Pécs
Pécs, németül Fünfkirchen, latinul Quinque Ecclesiae, igen régi nevezetes királyi város, Baranya vmegyében, a szőlőtőkékkel gesztenyés, bikkes és tölgyes erdőkkel koszoruzott Mecsekhegy déli oldalában, felette szép és regényes vidéken, Budához délre 30, Eszékhez 10 mfd. távolságra, saját postahivatallal. Elosztatik belvárosra, és 3, ugymint budai, siklósi, és szigetvári külvárosokra. A belvárosi házak átalában csinos, egészséges és kényelmes lakást nyujtanak. Csaknem mindnyájának van udvara és kertje, mi az egészség állapotára jótékony befolyást gyakorol. A külvárosi házak azonban még többnyire zsuppal födvék, alacsonyok, és több helyütt nedvesek. A házak összes száma 2113. Az utczák többnyire kövezettek. Az utczavilágitás szépen halad. Nevezetesebb épületei: a székesegyház, melly hazánk legjelesebb templomainak egyike, akár régiségét, vagy nagyságát, akár művészeti alkotmányait s gazdagságát tekintjük. Már a romaiak alatt erősitvény (castellum) volt. Külső diszitése a folyó század elején kezdetett, és csak 1831-ben végeztetett-be. Az egész templom 136 lábnyi magas tornyaival együtt faragott kőből épült. Déli és nyugoti oldalát nagy oszlopzatok ékesitik, s külső hossza 216, széle 130 láb a kápolnákkal együtt. Szobrászati alkotmányai a honi szobrászatnak koronkénti állapotát tüntetik előnkbe, valamint az egész roppant épületen a történetek szelleme leng. A városi és polgári kórház, melletti templomok hajdan török mecsetek voltak. A lyceum szentegyháza egyszerü stilben épült, nagy és szép, két magas toronynyal ékeskedő épület. Ezenkivül van még a Mindszentek temploma, az irgalmasok és rabok egyháza. A szentegyházakon kivül emlitést érdemelnek még a püspöki palota, növendékpapház, a gyönyörű fekvésű vármegye s a szép városház, s a káptalani és több csinos polgári házak. Népessége Pécsnek 15,318 lélek, kik kevést izraelitát és protestanst kivéve, mindnyájan romai katholikusok. Nyelvet illetőleg a belvárost németek és magyarok, a szigeti külvárost magyarok, a budai külvárost bosnyákok lakják; azonban kevés egyén van, ki mind a magyar, mind a német nyelvet együtt nem beszélené. Lakosai főleg kézmüvekből, kereskedésből, aztán szőlő és földmivelésből élnek. Czéhes mesterember 790 számláltatik, s a pécsi timárok, takácsok, asztalosok, és czipészek igen dicsértetnek. Gyárak közül van egy jó hirben álló papiros, továbbá rosoglio- eczet- liqueur, különösen pedig egy nagyszerű vasgyár (csetnek-pécsi névvel 200,000 pft. részvényeket alapitva) Répaczukor gyára megszünt. Fő kereskedő helye Barányának Pécs, melly a Duna jobb partjától 5, a Dráva bal partjától pedig 4 órányi távolságra fekszik, és nem csak Somogy és Tolna, hanem még Verőcze és Bács megyékkel is nagy összeköttetésben áll. Csak maga a Mohács és Pécs közti áruszállitás hiteles adatok szerint 300,500 mázsára tétetik. Nevezetes ezenkivül a Zágráb, Kanizsa, Sopron és Bécs, továbbá Szeged és Pécs közti áruszállitás. Előmozditják ez élénk közlekedést a hajózható Duna és Dráva, az igen jó baranyai országutak, a posta és szorgalomkocsik, a 4 országosvásár, a szerdán és szombaton tartott igen népes hetivásárai; s a bőséggel levő jó fuvarosok, miután a baranyai magyar nagy hajlammal bir a fuvarozásra, s ezek Bécsben, Gräczben, Zágrábban, Pesten otthonosok; s végre a takarékpénztár. Tudományos intézetei közül első helyen kell emlitenem a püspöki lyceumot, mellyben ezelőtt a philosophiai és jogtani tanulmányok szinte ugy tanittattak, mint akármellyik királyi akadémiában. Az uj rendezés szerint mikép fog átalakittatni, jövendőben látandjuk meg. E jeles intézet felállitását a korán elhunyt nagy hazafi b. Szepessy Ignácz pécsi püspöknek köszönhetjük, ki csupán készpénzben 100,500 p. forintot tett le a lyceum állandó alapjául, mellyhez még 16,000 pf. könyvnyomdát is állitott. E lyceum tulajdonához tartozik egy jeles 16,000 kötetnyi nyilvános könyvtár, mellynek első alapitója a feledhetlen Klimo pécsi püspök, ujjá teremtője pedig ismét b. Szepessy Ignácz vala, hozzá kapcsolt ásvány és természettani gyüjteménnyel. A lyceumon s több elemi iskolákon kivül van itt még egy kath. püspöki papnövelde; gymnasium, mellyben a cistercita atyák magyarul és németül tanitanak; tanitóképző-intézet, katonanövendék ház az 52 számu magyar gyalog ezred számára, és végre kisdedóvó. Jótékony intézetei számosok; s ezek közül a polgári kórház, és az irgalmasok kórháza különösen emlitendők. A lakosok egészségére felügyel 10 orvostanár, 2 orvossebész tanár és 10 sebész. Gyógyszertár van 3, s fördője is ennyi; de ezekből csak a vasfördő bir gyógyerővel. De mulató helyekben sem szűkölködik Pécs; mert van egy 1839-ben épült szinháza, sétatére, több nyilvános kertje és vendégfogadója; s ezenkivül ritka város bir olly bájoló környékkel, mint Pécs. E város fővárosa Baranyának, ez okból székhelye a megyei főnöknek, és a megyei törvényszéknek; azonban mind a mult, mind a jelen időben virágzását, gyarapodását az itt székelő gazdag kath. püspöknek és káptalannak köszönheti. A pécsi püspökséget már Szent István állitotta; s mostan kiterjed megyéje egész Baranya, Tolna; továbbá Somogy és Verőcze vgyék egy részére. Számlál egy székes káptalant 10 valóságos kanonokkal, 2 jövedelmes apátságot; 2 jövedelmes prépostságot, 22 alesperestségben 156 plebániát, s 8 szerzetes házat. – Pécs kiterjedése 1 1/3 négyszög mfd., vagy is 12128 hold, holdját 1600 négyszögölével számitván. Ebből beltelek 257 hold, szántóföld 2480 hold, rét 1805 hold, szőlő 1745 hold, legelő 788 h., tavak 3 h., erdő 5020 h., adómentes telek 30 hold. A határ egy részről csupán apró domboktól átmetszett rónaság, más részről pedig hegyes. A Tetye vize, melly a város felett fakad, sebes eséssel lehömpölyögvén, miután a budai külvárost a belvárostól elkülönzi, a város egész határát keresztülfutja, s folyásában 4 pokróczkallót, 1 fürész, 1 olaj, 1 papiros, és 16 lisztőrlő malmot hajt. Az egész határban főkép szép hegyei és regényes termékeny völgyeiben 100 forrásnál több találtatik; s ezek közül több vascsőveken a város nyilvános szökő és magánkutjaiba vezettetik. Szántóföldjei; valamint rétjei igen termékenyek, s a rónán haszonvehetlen darab alig van, kivált mióta a város a réteket árkokkal keresztülhuzatván, a posványságokat kellemes kaszálókká változtatta. A lakosok jövedelmének szép fekvésű szőlőhegyén igen becses fejér és vörös borral fizet. Ezenkivül gesztenyés erdeje is szép, s gyümölcsei édességük s jó izük miatt hiresek. Nemesebb almafaj eddigelé 61 találtatik, jóllehet a meszes föld nem igen kedvez neki; körte 66, baraczk 35 (az itteni őszi baraczkok különösen szépek), szilva 26, cseresznye és megy 13 faj. Zöldség a számos kertekben annyi termesztetik, hogy az talán sehol sem olcsóbb mint a pécsi piaczon. Virágkedvelő is igen sok van Pécsett. Erdeje főleg tölgy, bikk, aztán szil, kőris, hárs, tatár ihar, feketegyűrü és somfákból áll, s a városi pénztár jövedelmének legfőbb ágát teszi. A Mecsek hegynek itt is fő alkotó része a kemény közönséges mészkő, melly helyenként veres és fekete, a legtisztább simázatra alkalmas márvány halmozatokon nyugszik. Némelly ágyazatjaiban a szappanföldnek, és a tiszta agyagnak területei láthatók; aljain pedig délkelet felé kagyló vagy csigaméz osztályok szemlélhetők. Az itt található kőszénnek különféle nemei közt legtöbb a fekete fényes kőszén; ennek ágyazatjai változólag homokkővel össze vannak keverve, mellyek mindenféle kőmüvekre és malomkövekre fordittatnak. – Pécsnek első eredete homályban van; de a romaiak alatt már nevezetes város volt, s Sopiánána név alatt az egész Pannonia Valeria kormányszéke s fő hadikormánya itt vala. Ez okból Olaszországot kivéve, kevés város létezik, mellyben annyi romai emlék találtatnék, mint Pécsett. A városnak akármellyik része ásatik, mindenütt épületromok, pénzek, sírboltok, hamvvedrek, stb. találtatnak. Sopiánát a hunnok, s avarok sem törölhették el egészen, mert a magyarok bejövetele után azonnal megjelenik a jelesebb városok közt. Azonban a középkorban városunk már nem Sopiana, hanem Quinque-Ecclesiae vagy Quinque Basilicae név alatt jön elő; s innen vette német nevét is Fünfkirchen, valamint magyar nevét is Pécs, e tót szótul pet, melly ötöt jelent, kölcsönözhette. – Szent István már itt püspökséget alapitott. 1046–1055 között Pécsett temettetett el Péter király. Az 1064-ki husvétkor az itteni székesegyházban koronáztatott meg Geyzától harmadszor Salamon király. 1367. I. Lajos hires academiát állit, mivel honi városaink közt jelesebb és e czélra alkalmasabb nem vala. A nagy Mátyás többször fordult meg városunkban, és hős fia János herczeg, a reá nézve szerencsétlen sárvizi ütközet után, a megmentett szent koronával Pécsett keresett menedéket tántorithatlan hive, Zsigmond pécsi püspöknél. 1495. martius elején Pécsre jött Ulászló király, s a fellázadt, de már megtörtt Ujlakyt szabad menetről biztositván, magához bocsátotta s kegyelmébe visszafogadta. Martius 3-kán hushagyón a király nagy vendégséget adott, mellyhez 8 forinton kések és néhány vég gyolcs vétettek abroszok és asztalkendőkre. Mart. 24-kén török követ jött a még városunkban tartozkodó királyhoz, és 17-kén megköttetett vele a béke. A mohácsi ütközet után azonnal felgyujtatott Pécs a vad Török által, s az egész város, a váron, s a benne levő székestemplomon kivül hamuvá tétetett; lakosai pedig összekonczoltattak. Kitakarodván a Török, Pécs Zápolyának volt kénytelen hódolni, ki azonnal Sulyok Györgyöt nevezte ki pécsi püspöknek; de ez nem sokára áttért Ferdinand részére. 1528 febr. 19-kén Esztergomban városunknak uj szabadalom levelet adott Ferdinand. Pécs azonban e szabadalommal alig élt, mert 1529-ben, midőn Solimán ismét tömérdek haddal jöve honunkba Zápolyát segitendő, Zápolya a pécsi püspökséget a nem pap Szerecsen János tolnai főispánnak adományozta, ki azt hatalmas karral meg is tartá urának. Szerecsen halála után is Zápolya hatalmában maradt Pécs, ámbár Ferdinand, miután Sulyok György tőle Zápolyához visszatért, a hires történetirót Bradaricsot nevezte pécsi püspökké. Miután 1541-ben Szolimán császár Budát elfoglalta, hazamenet Pécs városát kezdé ostromolni, de Athinay Simon várnagy győzelmesen védte azt a roppant török had ellen, ugy hogy a leghatalmasabb szultánnak szégyennel kellett az ostrommal felhagyni. 1543. jul. 20-kán Soliman Pécset elfoglalja, miután az örsereg gyalázatosan megfutott, s a püspök Veszprémbe vonult, a szegény lakosok pedig elszéledtek volna. Igy jutott török kézre a szép virágzó város, mellynek akkori jelességét eléggé bizonyitja az ismert közmondás: „Németnek Bécs, Magyarnak Pécs” Solimán az elfoglalt várost sandzsákság székhelyévé tette, és a budai beglerbég hatósága alá vetette. Régi fénye helyébe törökös rondaság lépett, és hajdani szabadságát vad, sőt baromi önkény váltá föl. Először Derwis-Aly nevű előkelő török család, ennek kihaltával pedig Zlaistán basa tulajdonává lett, és nem csak török földesurának tartozott nagy adót fizetni, hanem azonkivül a szultánnak is, kinek egyszersmind minduntalan számos katonát volt kénytelen adni, és ingyen munkával is szolgálni. 1629-ben Sennyei István váczi püspök igy irt Pécsről: Pécs városa olly nagy mint Bécs; van benne 40 kath., és körülbelől török és eretneklakta 1000 ház. A főtemplom mecsetnek használtatik. 1664. jan. 28-kán Zrinyi, vezértársával, Hohenlohé-val 16,000 magyar és 9000 német katonával a várost roham által elfoglalta; innen az eszéki hidak felégetésére sietett, mialatt Hohenlohe a várat ostromlá, de be nem veheté; mellynél fogva febr. 7-kén a vezérek felgyujtatták a várost, és magokkal vivén keresztény lakóit 10 óra felé elhagyták azt, elébb minden házat kiprédálván. A tömérdek zsákmányból látható, hogy Pécs a Török alatt is derék és gazdag város volt. Mi a vallást illeti már az első reformatoroknak iskolájuk volt Pécsett; 1588-ban pedig a pécsi polgárság nagyobb része arianus volt. 1629-ben csak egy külvárosi templomocskájuk volt Pécsett a katholikusoknak, hol három egyházi, és két jesuita világi ruhában szolgáltak, hogy biztosabbak legyenek a törököktől. Lotharingiai Károly megvevén Budát, badeni Lajos herczeget 13 ezreddel Pécs felé küldé, ki october közepén meg is érkezett. Sok török vonult akkor Pécsre, mint legbiztosabb erősségükbe, ezt utolsó lehelletig védelmezendők; mindazáltal nem sokára Lajos véres rohammal ura lett Pécsnek. A rohamnál első volt Makár János huszárezredes, bátor legényeivel nem messze a székesegyházhoz törvén át a falakon. E hős tettéért Makár egy török házat nyert a városban, aztán az ugynevezett pasamalmot, és az egész szőlőhegyet, melly most is róla neveztetik Makárnak. Az adománylevél a város levéltárában találtatik. A város bevétele után csakhamar a vár is keményen ostromoltatván, a török várőrség feladá ezt, szabad költözést nyervén Szigetvárba. Az uj atyai kormány pártfogása alatt mindjárt idülni kezdett Pécs. Az itt maradt és keresztény hitre tért számos török és bosnyák lakókhoz igen sok uj szálló jött, nem csak honunk, hanem, ugyszolva, Europának minden részéből, mint Pécsnek azon korszaki németűl irt polgárjegyzéke bizonyitja. A német birodalom sváb kerületéből egész szállitvány jött és 1691-ben Vechy főparancsnokság által azon joggal ruháztatott föl, hogy különös birót választhasson magának, ki a város tanácsosai közt szék és szavazattal birjon; oszolván egyébkint is a polgárság három részre, u. m. magyar, német és illir nemzetre. 1687-ben aug. 8. a hires Rodanay vagy Rodanovich Mátyás már pécsi püspöknek neveztetett; mire megnyiltak ismét a templomok, helyreállittattak több kolostorok és hely méretett ki nehény ujnak épitésére: mecset is több változtaték át ker. szentegyházzá. 1688-ban még kevés katholikus találtatott Pécsett, többség reformatusokból, s óhitüekből állott; de későbben a n. e. óhitüek egyesitettek, s a pécsi tanács 1692-ben ünnepélyesen megfogadta, hogy határaiban nem kath. embert nem tűrend, sem házasságot, kiörökités büntetése alatt, ollyannal nem köttetend. 1704-ben Rákóczinak egyik alvezére Sándor László 300 kuruczczal Pécset megtámadván, a városban iszonyu öldökléseket és pusztitásokat vittek végbe, dühös bosszujok áldozatjai főkép németek és ráczok levén. Azonban 6 hét után Herberstein cs. k. tábornok 12,000 rácz katonával Pécs segitségére sietvén, a kuruczok elhagyák Pécset; de a szegény város oltalom helyett még pusztulásnak néze elébe, mert a ráczok nem felejtvén hitsorsosaik üldöztetését s kiüzetését a városból: a katholikusokat, különösen a papokat legyilkolák, a templomokat lerombolák vagy megfertőzteték, szóval a tatárokat kegyetlenségben jóval felülmulták. 1720-ban a n. e. óhitüek végképen kiüzettek, s templomuk elvétetvén bőrgyárrá alakittatott, melly jelenleg Ereth timár birtokában van. 1780-ban jan. 21-kén kelt oklevélben Maria Theresia Pécset királyi várossá teszi, váltságul 62,888 f. 80 8/9 denárt fizetvén a püspöknek és káptalannak. 1802-ben Pécsről Győrbe vitetett a királyi academia, de e hiányt bőven kipótolá később b. Szepessy Ignácz püspök lyceumával, mint ezt a város leirásánál bővebben emliténk.
