Járdánháza
Járdánháza, magyar falu, Borsod vmegyében, hegyektől szaggatott téres vidéken, Miskolcztól 3 4/16, ut. p. Putnoktól 1 6/16 állomásra, erdős hegyektől környezett térségen; éjszakról Arló, keletről Csernely, délről Mocsolyás puszta, s általa közvetve Balatony, délnyugotról Nádasd helységek szomszédságában. A határ mintegy 30 évvel ezelőtt arányosítván felméretett, 2006 holdat foglal, mellyből 937 h. szántóföld, 215 h. rét, 54 h. belsőség, 700 h. erdő, 100 h. ut, mocsár sat. használaton kivüli föld s legelő. Urbériség a határban sohasem volt. A föld különben harmadik osztálybeli, nagy részt homokkal vegyes, sok helyt nyirkos, többnyire pedig kisebb nagyobb partokon fekszik, de jó mivelés mellett illendően terem; megtermi a tiszta buzát, rozsot, árpát, mit azonban ritkán vetnek, tenkelyt, zabot, kukoriczát burgonyát, különösen igen jó kendert, mellynek termesztésére külön kenderföldek vannak. Nyomás van három, ugar rendesen fekete tartatik. A hegyek jóféle fekete kőszénnel telvék, de kőszénbánya egy sem miveltetik; a határ éjszaki szélén jó épületkő-bányák vannak, mellyekből a követ a szomszéd helységekbe is hordják. Van a helységben 74 lakóház, több gazdasági épület. 536 lakos, u. m. 261 fi, 275 nő, nemes összesen 400, u. m. 182 fi, 218 nő; czigány szegverők, muzsikusok, téglavetők 26-an, u. m. 16 fi, 10 nő, kikkel együtt házatlan zsellér van 17 család; van továbbá 5 zsidó, u. m. 3 fi, 2 nő, a többi lakos birtokos, mindnyájan r. katholikusok, s Boldogasszony fogantatására szentelt templommal ellátott leányegyházuk Arlóhoz tartozik. A nép eredeti palócz, de pallérozódván, a régi palócz kiejtést naponként inkább elhagyja. Kézmüves van 4 molnár 1 legénynyel, vizi és száraz malomban, 2 kovács, 1 kerékgyártó, 2 csizmadia. Keresztülmegy a helységen a Gömörmegyéből Hevesmegyébe vivő legrövidebb országut, melly azonban csinálatlan levén, gyakran járhatatlan. Birtokos s itt lakó családok: Csomós, Berencsy, Nemes, Vályi, Nagy, Jászberényi családok.
Régibb oklevelek szerint hajdan e helység a szomszéd mocsolyás pusztán feküdt, s a XIII. század körül több régi oklevelekben olvasható: „Járdánháza alias Mocsolyás.” Mikor építtetett mostani helyére s mi okon, arról adataink nincsenek. A helységgel szemközt álló, most már szántás alatt levő dombon némelly romok találtatnak, s közvélemény szerint itt még igen régi időkben valamely kis zárdának s templomnak kellett lenni, s buja növényzet jelöli ma is a különben sovány földön a helyet, hol az épületek alapzatai állottak; e helytől mintegy 20 ölnyire földbehorpadás van, hol pincze volt, s az ezelőtt 35 évekkel még berogyva látható pinczegödörben, az akkori öregek még benne jártak. E hely fölött emelkedő csúcsos hegy ma is paphegynek neveztetik.
A Nádasd felé vivő országut mellett van egy emelkedett hely, régen erdő, most szántóföld, mit Királyszálásának hivnak; a rege szerint 1-ső Mátyásnak e vidék kedves vadászó helye levén, vadászat közben kisérőivel itt szokott tanyázni.
Délnek Balatony felé eső partból cserép urnák, s araszt hosszuságu, gömbölyü, bunkós, hajtőforma, részint lapos, sárga réz-szegek ásatnak ki; illyenből egy urnát s szeget a helység házánál most is mutogatnak. Más völgyön pedig, hol ezelőtt 70–80 évvel szőlő miveltetett, kővé vált diók találtatnak. E dióknál a belek közép hártyája nincs kővé válva, a belek pedig olly kemények, hogy aczéllal tüzet adnak. Mind ezek mutatják, hogy itt valamelly régi telepnek kellett lenni.
