Testőrség
Testőrség (Magyar Királyi Testőrség): a mindenkori államfő, tágabb értelemben az állami vezetés őrzés-védelmét ellátó fe. őr- és díszcsapat. 1760.szept.11-én állította fel Mária Terézia. 1850-ben feloszlatták és csak 1867.ápr.21-én szerveződött meg ismét. Kapitánya mindenkor a hds. tbk-i karának tagja. Az Osztrák-M. Monarchia széthullását követően 1920.márc-ban jött létre az ún. kormányzói udvarlak belső biztonsági szolgálat (udvarlaki őrség), amely aug.10-én alakul ~-gé. – A ~ tagjai három naponként láttak el 24 órás szolgálatot, amelynek 13 órakor zajló váltása nyilvános (ünnepnapokon ünnepélyes) volt. Ekkor 25 (ebből 1 pk.) puskás és 11 alabárdos (ebből 1 pk.) lépett szolgálatba, 7, ill. 2 őrhelyen. Újév napján és aug.20-án díszszolgálatot láttak el, részt vettek a Szent Jobb-körmeneten, a vitézi avatásokon és egyéb ünnepségeken. – Létszáma megalakulásakor 7 ti. és 140 testőr, 1944-ben 9 ti. és 160 testőr. Szervezete törzs, puskás testőrszd., alabárdos testőrszak., 1942-től székely testőrszak., lov.testőrség, ezen belül lov.szak., és 1938-tól spanyol lov.iskola. 1943-ban kezdték (a fenti létszámon felül) a testőr-lövészzlj. szervezését, ebből 1944.okt.15-ig 1 löv. és 1 neh.fe.szd. alakult meg. – A →nyilas hatalomátvétel során ez volt az egyetlen kat. alakulat, amely fe-rel szállt szembe a Várba bevonuló n-ekkel, ezért 1944.okt.16-án feloszlatták, s helyette a szegedi 9/II.gy.zlj. vette át →Szálasi védelmét. A ~ tagjait a frontra vezényelték, a testőr-lövészzlj-t besorolták a →Szent László hadosztályba. – Pk-a 1937.jan.1-től (kinevezve márc.20-án) – 1944. okt.16-ig →Lázár Károly altbgy., a 9/II.zlj-é Mészáros István ezds. (Még: →Nemzetvezető testőrsége) ⬩ RI, SzA, 1152.
Alabárdos testőrség a Budai Várban
