Vasútépítő alakulatok
Vasútépítő alakulatok (1945): sz. alárendeltségben az utánszállítási vonalak helyreállításán dolgozó m. mű. →csapattestek. A II.vh. befejező időszakában elsőként a ~ alakulatok jöttek létre. A sz. hadvezetés engedélyével →hadifogolytáborokban szerveződtek, de m. ti-ek vezetésével vettek részt a rombolt utánpótlási útvonalak újjáépítésében a határon innen és túl, a hdm. igények szerint. – Jelentősebb ~: 1.magyar vasútépítőezred: szervezése a debreceni 33.sz. hadifogolytáborban, 1944.dec.27-én kezdődött. A négy zlj-ból álló ezd. pk-a Gyöngyössy Gábor szds. lett, zlj.pk-ok: 1. Ébl Imre szds., 2. Horváth Bálint hdgy., 3. Abrudbányai Aladár szds., 4. Fekete Andor szds. Létszáma (megalakulásakor) 3362 fő volt. 1945.febr.9-én jelent meg Szemes Mihály őrm. szerkesztésében a Vasútépítők c. csapatújság. Jan.10-13-án érkeztek meg Rahó körzetébe a →2.Ukrán Front alárendeltségében. Első feladatul kapták, hogy állítsák helyre a Jamna – Máramarossziget közötti, 117 km hosszú vasútvonalat. Helyreállítottak 7 hidat és 7 alagutat. A nehéz munkakörülmények miatt 113 kat. halt meg. 1945.febr.16-án megkapta az 1.magyar vasútépítő-hadosztály megnevezést. A ho. 1945.márc.23-án indult tovább Losonc – Lónyabánya – Kriván körzetébe. E munkaterületen elvégeztek 40450 m rendes nyomtávú, 2590 m keskeny nyomtávú pálya munkáit. Itt 46 kat. áldozta életét. – 3.vasútépítő-dandár: 1945.febr. 25-én alakult a jászberényi, a gödöllői és a ceglédi hadifogolytáborok önként jelentkezőiből. A megalakulás napján állományába 158 ti., 185 tts. és 2680 fő legs. tartozott. A 47.sz.mű. pság alárendeltségébe kerültek. Pk-ává Cseney Iván ezds-t nevezték ki. 3, majd 5 zlj-ból állt. Munkaterülete a Budapest – Érsekújvár – Pozsony – Brűn vasútvonal és környéke volt. Részt vett 8 közepes, 12 kis híd, 2 vasútállomás, ill. 11800 m vasútvonal helyreállításában. A Párkány községben állomásozó 5.zlj. részt vett Garamkövesd – Párkány – Nána között 6 híd helyreállításában. A dd. részt vett a Laa an der Thaya – Zallendorf – Zudim – Nikolsburg vasútvonal helyreállításában is. – 1.honvéd „Rózsa Sándor” műszaki és távbeszélőépítő-zászlóalj: pk-a Czeglédi József szds. volt, aki szd-ával 1945.jan.4-én a Rákospalota – Újpest vonalon állt át a sz. csapatokhoz. A szd. a jászberényi hadifogolytáborba került, ahol önként jelentkezőkkel kiegészülve febr.19-én zlj-já szerveződött. A 27.sz.távbeszélő-zlj. alárendeltségébe kerültek, az gondoskodott felszerelésről és ellátásról. 3 szd-ból, 27 ti-ből és 421 fő legs-ből állt. Először →Szlovákiában vasútépítésen dolgozott, majd ápr.12-én a morvaországi Veselibe irányították, ahol a 12.sz.mű.zlj-jal közösen hidat épített. Máj.22-től Brűnben újabb híd építésén dolgozott. Jún.2-án beolvadt a 3.vasútépítő-dd-ba. – Miután a ~ teljesítették a harcoló sz. pság-ok megszabta feladataikat, jún.8-án a →Szövetséges Ellenőrző Bizottság az →Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelkezésére bocsátotta őket. Mo-ra való hazatérésük után ezen csapattestekből alakult meg az 1.magyar vasút- és hídépítő-hadosztály azzal a feladattal, hogy kapcsolódjon be az ország újjáépítésébe. ⬩ GT, 1217.
