Berettyó-Szent-Márton
Berettyó-Szent-Márton, magyar falu, Bihar vmegyében, nehány száz ölnyire B.-Ujfaluhoz, a Debreczenből Váradra vivő országutban, mindeniktől 3 1/2 mfdnyire a Berettyó mellett. Van 201 férfi lakosa, kik közt 132 reform., 35 kath., 4 gör. kath., 20 n. e. óhitü, 9 zsidó. A rom. katholikusok Liptóból szakadtak ide. Ref. és kath. parochia. A közlakosok mind zsellérek, s köztök 9 mesterember. Nagy vizimalom a Berettyón. Az egész határt e 4 puszta teszi: Sz.-Márton, Ujlak, Sz.-Dienes, és Szomalyom. – A három elsők közül egy minden harmadik évben ugarnak, kettő pedig ősz és tavasz vetés alá használtatik; Szomajom ellenben minden évben tilalmas. Mind a 4 puszta kiterjedése tesz 1100 négyszögölével 11,700 holdat, mellynek mintegy harmada kaszálló; a többi pedig szántóföld. Szőlője, erdője nincs; s az egész határ majorsági birtok. Mi a föld minőségét illeti, Szomajom gazdag fekete szántóföldekkel s rétekkel bir, de a többi 3 puszta szíkes lévén, csak közép termékenységü, hanem a szarvasmarha, juhtenyésztés általában jó karban áll. Főbb birtokosok: Baranyi Károly, Laszkay Ferencz, báró Rudnyánszky Sándor és Dessewffy Ignácznő. A két első birja az egész három első pusztának 3/6 részét. Báró Rudnyánszky és Dessewffyné a 4 pusztában 1/6 részesek; a kisebb birtokosok ugyan azokban 2/6 részesek. Szomajomban zálogos birtokos Izsák János 1/4 részben, másik 1/4 birja neje után Elek Pál. Kisebb birtokosok: a Pázmán család leányági ivadékai.
