Ó-Zólyom
Ó-Zólyom, sz. kir. város, Zólyom megyének közép pontján, legszebb tájékán, a mellette lefolyó Garan vizének bal partján, Besztercze sz. kir. várostól dél felé 1 1/4 állomásnyi távolságra. A lakosság anyanyelve tót, a várost „Zvolen”-nek hivják. A határ kiterjedése összesen tesz 5242 26/64 hold 9 1/6 négyszögöl (közös legelőn kivül) holdját 1600 ölre számitva, mellynek belső telke teszen 130 35/64, szántóföld 1870 1/ h. 1 4/6 négyszögöl, rétek 998 40/64 h. 14 3/6 négyszögöl, erdők 2243 négyszögöl h. Közös legelőnek a város körül létező gyep és erdőség szolgál; haszonvehetetlen föld nincs, mert a határ minősége ugyszólván Zólyom megyében itt legjobb, kivált a rónaságon fekvő szántóföldek Kánán földéhez hasonlíthatók, miért is 1846 év óta a határon divatozott háromdülői gazdaság eltöröltetvén, a szabad és korlátlan szántásvetés behozatott, s e szerint azelőtt ugarnak hagyott dülő többé nincs, s mind használtatik, és pedig igen jó sikerrel.
A várost teszi öszvesen 280 ház, nagy hosszuságu piaczán van 81, köztök 15 emeletes, a többi ötfelé vonuló nagyobb-kisebb utczáiban.
A lakosok száma öszvesen tesz 1800, ezekből férfi 950, nőnemü 850, s ekképen itt több férfi van nemzetünk tenyésztésére.
A polgárság száma 296, ezekből 64 választó polgár, honorat. 60, mesterember 326. A lakosság józan életénél fogva rosztól ovakodva ritkán jön büntorló esetbe.
Nevezetes jövedelmei a kisebb királyi haszonvételek, „Bahova Joma” nevü majorság, Leszkócz, Lukovo és Baczúr helységek. Leszkóczon a kamara és Muzsáry család irányában 1/2, Baczúron Osztroluczky és több nemes család irányában 2/3 bir nemesi jognál és uri hatalomnál fogva, Lukovót pedig tisztán. – Figyelemre méltó, hogy a Garan vize kiáradása majd minden évben utakat rongál, javitásuk minden tavaszszal nagy költségbe kerül, és ez a város jövedelmét ritkítja. Okai eme kiáradásoknak a Garan gyenge partjai és szomszéd Ribar helység malma, honnét erősen hat a viz, és sebes fordulatján határunkra és a már sok költségbe jött rákosi utra kiárad, sebes vágtával annyira elmossa az utat, hogy a járást is könnyen veszedelmessé tenné, ha rögtön a város körülötte gondját nem viselné.
Ezen város 1244. évi 5. jan. költ dicsőült IV. Béla királytól nyert kiváltság által sz. kir. várossá emeltetett, melly királyi oklevelet Mátyás, I. Ferdinand, Maximilian és Rudolf megerősitettek. 1378. Lajos király az ugyan itt mindeddig nevezett Rákos nevü tájékon, (hol most szép rétek és jó kapáló földek vannak), országgyülést tartván, ugyan itt Hedvig leányát Jagelló lengyel királynak feleségül adá.
I. Ferdinand 1563. évi nov. 16-kán költ királyi kiváltság által veres viaszkkali pecséltetést megengedé.
A város lakói többnyire gazdasággal foglalatoskodnak, még azok is, kik mesterséget űznek. Nevezetesb nagyságu vagy régiségü épületek ben a városban nem találtatnak, csak két templom és a várossal összekötött zólyomi kamarai vár, nagy Lajostól 1350 évben épitve, mellyben Mátyás király lakott, s e helyet magának mulató helyéül választván, azért szép szobákkal és egy nagy palotával kiékesité. A terem tetején (boltozatján) most is régi királyok és vezérek lefestve látszanak. Mátyás halála után Beatrix benne özvegyi jognál fogva maradt; ennek halála után pedig II. Ferdinand örököse lett, ki a várat hozzá tartozó birtokkal a zavaros török háborúk alatt Dersfy családnak zálogba adá. Dersfy özvegye Eszterházy Pálhoz férjhez menvén, ennek halála után a férj s általa Eszterházy család örökösök lettek, 1802. évbeni csere által a vár két uradalmával a kamarára esett, helyébe pedig Eszterházyak Diószeg és Simontornya uradalmakat kapták. A zólyomi vár alatt lévő zólyomi és dobronai uradalmak azelőtt két felé voltak elosztva, most már egy tiszttartóság alatt vannak. Mondják hogy Verbőczi a dobronai várban, mellyből most csak romok láthatók, irta volna hármas könyvét; igazsággal összeegyezhető annyiban, hogy a Verbőczyek valamikor a várat a hozzá tartozó birtokkal birták. Mátyás király által használt szobák most már egy részről magtároknak, más részről kamarai tisztség lakhelyeikül szolgálnak. Eme várban Bethlen erdélyi vajda Magyarország koronáját, miután Posonban kezére került volna, hosszabb ideig tartotta.
Figyelemre méltó nevezetesség itt a várostól délre eső „Puszti hrad” nevü váromladék, mellyet Borsu, Árpád fővezére épittetett. E várromon fölül nyugot felé vonuló erdő részét még most is Bursovának nevezik; – ugy nemkülönben figyelmet érdemel a várostól 1/2 órányi távolságra, és Szliács felé vonuló „Borovahora” nevü dombocska, mellynek közepén a szliácsi vizhez hasonlatossággal biró tócska kender-áztratásnak szolgál. E helyütt bányát ásatni kezdettek a lakosok, de folytatása az ömledező viz miatt lehetetlen vala. E domb szántóföldekkel van körülövezve, nehány évek előtt czérna vékonyságu tiszta aranyszálat, – mellynek darabjából még most is Bécsben a kincstárban egy arany gyűrű látható, – mult században szinte aranyczérnával körülfont buzakalászt találtak. E ritkaságoknak magyarázata különféle, leghihetőbb, hogy a török háboruk alatt innen számos család kiköltözött, s ezek kincseiket föld alá ásták.
Egy különös ritkaságról még most is beszélnek ősatyáink. 1615-ben esőközben egy nagy fakereszt esett le a városba, mellyet a város az akkori ország nádorának mint különös esemény jelét megküldé; de a nádor, midőn az eseményt béketüréssel kihallgatta volna, azon keresztet visszaküldé a városnak azon kifejezéssel: „ut omen, quod idem crux praesefert, cittem maneat. Azon kereszt itt a levéltárban sokáig tartatott, de az idő viszontagságánál fogva most bizony holléte nem tudatik.
Buzakereskedő 8. Egy nagyobb minőségü eczet- és pálinkafőző-ház. – Savanyuviz-források nagy mennyiségben vannak határunkon, melly savanyuvizet „Medokis”-nek hivjuk; ezen nevezetet kétségkivül azért kapta őseinktől, hogy benne sok ércz van, mellyből származik a tót kifejezés.
A két templom, mellyekről már szóltam, ékesíti a várost. Az egyik ágostai vallásu, a piaczi házaknak egyenes vonalán áll, a másik r. kath. a város piaczának közepén, egy 20 1/2 öl magosságu toronynyal és egy kápolnával, mellyen szinte egy kis torony áll.
Nevezetességhez tartozik még: hogy a város egy erős 4 öl magosságu és fél ölnyi szélességü kőfallal van körülépitve, a bejárás 4 erős kapun történik.
