Nagy-Zsám
Nagy-Zsám, német f. Temes vgyében, Verseczhez északra 2 mfd., 291 ház családdal; e közt 16 eredeti oláh család még létezik; 160 egész, 40 telkes, 79 házas német zsellér, és 12 uradalmi házhely. A németek r. katholikusok, szép uj anyatemplommal, rendes iskolával. Első osztálybeli földeiket három fordulóra müvelik, de a harmadik forduló nagy esőzések után árviz által rongáltatik. Gazdagon terem buza, zab, kukoricza és burgonya; a repczét és árpát nem igen kedveli e föld. Az egész urbéri határ 8300 hold, mellyből házhelyek 245, legelő 560, kaszáló 1130, szántóföld 4334, szorgalomkert 29 hold; erdő, szőlő nincs. Majorság: 1901 h. szántóföld, 468 h. kaszáló, 645 h. legelő, 250 h. szőlő szerződés mellett a lakosoknak adatik, 30 h. belsőtelek, 1323 hold erdő, melly cser és hársfából áll. A föld általában hegyes, kivevén a legelőt és kaszálót, mellyek lapályosok. Nagy-Zsámon keresztül folyik Boruga patak, mellynek ágya majd 3 ölnyi mély, s nagyobb esőzésekkel ugy felduzzad, hogy a legnagyobb hajókat is bátran elfogadhatná. Van rajta az uraságnak egy 4 kerekü felülcsapó igen jövedelmes malma. Birja Nagy-Zsámot Karácsonyi Guido ur, s feje egy uradalomnak, mellyhez még Kis-Zsám falu, és Kernecsa puszta tartozik. És e gyönyörü uradalomban tart az uraság 8000 darab finom birkát, 200 darab gulyát, nehány anyakanczát, 500 darab sertést. Végre csupán szokásból Nagy-Zsámon minden szombaton népes hetivásár tartatik.
