Románia átállása
Románia átállása: a Román Királyság kiválása a →német szövetségi rendszerből és csatlakozása az antifas. koalícióhoz. 1944.aug.23-án 16 órakor →I.Mihály ro. kir. nevében Ion Stircea tbk., a →Testőrség pk-a letartóztatta Ion →Antonescu msl., teljhatalmú kat. diktátort (conducător). 18 órakor tájékoztatta fe.szüneti kérelméről a meglepett n. követet, Manfred von Killingert. A Constantin Sănătescu vezds. elnökletével megalakított kat. korm. lezáratta a Bukarestbe vezető utakat és vasutakat, s blokád alá vonatta a fővárosi n. alakulatokat. 22-kor a rádióban a kir. bejelentette a kat-fas. diktatúra (sic!) felszámolását, az ellenségeskedés beszüntetését az →Egyesült Nemzetekkel szemben, vmint a ro. hds. csatlakozását a sz-hez. A kir. mint a fe. erők főpk-a, parancsot adott a hds-nek É-Erdély elfoglalására. 24-én a ro. hds. országszerte tád-okat intézett a n. hds. ellen, a →Luftwaffe pedig bombázta Bukarestet. 25-én I.Mihály hadat üzent a →Nagynémet Birodalomnak, a ro.hds. átlépte a m. határt. – 1943-ban a ro. Udvar titokban felvette a kapcsolatot az →angolszász hatalmakkal és a Szu-val. 1944.jan.16-án a brit korm. átengedte a fe.szüneti tárgyalások irányítását a Szu-nak. Tavasztól ro. részről Barbu Ştirbei hg. vezetésével tárgyalások folytak Kairóban, majd Moszkvában. Ápr.12-én közölték Ro-val az előzetes fe.szüneti feltételeket, amit Antonescu elutasított, de a Nemzeti Liberális Párt és Nemzeti Parasztpárt jún.10-én elfogadott. A kir. környezete máj-tól kezdte el a kiugrás előkészítését. Jún.13/14-én éjszaka a két párt, ill. a Ro. Komm. Párt képviseletében M. Ioanitu, Gr. Niculescu-Buzeşti és E. Bodnăraş tárgyalásokat kezdett D. Damaceanu, Gh. Mihail, I. Stircea és C. Sănătescu tbk-okkal a végrehajtásról. Az időpontot is kitűzték aug.26-ára, s megállapodtak, hogy fe-rel kényszerítik ki a n-ekkel szemben a kiugrást. Jún.20-án megalakult a Nemzeti Demokrata Blokk (Blocului Naţional-Democrat). Tagja volt még a Szociáldemokrata Párt is. A Blokk elismerte az Udvar vezető szerepét, s elfogadta a monarchia fenntartását. A sz. vezetés örömmel fogadta a ro. felajánlkozást, amely lehetőséget biztosított a Balkán gyors elözönlésére. Az előzetes fe.szüneti feltételek tartalmazták Ro. bekapcsolódását a No. elleni harcba. Az aug.20-án megindult sz. →jaşi-kisinyovi hadművelet darabokra szaggatta a 3. és 4.ro.hds. arcvonalát. Antonescu 21-én és 22-én kétszer tárgyalt Hans →Friessner vezds-sel, a n. →Dél-Ukrajna Hadseregcsoport főpk-ával, majd a 22-i rendkívüli minisztertanáccsal kimondatta a háború folytatását. 23-án kihallgatást kért a kir-tól, s még délután a frontra készült indulni, hogy személyesen irányítsa az ellenállás újjászervezését, egyben intézkedett a Bukarestben és környékén állomásozó ro. csapatok útba indítására az arcvonalba. Ezek ahhoz vezettek, hogy ~ időpontját három nappal előre hozták, de erről a Komm. Pártot nem értesítették. Annak vezetői a 23-i rádióbeszédből értesültek ~-ról, s 24-ére virradóra kapcsolódtak be az eseményekbe. Antonescu mégis a kezükbe került. Aug.24-től a ro. hds. sz. oldalon bekapcsolódott a hdm-ekbe. Szept.12-én aláírták a Ro. és a szöv. hatalmak közötti →román fegyverszüneti szerződést. ⬩ RI, 1011.
