GÖDÖLŐ. vagy Gedellő.
GÖDÖLŐ. vagy Gedellő. Népes mező Város Pest Vármegyében, földes Ura Hertz. Grazsalkovich Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik egy jeles völgyön az Ország úttyában, Hatvan, és Pest Városa között, Hatvantól, és Pesthez is három mértföldnyire, hajdani birtokosa Bossányi Uraság vala, azután más Uraságok; nevezetessé tette e’ Várost, néhai Gróf Grazsalkovich Antal Uraság, vólt Királyi Kamarának fő Igazgazója, a’ ki itten egy jeles, és Várhoz hasonlító Kastélyt építtete, mellynek közepén egy verő óra van, ’s az egész épűlet, nem közönséges ízlést, és méltóságot 50mutat, külömbféle jeles szobáji között, leg nevezetesebb a’ Zála, vagy vendég szoba, melly fejér márvány színnel ékesíttetett, ’s kárpíttyai, és a’ falnak táblai pedig arannyal jelesen bészegettetek. Második az úgy nevezett Mária Theréziának szobája, melly itten nehány napokig benne lett tartózkodásának emlékezetére neveztetett, ’s e’ halhatatlan emlékezetű kegyes jó Királynénknak mesterségesen készűltt életekori test állásához hasonló nagy képével dízsesíttetett. Harmadik nevezetes szoba, mellyben Hertzeg Eugénius ágya szemléltetik, a’ több mint egy harmintz szobák is, külömbféle drága selymekkel ’s atlatzokkal, és válogatott hertzegi házi eszközökkel, méltoságosan ki ékesíttettek. Nevezetes e’ ritka szépségű Kastélyban, az Uraságnak kápolnája, vagy Temploma a’ leg újjabb római ízlés szerint építtetve, melly Nepomutzénus Szent Jánosnak emlékezetére szenteltetett. A’ négy oszlop közőtt felemeltetett drága ékességű óltári készűlet, és Kép felett, ezek a’ szavak olvashatók; Nulli Sanctorum sed Domino Sanctorum, in memoriam Sanctorum, exstruimus altaria. A’ Hertzegi imádkozó hely alatt, mellyben a’ Hertzegi könyvtár van, szemléltetik néhai Gróf Grazsálkovich Antal Uraságnak külömbféle kövekből kirakott, ’s jelesen eltaláltt mejj képe. Nevezetes épűletek tovabbá a’ Hertzegi tántz, és komédia házak, ’s nem külömben a’ ló iskosa is, mellyek az útasoknak figyelmetességeiket nem ok nélkül indíttyák fel; valamint a’ nagy, és mesterségesen készűlt hertzegi kert, melly mind külömbféle külső Országi fákkal, mint másutt alig látható ritka virágok nemeivel bővelkedik, ’s egy eltévelyítő útas kertel, (Labirinthus) három ugró kútakkal, és a’ nevezetes Király hegyével, mellyben a’ régi Magyar Királyoknak, mejj képei szemléltetnek, ’s a’ kertnek egész intézete tsudálkozásra méltó ékességgel készíttetett. Nevezetes továbbá e’ Hertzegi kertben a’ két hantokkal, és mohhal öszve rakott jó magosságú, ’s külömbféle, képekkel ékesített épűletek is, és a’ Király hegyének által ellenében lévő Kalvária hegye, mellynél lévő nagy kő kádban foly öszve Pazsag 51vidékjétől az ugró kútakban bele folyó víz. Ugyan e’ Kalvária hegyénél kezdődik, az a’ szép erdő, mellyben a’ Hertzegi mulatságokra, külömbféle játékos helyek készíttettek, még az istállóknak boltozattyait is márvány kő oszlopok tartyák, és a’ válúk is márvány kövekböl készültek, a’ rátsok pedig minden lovak számára jelesen el szakasztva vas veszszőkböl. Nevezetes továbbá a’ konyha kertben, az az oszlop, melly tiszta sóbol van, ’s különös fedezet alatt tartatik; a’ konyha kert mellet van a’ nagy vadas kert kőfallal körül vétettetve, ennek végénél kezdödik pedig a’ fátzán kert, ’s majd ezeknek oldalában, a’ hertzegi mulatságra rendeltetett kies erdő, mellyeken keresztűl készíttetett egy gyönyörű élő fákkal árnyékozó út, a’ konyha kertől fogva egész Besnyőig. A’ Várasbéli épűletek között nevezetesebbek az Uraság tisztyeinek lakó helyei, a’ piatz közepén pedig Boldogságos Szűz Máriának képe, az előtte lévő ugró kúttal egyetemben, a’ vendég fogadó, és a’ serház. Útszai között pedig legnevezetesebb az Ország úttyában lévő házak, a’ ser ház, mellyek egyenlő mérték szerént építtettek, és többnyire a’ földes Uraságnak költségével. A’ Városon kivűl van még az Uraságnak bontsok hegye mellett lévő szőlö hegyen, egye nevezetes szűretölő háza és pintzéje, mellyben a’ Therézia hordója azért nevezetes, mivel magában négy száz akó bort foglalhat, ’s halas tavai is jelesek; a’ malmok pedig mellyek egy emeletre épűltek elég hasznosak, mivel szárazságok idején is mindenkor őrölnek. Lakosai a’ Városnak szolgalmatosak, ’s rész szerént külömbféle mesterségeknek űzese által, rész szerént pedig gazdaskodás által élnek. Határja közép termékenységű, fája mind a’ két féle elég, piatzozása hasznos Pesten, de mivel földgyének nagyobb része homokos, második Osztálybéli.
