Nürnbergi perek
Nürnbergi perek: a →háborús bűnösség deliktumaival vádolt n. vezetők ellen lefolytatott bírósági eljárások. Az 1943.ok.19-30-i →moszkvai külügyminiszteri konferencia során az antifas. koalíció nagyhatalmai nyilatkozatban tudatták, hogy nem hagyják megtorlatlanul a nácik mindinkább ismertté váló háborús és emberiség elleni bűneit. NBr., az USA, Fr. és a Szu. az 1945.aug.8-i londoni egyezmény értelmében létrehozták a Nemzetközi Katonai Törvényszéket. A bíróság 1945.okt.18-tól 1946.okt.1-ig Nürnbergben, az egykori nemzetiszocialista pártnapok színhelyén folytatta le a háborús főbűnösök perét a →Nagynémet Birodalom 22 vezetője ellen. Kiterjedt bizonyítási eljárás után halálbüntetéssel sújtották és 1946.okt.16-án kivégezték Hans Frank lengyel főkormányzót; Wilhelm Frick bir. bm-t, a →nürnbergi törvények egyik megfogalmazóját, 1943.aug.25-től cseh-morva protektort; Alfred →Jodl vezds-t, az →OKW vezetési törzsének főnökét; Ernst →Kaltenbrunner SS-Obergruppenführert, az →RSHA vezetőjét; Wilhelm →Keitel vtbgy-t, az OKW főnökét; Joachim von →Ribbentrop küm-t; Alfred Rosenberg nsz. „főideológust”, a megszállt K-i területek bir. miniszterét; Fritz Sauckel munkaügyi főmegbízottat; Arthur Seyss-Inquart hollandiai bir. főbiztost; Julius Streichert, aki 1940-ig Frankföld körzetvezetője (Gauleiter) volt, attól nem viselt állami tisztséget, ám a Der Stürmer c. lap főszerkesztőjeként az egyik elsőszámú antiszemita ideológus. A szintén halálra ítélt Hermann →Göring bir. msl. 1946.okt.15-én öngyilkosságot követett el. Martin Bormannt, a pártkancellária vezetőjét távollétében ítélték halálra (sorsáról valósnak bizonyult adat mindmáig nem került elő). Életfogytiglani szabadságvesztést kapott Walther Funk, a Bir. Bank (Reichsbank) elnöke; Rudolf Hess, →Hitler egykori helyettese, aki 1941.máj.10-én Angliába repült, s ott bebörtönözték; Erich Raeder flottatengernagy, a hadiflotta (Kriegsmarine) 1943.jan-ig funkcionáló főpk-a. 20 évi börtönbüntetésre ítélték Baldur von Schirach bir. ifjúsági vezetőt, majd 1940-től Bécs körzetvezetőjét; Albert Speer fe.kezési és lőszerügyi minisztert; 15 évre Konstantin von Neurath cseh-morva protektort; 10 évre Karl Dönitz flottatengernagyot, a tengeralattjáróflotta pk-át, 1943-tól a hadiflotta főpk-át, Hitler utódát a →Dönitz-kormány élén. Felmentették Hans Fritzsche propagandaminisztériumi főmunkatársat, a rádió propagandafőnökét; Franz von Papen törökországi bir. követet; s dr. Hjalmar Schachtot, 1939-ig a Bir. Bank elnökét. – A háborús főbűnösök perén kívül 1946.okt-től 1949.ápr-ig további perek zajlottak le Nürnbergben a Németországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság 1945. okt-i rendelete alapján. Ezekhez az am. megszállási zóna főpk-a állított fel am. bírákból álló testületet. Így 11 bíróság 12 pert tárgyalt 185 vádlott ellen. 142 főt elítéltek, 35 főt felmentettek, 4 fő öngyilkosságot követett el, 4 ellen betegség miatt megszakították az eljárást. A vádlottakat viselt hivataluk alapján csoportosították: az „orvosperben” 23 személy közül 7-et végeztek ki; a „repülősperben” életfogytiglani büntetésre ítélték Erich Milch vtbgy-t, a Göring vezette Légügyi Minisztérium államtitkárát; az „igazságszolgáltatási perben” 16 vezető jogászból 12 ellen hoztak szabadságvesztési ítéletet; a „Pohl-ügyben” az SS Gazd. és Igazgatási Főhivatal munkatársai közül végeztek ki 3 főt, köztük Oswald Pohl SS-Obergruppenführer hivatalvezetőt; a „Flick-ügyben” a Flick-konszern vezetőjét és 5 munkatársát vonták felelősségre, közülük 3-at ítéltek szabadságvesztésre; az „I.G. Farben-ügyben” perbe fogott 24 személyből 13-at; a „DK-Eu-i tbk-ok ügyében”, más néven a „túszperben” 12 tbk-ból 8-at; a „RuSHA-per-ben” az SS Faji és Települési Főhivatal 14 vezető munkatársából 13-at; a „bevetési csoportok (Einsatzgruppe) ügyében” 24 SS ti. közül 14-et halálra, 8-at börtönbüntetésre ítéltek; a „Krupp-ügyben” 12 főt sújtottak szabadságvesztéssel; a „miniszteri perben”, más néven „Wilhelm-strasse-ügyben” 21 személy ellen indítottak eljárást, a 19 elítélt között volt Edmund →Veesenmayer Mo-i teljhatalmú bir. megbízott, a 2 felmentett között Otto von →Erdmannsdorff Mo-i követ; az „OKW-ügyben” 14 vádlottból 2 főt ítéltek életfogytiglani, a többit határozott idejű szabadságvesztésre. – A főbűnös-per idején, 1945.okt.6-án követett el öngyilkosságot dr. Leonard Conti, a rabokon végzett orvosi kísérletek főfelelőse, 25-én dr. Robert Ley, a Német Munkaszervezet megalapítója, a Rajna-vidék körzetvezetője. – A ~ mintájára 1946.jan-ban megalakult a Távolkeleti Nemzetközi Katonai Törvényszék. A japán háborús főbűnösök pere Tokióban zajlott, 1946.máj.5-től 1948.ápr.6-ig. A nov.12-én kihirdetett ítélet alapján a 28 vádlottból 7-et kivégeztek, a többieket határozott idejű szabadságvesztéssel sújtották. A Távol-Keleten is folytak további perek. ⬩ SP, 865.
