Vonat
Vonat: oszlopokba foglalt személy- vagy anyagszállításra létrehozott kat. szervezet. Magába foglalta az ahhoz rendszeresített fogatolt vagy gépi szállítóeszközöket, málhásállatokat, vágóállatokat, vmint a hozzátartozó személyzetet. A ~ rendeltetés, szervezés és vezetés szempontjából két szervezeti típusra: csapatvonatra és seregvonatra tagozódott. – A csapatvonat szállította mindazon anyagi eszközöket, amelyre a csapatoknak (ezd., zlj., önálló o.) ütközetek, menetek és elhelyezések során szüksége lehetett. Három részre tagozódott: ütközetvonatra, amelynek feladata a harc megvívásához elengedhetetlenül szükséges lőszer, élelmezési és eü. anyag szállítása volt eleségvonatra, amely a csapat napi élelmezésének utánszállítását végezte vmint málhavonatra azon anyagok szállítása céljából, amelyekre a csapatoknak csak a napi menetcél elérése után volt szükségük. – A seregvonat magába foglalta a →seregtestek utánszállító egységeit és szolgálati ágainak lőszer-, tü.- és fe.zeti, eü., állateü., mű., élelmezési, vonatanyagi és anyaggyűjtő intézeteit. Feladata volt a szolgálati ágak anyagi igényeinek kielégítése, az utánszállítás végrehajtása, vmint a ~ legs. és anyagpótlása. – A ~-ok a rendszeresített szállítóeszközök szerint fogatolt és gk. ~-ok lehettek. A fogatolt ~ kocsi- vagy málhásállatoszlopokból állt. A kocsioszlopot 75 db egyenként 4-4,5 q teherbírású →országos jármű, köznyelven szekér alkotta, míg a málhásállatoszlop 100, egyenként 50 kg teherbírású málhásállatból állt. A gk. ~-okat ált. 20 db gjművet magukba foglaló gk-oszlopok alkották. A →Honvédségben a ~-alakulatok túlnyomórészt fogatolt országos járművekkel voltak felszerelve. Az ország gazd. teherbíró képessége még a seregvonatok motorizációját sem tette lehetővé, amely közvetlenül kihatott a seregtestek harcászati és menetteljesítményére. ⬩ HA, 1243.
