GÖMÖR VÁRMEGYE.
GÖMÖR VÁRMEGYE. Comitatus Gömöriensis. Gömörer Gespanschaft. Gömörszke Sztolitze. Nevezetét vette Gömörtől e’ Vármegyének régi Városától. Lakosai magyarok, kevés németek, és tótok. Hoszsza e’ Vármegyének Putnoktól, Polvolkáig tíz mértföldet tészen, szélessége pedig Rozsnyó felé, Kis Hont Vármegyének határjaig, Jánositól Rimaszombat felé hat mértföldet. Határos e’ Vármegye nap kelet felől Torna, és Borsod Vármegyekkel. nap nyugot felé pedig a’ Király hegye, (Kralova hora) keríti, Liptó, Zólyom, és Kis Hont Vármegyék mellett; észak felé szomszédságában van Szepes Vármegye, dél felől pedig rész szerént Kis Hont, rész szerént pedig Füleknél Nográd Vármegyék környékezik. Vidékje e’ Vármegyének hegyes, és völgyes, kivált észak, és nap nyugot felől; egyébaránt térségein jó termékenységű földet szolgáltat lakosainak. Hegyei között nevezetesebbek ezek:
1ső. Pozaló hegye, németűl Okszenberg, totúl Volovetz, a’ Bánya hegyek közzé számláltatik, mint hogy sok vas, és ezüst is ásattatik kebeléből, nagy és magos tetőjével, minden Rozsnyai hegyek felett emelkedett, ’s külömbféle mesze terjedő részeivel, Szepes Vármegyéig terjed: tetője kopasz, oldalai pedig külömbféle élő fákkal, ’s vadakkal gazdagok.
2dik. A’ Fekete hegy, Svartzenberg, Tsernahora: Dopsina Városa mellett van, ’s az előbbihez nagyságára nézve majd hasonló, most is hasznos ugyan, mind réz, mind pedig vas Bányáiért; de hajdan még hasznosabb vala, míg a’ Bányabéli fakadozó vizek, az asást nem akadályoztatták. Erdeje nagy, és gazdag, tetője pedig, és más helyett, oldalain is hasznos legelőt szolgáltat.
3dik. A’ Murányi hegyek, és erdők, Muranszke hore. Kezdődnek a’ Dopsinai hegyeknek végezeteknél, ’s külömbféleképen emelkedett erdőivel Kis Hontnak észak felől való részénél, határt 54választván, Zólyom Vármegye felé terjed, néhol meredek kősziklái vagynak.
4dik. A’ Pelsőtzi hegy, melly tsudálatos alkotásával egy mértföldre terjed. A’ körűlötte lévő völgyek, mind Rosnyó, mind pedig Csetnek felöl falukkal gazdagok, maga pedig az erdős hegy, a’ természettöl készűlt kősziklákkal, mint valamelly sövénnyel van körűl vétetve. Tetője e’ hegynek rész szerént kopasz, rész szerént pedig élő fákkal gazdag, ’s mind a’ juhoknak, mind a’ szarvas marháknak, gazdag legelőt ád, sőt azon kivül még kiváltképen való jó rétek is vagynak rajta. Midőn hajdan Bebek még pásztor vala, és a’ Pelsőtzi hegyekben gulyájának nyoma után ment vólna, egy kősziklának hasadékjában, felette nagy kintsre talált vala, mellyből annakutánna hét Várakat építtetett. Mert azt állíttyák, hogy Bebek építtette Murányt, Krasznahorkát, Szadvárt, Tornát, Szendrőt, Regétzét, és a’ Füleki Várat is. Attya ’s törsökje Nedek, vagy a’ régi íratok szerént Bubek vala, ez idővel annakutánna igen híres, és gazdag nemzetségnek, melly az Ország Bárói méltóságával is díszeskedett. Menedék helye tsak három van a’ Pelsőtzi hegynek, úgy mint Rosnyónák, Berzéte felől a’ Csetneki völgyről, más menedék hely van dél felől való részén, harmadik Pelszőtz Városánál. Több hegyei e’ Vármegyének kissebbek, és külömbféle gazdag élő fákkak, vadakkal, és jó legelőkkel megáldattattak. Folyó vizei között nevezetesek ezek:
1ső. Garam vize. Ered Tergár nevű falu felett a’ Királyi hegyi erdőben, onnan Zavadka felé foly, ’s a’ t. (lásd Garam nevezet alatt).
2dik. Sajó vize. Ered a’ Dopsinai kegyekben kiváltképen Radovánál, külömbféle kút fökből, és kisded patakokból, ’s Felsó Sajó falut meg haladván dél felé Rosnyó Városa alá foly, holott Tseremosna, és Krasznahorka vizeivel öblösíttetvén, sebessen foly Pelsőtz felé, ’s Csetnek, vizével nagyobbíttatik. Azután Beretke alá foly, ’s a’ Murányi völgybe szakad; Jolsva vizét is magában veszi, ’s Gömör Városát keresztűl folyván Putnok felé foly; az után Túrótz, és Balog vizeivel megdagadván, ’s Patina vizét is öblébe fogadván, Lenártfalvánál 55foly által Borsod Vármegyébe; halakkal bővelkedik, kiváltképen szép hartsákkal, ’s menyhalak is számosan találtatnak benne. Ónod, és Lád között hasznos, és nevezetes malmokat hajt, 12. 13. kerekekkel.
3dik. Rima vize. Ered Kis Hont Vármegyében Tiszóltz Várasa felett, és darabos mély völgyön foly által Gömör Vármegyében Jánosinál Rimaszombat alatt: két mértföldnél tovább meg tartya folyását, míg Lénártfalvánál a’ Sajóval egygyesíttetnék, mellyel essős idők alkalmatosságával kártékonykodó vízzé válik.
4dik. Balog vize. Ered Hont Vármegyében, és az egész völgynek, mellyen foly, nevezetet szolgáltatott, mert ettől hívják Balog Völgyének; ez is Lénártfalvánál foly a’ Sajóba.
5dik. Túrotz vize. Ered a’ Kis Honti hegyek között, ’s minekutánna tsavargó folyásával e’ Vármegyének némelly helységeit nedvesítette Runyánál Putnok Városa felett egyesűl Sajó vizével.
6dik. Tseremosno. Külömbféle kút főkből származik Torna Vármegyében, ’s Derne víznek is neveztetik, azután Krasznahorka felett, Patsa, és Hosszú réti tsermellyekkel öblösödvén, Berzéte mellett foly a’ Sajóba.
7dik. Jolsva vize. Ered a’ Murányi hegyekben, ’s Murány vizének is neveztetik, négy mértföldig tartó folyása után Beretkénél egyesűl Sajó vizével.
8dik. Csötnek, vagy Csetnek vize. Ered Tserna Lehota felett, a’ honnan Csernek felé foly le, ’s innen Pelsőtz felé, két mértföldnyi futása után, lessz egyé a’ Sajóval; mind ezek a’ vizek, külömbféle halakkal, és jó ízű rákokkal bövelkednek. Levegője e’ Vármegyének kiváltképen egésséges valamint lakosai is. Földgye termékeny kivált a’ Balog völgyén, ’s Sajó vize mentében, hidegebb részeiben pedig jó legelőt szolgáltat. Borai Borsod Vármegye felől meg lehetősek, és a’ testnek táplalására alkalmatosak; nevezetesebbek pedig a’ Ragályi, Zubogyi, Keleméri, és más némelly helyeken termett borai, mellyek a’ N. Hont Vármegyebéliekhez majd hasonlítanak. Kertyei, és gyümöltsösei gazdagok, ’s főzelekje is nevezetes, úgy mint a’ Szilitzei borsó ’s a’ t. Marháik is jelesek, méhei hasznosak, a’ felsőbb 56része pedig e’ Megyének melly terméketlenebb külöbféle bányákkal táplallya lakosait, ’s vasa kiváltképen híres, és a’ Diós Győrihez majd hasonlító. Nevezetes barlangja is van, mellyet lásd Agtelek nevezet alatt. Közönséges lakosai rész szerént föld mivelésből, rész szerént kereskedésből élnek, ugyan is némellyek Tokajból sót hordanak Rosnyó vidékjére, ’s ott nyereséggel árúlgattyák, mások ismét mézzel, és viasszal kereskednek, leg nevezetesebb kereskedések van, a’ Csetneki, és Dopsinai vertt, ’s öntött vasakkal, mellyeket Pestre, ’s más helyekre is elszállítván, jó nyereséggel szokták el árúlgatni. Mind öszve 312 lakó helyek vagynak benne, ’s a’ Rózsnyai Püspöki Megyéhez tartozik.
