Vezér
Vezér: a hatalom tényleges birtokosa, reprezentánsa és szimbóluma a fas. vagy fasisztoid diktatúrákban. Korlátlan egyszemélyi uralma független államjogi helyzetétől: második is lehet a hierarchiában, pl. a kir. mögött. Hatalmának tényleges alapját a fas. vagy nsz. párt ~-i funkciója jelenti. Irányítja az állam közig-át, hatalmi szerveit (ált. me. is), fe. erőit és testületeit (ált. átveszi az ezek főpság-át is magába foglaló államfői funkciókat, akkor is, ha formálisan van felette államfő). – No-ban Adolf →Hitler tv-es választásokat követően, 1933.jan.30-án kapott kancellári (me-i) kinevezést. 1934.aug.1-én fogadtatta el a korm-nyal az államfői és kormányfői hatalom egyesítéséről szóló tv. tervezetét. Hindenburg közt. elnök aug.2-i halálával felvette a vezér és kancellár <Führer und Kanzler> titulust, amit aug.15-én népszavazással szentesíttetett. 1945.ápr.28-án általa kijelölt utóda, Karl →Dönitz flottatengernagy „csak” közt. elnök és me. lett <Reichspräsident und Kanzler>. – Ol-ban Benito →Mussolini 1922.okt.31-én nyerte el me-i kinevezését egy félpuccsot követően („Marcia su Roma”) →III.Viktor Emánuel kir-tól, aki mögött az →olasz fasiszta rendszer bukásáig, 1943.júl.25-ig államjogilag a második ember maradt. ~-i címét <Duce> a fas. mozgalom élén az 1920.máj.24-25-i II. fas. kongresszus óta használta, a Nemzeti Fasiszta Párt 1921.nov.7-i megalakulása óta ugyanezen megnevezéssel pártvezér. Az →Olasz Szociális Köztársaság idején szintén ezzel a titulussal de jure is első emberré vált az államban. – Ro-ban Ion →Antonescu marsall 1940.szept.4-én, egy pol. válság közepén kapott me-i megbízást →II.Károly kir-tól, másnap teljhatalmat kir. dekrétumban. 6-án ennek birtokában lemondatta a kir-t fia, →I.Mihály javára. 15-én Ro-t „nemzeti legionárius állammá” deklarálva, önmagát államvezérré <conducător> nyilvánította. 1944.aug. 23-i (→Románia átállása) letartóztatásáig formálisan a második ember maradt a kir. mögött. – Spanyolországban Francisco Franco tbk. egyszemélyi hatalma az 1936. júl.17-i kat. puccstól számítható, legalábbis a felkelők kezén lévő, az ország egyre nagyobb részét kitevő területeken. (Területileg akkor válik teljessé, amikor a madridi közt. helyőrség 1939.márc.28-i kapitulációjával befejeződik a polg.háború) Franco a ~ <caudillo> címet 1937.ápr-tól használja, amikor az ellenforradalmi tbk-i és ti-i csoport egyesül a Nemzeti Szindikalista Offenzíva Juntáinak Spanyol Falanxa <Falange> fas. szervezettel, egyidejűleg megalakítják az állam vezetésére a Franco irányítása alatt álló Nemzeti Tanácsot. – →Horvátországban Ante →Pavelic egyszemélyi hatalma az 1941.ápr.10-i függetlenségi nyilatkozattól a →horvát fegyveres erők 1945. máj.15-i fe.letételéig tart, noha Pavelic csak 1941.ápr.13-án tér haza Ol-i emigrációjából és 16-án veszi át a me-i teendőket. Mozgalomvezéri <poglavnik> címét 1933.jún.1-től használja az 1929-ben alapított →Usztasa-mozgalom vezetőjeként. Államjogilag a második ember a horvát trónra meghívott ol. herceg, II.Timoslav mögött. – →Szlovákiában Josef →Tiso formálisan nem viseli a ~ címet, de az ország ~típusú, teljhatalmú vezetője. 1938.okt.5-től a Cs-n belüli autonóm Szl., 1939.márc.14-től a függetlenségét kinyilvánító Szl. Közt. me-e. 1939.okt.26-tól egyszemélyben közt. elnök is. – →Magyarországon →Horthy Miklós →kormányzó nem tekinthető ~-nek, mivel a →kormányzói jogkör alkotmányos kereteit ált. nem lépi át, az állami adminisztráció vezetését átengedi az általa kinevezett me-nek, a fe. erők irányítását (mint Legfelsőbb Hadúr) a →Honvéd Vezérkar általa kinevezett főnökének. →Szálasi Ferenc, a →Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom pártvezetője ~-nek minősíthető. 1944.okt.16-tól me., nov.3-tól nemzetvezetőként egyszemélyben államfő is. Mo. történetében először egyesíti a három (pártvezér, államfő, me.) funkciót. (Még: →Fasiszta pártok) ⬩ RI, 1230.
