KANIZSA.
KANIZSA. Canisia. Mező Város Szala Várm. földes Urai külömbféle Uraságok, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Iharoshoz két mértföldnyire.
Eredetét vette, e’ hajdan az egész vidéknek erőssége, ama nevezetes Kanizsai Nemzetségtől, melly azt építeni kezdette, ’s nevezetét is tőle vévén ma is fenn tartya. Régi erősségének, és e’ Város fekvésének is minéműségét emlékezetben hagyta Istvánfi L. XXXII. p. 774. 11. Sokáig birtokokban vala e’ Város, és hajdani erősség Kanizsaiaknak, míg végre Kanizsai Urszulát feleségűl vévén Nádasdy Tamás ennek birtokába jutott, a’ kitől II. Makszimilián B. Monostorral el tserélte vala. Mihelyt az erősség ennek hatalmába esett, azonnal el annyira meg erőssíttetett, hogy a’ benne lévő őrízetnek segedelme által, az egész szomszéd tartományoknak bástyája, és óltalmazó erőssége vala, ’s a’ körűl lévő kissebb kastéllyoknak meg erőssíttetések felől is törvényt hoztak vala a’ Rendek. Decr. MDLXXIV. Art. XIII. Szerentsés vala Kanizsa Vára. míg Tahy vólt annak Fő Kapitánnya, mert ámbár tsak száz katonákkal oltalmazá azt, mindazáltal példás vitézséggel el verte az Ozmanokat, a’ kik ide Szíget Várából jöttek éjjel vélletlenűl, noha akkor lábaira beteges vala: de minekutánna Alapi Gáspár leve útánna a’ Fő Kapitány, ki kémlélvén az Ozmanok, hogy a’ mieink, ’s kivált Alapi, a’ farsangi mulatozásban nagyon el merűlt vólna, tsalárdság által, bé rohanának a’ Városba, ’s mindeneket fel törvén, prédával meg terhelve mentek el, a’ Várnak sérelme nélkűl. Lásd Istvánfit Libr. XXV. p. 532. és Orteliust Part. I. p. 119. 276 Annakutánna 1577dikben a’ ménkő ütött vala bé a’ Várba, ’s a’ fel lobbant puskapor által igen nagyon meg károsíttatott, ’s azon kivül 300 őrzők haltak meg e’ szerentsétlenség miatt, és a’ Várnak Fő Kapitánnya is hozzá tartozóival egyetemben. Még szerentségtelenebb esete vala 1590dik esztendőben, melly a’ föld indúlás által, és a’ raboknak felgyújtott nagy égések által származott, midőn tsak nem az egész Város el égett. Ámbár lehetőképen meg újjíttattak annakutánna épűletei, mindazáltal Herbersteinnak késlelkedése miatt az Ozmanok által ostrom alá vétetettetett. Lásd felőle Istvánfit. Libr. XXXII. pag. 761.
Eléggé gondoskodott ugyan a’ Tsászár, hogy az ellenség az ostromtól elhajtathassék, de mint hogy ezek magokat alkalmasan helyheztették, a’ mieink pedig eleséggel nem igen bővelkedtek, Paradisius akkori Fő Vezérnek félelmes meg gondolatlan siettetése miatt a’ Vár 22. Octoberben fel adattatott az Ozmanoknak, szabad elmenetel engedtetvén az őrzőknek, ’s egyebeknek, melly vakmerő tselekedetéért kevessel e’ szerentsétlen tette után, a’ Tsászárnak parantsolattyára meg is ölettetett.
Ennek utánna a’ kis Hazzán Passa vevé hatalma alá a’ Várat 900. Ozmanokkal, míg serege sok kérleléseire szerentsésen meg szaporodott, és ámbár a’ Tsászáriak igyekeztek vala meg akadályoztatásokban, észre vévén érkezéseket Bélá Vár, és Viz Vár között; de károk nem tellyesíttetett. Szerentsésen folytatták az alatt a’ Traszáriak a’ Várnak ostromlását, mert már a’ Várnak két védhelyei, a’ Várnak belső kapuja felett vólt magas toronnyal egyetemben egészszen le rontattattak, ’s ha a’ bástyák, és tavas motsárok az ostromlókat nem akadályoztatták vólna, bé rontást tehettek vólna a’ mieink: de ezzel az ellenség meg nem tsökkent bátorságában, sőt inkább a’ mieinkre minden lehető móddal tűzeltek vala. Annakutánna Orfeusnak intézete alatt fákkal, és külömbféle zsákokba tömött eszközök által kívánták, ’s munkálodtak és elég fáradságosan a’ Tsászáriak, hogy a’ posványon által a’ Várhoz menedék helyet készíthetnének; de kevés foganattal, mert észre vévén az 277ostromlottak Orfeusnak meg lövettetését gyakorta ki rohanának a’ Várból még pedig az ostromlóknak nem kevés károkra. Végre maga Ferdinánd is majd szerentsétlen leve, Maximiliannal, és a’ több Fő Tisztekkel egyetemben, mert észre vévén a’ nagy világosságot az Ozmanok a’ Királyi sátorban, egyenesen belé lőttek, szerentsére sérelem nélkül. Győzedelmeskedvén az alatt Merkurián az Ozmanokon a’ Budai Muratesnek, és Ibraim Vezérnek fejeket, mellyek a’ Tsászárnak ide küldettettek, fel szegezék a’ Várbélieknek szemlélésekre, hogy a’ Várnak fel adattatását ez által siettetnék. Nem hogy meg félemledtek vólna azért az Ozmanok, sőt inkább elkeseredvén bosszú állásra gerjedtek fel, és a’ mieinket rész szerént viszsza nyomták, rész szerént pedig a’ berontástól vitézűl meg akadályoztatták, melly történt vala 1601. 28dik Octob. Segedelmekre érkezett ugyan a’ Tsászáriaknak 6000 gyalog, és 2000 lovas néppel Rozvurm, de az őszi alkalmatlan idő, és a’ sok ki állott sanyarúság miatt meg tsökkent ereje a’ hadi népnek, és az ostromlás is hidegedni kezdett. Eleget törekedett ugyan Rozvurm fel gyújtani az ostromlásnak tüzét; de mind az idő, mind a’ sok nyomorúság ellankasztván végre a’ hadi sereget, az ágyúk a’ földbe fagyva, a’ sátorok, és puska por tűz által emésztettek meg, a’ betegek pedig nem lévén módgyok a’ Tsászáriaknak elvittetésekre az Ellenségnek szánakozására, vagy kegyetlenkedésére hagyattatván, fel oldattatott az ostrom, és a’ Vár az Ozmanoknak jármok alatt maradott, ’s ámbár gyakorta szerentséjeket próbálgatták a’ Magyarok, de többnyire sikeretlenűl. Kolonics is igyekezett hadi fortély által vélletlenűl meg lepni az ellenséget, a’ kiket ki tsalván a’ Várból 200zat közzűlők levágtak katonái, 30tzat pedig el fogták. de a’ Vár tsak ugyan épségében meg maradott. Azután ismét más fortélyt gondolt, és egy frantziát mint szökött katonát bé küldvén a’ Várba, szerentsésen hamuja alá temettette az épűleteket általa, ’s majd birtokába jutott a’ Várnak. Meg hallván e’ szerentsétlenséget az Ozmanok 16000 embert gyüjtöttek hirtelen öszve, és a’ Várat, éjjel nappal serényen dolgozván, 278egészszen meg újjíttották, ’s 16 nagyobb ágyúval régi hadi eszközeiken kivül, meg is erőssítették. Azutánna való 1604dik esztendőben pedig az Ozmanoknak gondatlanságjok miatt el égett vala, 28dik Májusban, melly tűz egész nap, és éjjel tartott vala, és nem tsak az épűleteket, hanem még a’ véd helyeken lévő óltalmazó ágyúkat is nagy részént haszontalanokká tette. Sikeretlen vala e’ Várnak Zrínyi, és más Fő Tiszteknek igazgatások alatt vólt ostromlások is, ’s végre nem is kissebbség nélkűl óldattatott fel, mellyet Strozius, eléggé igyekezett levelei által el hárítani, és a’ szennyet tsupán Zrínyire ruházni. Minthogy pedig a’ Kanizsai Ozmanok a’ szomszéd vidékeken kártékonykodtak; el tökélltetett végre, hogy a’ Vár tsendes ostrom alá vétettessék G. Battyáni Ádám által, mellé rendelvén Gróf Zichy Istvánt is, melly őstrom el is kezdetett Juliusban, ’s már e’ hónapnak 13dik napján, egy ágyú lővésnyire közelítének a’ mieink a’ Várhoz, és az meg érni kezdett vetést egészszen fel égették, sőt még a’ trűröket is, hogy az eleségét mindenképen meg fogyaszthassák az ellenségnek. Egész nyáron ostrom alatt tartatott ekkor a’ Vár, és gyakorta való kissebb véres tsatázások is történtek, ’s a’ többek között Czam Huszszáim levél vivő is elvesztette fejét, minekutánna a’ Várnak, és az őrzőknek állapottyokat ki vallotta vala, ’s feje Csíkvíz István Győri seregeknek Tisztye által a’ kapu eleibe fűggesztetett. Fel adattatván annakutánna Sziget Vára a’ Tsászárnak 1690dikben; meg intettek vala tőlök a’ Kanizsaiak, hogy a’ Várat, meg hódolván már a’ szomszéd erősségek is a’ Tsászárnak, adnák fel, és így sem eleségjek, sem szabadító segedelmek nem lévén, a’ Kanizsaiak nem hogy reá állottak vólna, sőt inkább elkeseredének ’s ismét újjabb ki rohanásokat tettek az ostromlókra; sőt 200 ökröt el is vettek vala a’ Magyaroktól, és már közel valának velek a’ Várhoz, midőn Batthyáni reájok ütvén azokat majd mind ki ragadta kezeik közzűl, sokakat el is fogván az ostromlottak közzűl. Ismét kirohantak ez után is az ostromlottak, és véres tsatát is okoztak; de utollyára érezvén 279a’ közelgő veszedelemnek súllyát, hogy a’ kevés hátra lévő eleséget meg kiméllyék, szabadon el eresztették a’ Keresztényeket a’ Várból. Azután is próbálták szerentséjeket újjabb, még újjabb kirohanásaik által; de végre meg törettetvén erejek, tanátsot tartottak a’ Várnak fel adattatása felől, ’s kezeseket váltván, úgy egyeztek meg Batthyáni Fő Vezérrel, hogy a’ mint Sziget Vára fel adattatott, úgy Kanizsa Vára is fel adattassék, minekutánna azt Leopold meg erőssítette. Igy jutott viszsza Kanizsa Vára a’ Tsászárnak hatalmába 90ven esztendővel azután, minekutánna el vétetett, kétszer sikeretlenűl ostromoltatott, és gyakorta haszontalanúl próbáltatott, 1690dik esztendőben 13 Aprilisnak utolsó ostromoltatásának 10dik hónapjában. Azt mondgyák némellyek, hogy egy Aga által Batthyáninak küldettetvén a’ Várnak kúltsai, egy arany lántzra kötve, selyembe takarva; ezeket a’ szavakat izente vala a’ Várnak vólt Fő oltalmazója. „Vedd által e’ kultsokkal eggyütt, ezt az erősséget, mellyhez hasonló az Ozman birodalomban nintsen.“
Ugyan akkor adattattak által 60 külömbféle ágyúk, sok puska por, és igen gazdag fegyver tár. Illyen viszontagságai után 1702dik esztendőben a’ Tsászárnak parantsolattyára az egész erősség le rontattatott, ’s annak utánna Kis Kanizsával, Sepetnekkel, Sormással, Esztrenyével, Tetyeházával egyetemben Gróf Batthyáni Lajos, akkori Nádor Ispánynak birtokába jutott.
Épűletei középszerűek, oskolájok, mellyben a’ T. Piarista Atyák tanítanak nevezetes, vásárjai hasznosak, és elég népesek, ’s e’ vidéken leg híresebbek. Néhai Huszti Györgynek születése helye, határbéli földgyei jók, malma helyben, el adásra, és keresetre jó módgyok van.
