Teleki-kormány
Teleki-kormány: az 1939.febr.16-1941.ápr.3. között gr. →Teleki Pál me. vezetésével hivatalban lévő korm. Tagjai: →Keresztes-Fischer Ferenc bm., gr. →Csáky István küm., →Bartha Károly táborszernagy hm., Tasnádi Nagy András igazságügyi, →Hóman Bálint vkm., →Reményi-Schneller Lajos püm., Kunder Antal kereskedelem- és közlekedésügyi, egyben iparügyi, gr. Teleki Mihály földművelésügyi, →Jaross Andor felvidéki tárca nélküli miniszter. Utóbbi tisztség 1940.ápr.1-én megszűnt, Jaross kivált a korm-ból. A ~ új tagjai: kereskedelem- és közlekedésügyi, egyben iparügyi 1939.okt. 27-től →Varga József, igazságügyi nov.9-től →Radocsay László, közellátásügyi tárca nélküli 1940.dec.17-től Laky Rezső, földművelésügyi miniszter dec.30-tól →Bánffy Dániel. Csáky gr. halála miatt, 1941.febr.4-től a KÜM vezetését →Bárdossy László vette át. – Teleki átalakította az →Imrédy-kormány 1938.nov-i válsága során kettészakadt →kormánypártot, amely 1939. márc.7-én felvette a →Magyar Élet Pártja nevet. Ez a máj.28-29-i →pünkösdi választásokon abszolút többséget szerzett, azonban megerősödött a szélsőjobboldal is, különösen a →Nyilaskeresztes Párt, amely élesen támadta a ~ pol-ját. – Külpol. téren a ~ élt a →Csehszlovákia felbomlása adta lehetőséggel, s n. jóváhagyással végrehajtotta →Kárpátalja visszacsatolását. 1939 nyarán a háborús feszültség arra késztette a me-öt, hogy mind No., mind NBr. számára világossá tegye Mo. semlegességét egy fe. konfliktus esetén. Szept-ben megtette a n. és szl. →átvonulás elutasítását Lo. irányába, majd lehetővé tette, hogy a →Kárpátalján márc-ban helyreállt m-lengyel határon →lengyel menekültek érkezzenek Mo-ra. – A II.vh. kitörésekor Mo. semleges maradt. A ~, élve az 1939.szept. 2-án elfogadott →honvédelmi törvényben foglalt lehetőséggel, bevezette a →kivételes hatalmat. Korlátozta a sajtószabadságot (→sajtócenzúra), rögzítette a közszükségleti cikkek árait, fokozatosan kiépítette a jegyrendszert, s →hadiüzemmé nyilvánította a legfontosabb gyárakat és közüzemeket. Az 1940.jún.28-án a Szu-nak tett ro. területi engedményekre (→Besszarábia, Észak-Bukovina) hivatkozva törekedett a trianoni békével Ro-hoz csatolt →erdélyi- és K-Mo-i területek visszaszerzésére. Ezt a diplomáciai nyomás és a fe. fenyegetés kombinációjával, önállóan, kizárólag Mo. erejére támaszkodva kívánta megvalósítani. →Hitler ezzel szemben saját befolyását kívánta erősíteni a térségben, minden vitás kérdés rendezésében való közreműködéssel. Ily módon került sor a →második bécsi döntésre. A ~ ezt követően súlyos engedményeket tett: 1940.szept.30-án hozzájárult n. csapatok átvonulásához Ro. felé, majd nov.20-án csatlakozott a →Háromhatalmi Egyezményhez. – Az országot körülvevő n. gyűrűn →Jugoszlávia maradt az egyetlen kapu, ezért dec.12-én megkötötte a →jugoszláv-magyar örökbarátsági szerződést. 1941.ápr.6-án azonban, a márc.27-i →belgrádi katonai hatalomátvétel nyomán n-ol. tád. indult Ju. ellen, amelyben a n-ek Mo. részvételét is követelték. A →balkáni hadművelet megindulása előtt, ami a →Délvidék visszacsatolását eredményezte, Teleki gr. öngyilkosságot követett el. A →kormányzó ápr.3-án, az öngyilkosság napján Bárdossy Lászlót nevezte ki me-ké. ⬩ SP, 1146.
