SÁROS VÁRMEGYE.

Teljes szövegű keresés

SÁROS VÁRMEGYE. Comitatus Sarosiensis. Sariska Stolitze. Nevezetét vette e’ Vármegye, némellyeknek véllekedések szerént, Sáros Várától; másoké szerént pedig Sárus Magyaroknak hajdani Vezérjektől, a’ kitől származhatott Sáros Várának nevezete is; akar azért, mivel annak építője vala; akar pedig azért, mivel azt a’ szomszéd Szarmaták ellen óltalmazta. Fekszik e’ Vármegye észak felől Lengyel Országnak szomszédságában, napkelet felől pedig határos véle Zemplén Vármegye, délre Abaúj Vármegye, napnyúgotra Szepes Vármegye, a’ honnan Várallyától Bisztra faluig e’ Megyének szélessége öt mértföldet tesz, hossza pedig nyóltz mértföldet, Kassa Városának határjától Bicharo faluig vévén mértékjét. Minthogy e’ Vármegye nagy részént hegyekből áll, elhalgatván a’ kissebbeket, 237nevezetesebb hegyei ezek:
1. Braniska hegye, németűl Purtzelgrund, áll Szepes Vármegyében szélénél, ’s mintegy két mértföldnyire terjed, délfelé külömbféle hajlásaival, ’s a’ faluknak nevezeteivel illettetik. Ezen az erdőn van Szepes Vármegyébe az ország úttya, melly körűl hajdan a’ rabló tolvajoknak kedves tanyájok vala.
2. Kárpát hegye, melly Szepes Vármegyéből terjed e’ Megyébe, ’s Lengyel Országtól elválasztya; e’ hegyek felől méltó a’ megjegyzésre, hogy közönségesen Beszkédi hegyeknek neveztetnek, ’s egész Erdély Országig terjednek; megszakadnak egy vőlgy által Sáros Vármegyében, Muszina Lengyel Országi Város felé, holott Poprád vize Visztulába foly, és ezzel egygyütt azután a’ tengerbe.
3. Kakasfalvai nagy hegyek Zemplén Vármegyének szélénél, mellyeknek tetői Eperjesen alól mintegy fél mértföldnyire szemléltetnek, tetőjökkel napkelet felé terjednek, ’s Tállya Városánál végeződnek.
4. Farkasvőlgye, Velcsja Dolina, melly Szepes Vármegye-felé hajlik, és magas fenyőfákkal gazdag, ’s tetője néhol magasabb Betskéd hegyénél.
5. Fekete Hegy. Cserna Hora. Nevezetét vett sűrű élőfái miatt okoztatott setétes vóltától; óldalai néhol kopaszok, és jó legelőt szolgáltatnak. Legmagassabbra emelkedett Berzevitzénél, Szepes Vármegye, és Lengyel Ország’ széleinél.
6. Kassai hegy, minthogy Kassa Városa felé terjed; tsak nem egészen tser, és tőlgy fákkal boríttatott, néhol igen jó fejér agyagja van a’ fazekaknak, és egyéb tserép edényeknek készítésekre.
7. Kőhegy. , Kamena Hora. Nevezetét vette meredékeny kőszikláitól. Láttatik Bártfa, és Zborov között, sűrű, és néhol tsak nem járhatatlan, jegenye, és fenyőfáival. Másképen Magurának is neveztetik, mellynek szomszédságában van a’ Gaboltói hegy, ennek vőlgyeiben forranak-ki a’ híres Bártfai savanyu vizek.
8. Stras, nagyobb Stras, melly ék módgyára emelkedett-fel; az a’ hegyek’ terjedése pedig, melly Gergelaknál kezdődik, és Kapinál 238végeződik, ’s amannál sokkal alatsonyabb, Fintar-Strasnak, vagy Kapihegynek neveztetik.
9. Ádámföldhegye, melly a’ Bártfáról Eperjesre vezető út felé van, ’s régenten a’ rablóknak, és ragadozó tolvajoknak gyilkoskodásai miatt veszedelmes vala, kivált Hallus vőlgyénél.
E’ Vármegyének több, ’s kissebb hegyei leginkább a’ mellettek lévő falukról neveztetnek.
Valaminthogy e’ Megyében külömbféle számos hegyek vagynak; úgy vőlgyekkel is bővelkedik, mellyek patakok, vagy folyó vizek által nedvesíttetnek.
Nevezetesebbek ezek között:
1. A’ TARTZAI vőlgy, mellyen Tartza vize foly; kezdődik Szepes Vármegyének szomszédságában, ’s véle több vőlgyek egygyesűlnek, úgymint:
1. Farkasvőlgye, melly az előbbenivel napnyúgot felé egygyesűl, Szalóki patakjával, melly Berzevitze alatt foly Tartza vizébe.
2. Darótzi vőlgy; kezdődik Schönvitz vize felett, Darótznak neveztetett, mivel annak partyát mossa, ’s ugyan Tartza felett egygyesűl Tartza vizével.
3. Tarkői vőlgy, mellynek vize Héthárson által foly Tartza vizébe, minekutánna mintegy 2 kis mértföldnyire folyt vala.
4. Litinyei vőlgy, Prehiba hegyéből terjed-ki, halas patakjával Litinye felé, honnan Pétsújfalut meghaladván, Tartza vizével egygyesűl.
5. Az északi hegyekből származott vőlgy, Gombosfalva, és Görgelaka körűl, mellynek patakja Sáros alatt foly Tartza vizébe.
6. BERTÓT vőlgye; kezdődik Branitzkánál, Szvinka patakjával, ’s meghaladván mintegy 3 mértföldet, Orosz Pekli alatt egygyesűl Hernád vizével.
7. HERNÁD vőlgye; kezdődik Szepes Vármegye felől, ’s terjed napkelet felé Abaúj Vármegyének széléig 3 mértföldre.
8. KETZER vőlgye; nevezetét vette Ketzer Uraságnak bírtokaitól; kezdődik Hanusfalva hegye alatt; terjed 2 mértföldnyire dél felé, ’s Bolyár alatt szűnik-meg, Abaúj Vármegye’ szélénél.
9. TAPOLY’ mellyéke, melly Tapoly vizétől neveztetett; kezdődik Beszkédnél, 239Lénárdvágás felett, ’s terjed Bártfa felé, a’ honnan hat mértföldre terjedvén, Zemplén Vármegyébe megy-által. Kissebbek:
1. A’ Gaboltói vőlgy, melly Lengyel Országba szolgáltat útat, patakja Tapoly vizébe foly.
2. Klusovi vőlgy, Bártfa alatt egyesűl Topoly mellyékével, holott Lukavitzi nevű, halakkal, és rákokkal gazdag kis patakja, melly eddig napkelet felől a’ Városon kivűl folyt vala, ismét Tapoly vizébe foly.
3. Zborovi vőlgy, terjed Beszkéd hegyétől Makovitza Vára felé, azután Zborov Városa alá; meghaladván pedig Hoszszúrétet, patakjával, Tapollyal egygyesűl Bártfa alatt.
4. Orsótzi vőlgy, ered, és terjed észak felől Felő Volyától Alsó Volya felé patakjával Orsótz alá, Kohány mellett, Hankótz, Porubka, és Hehei között, melly faluknak kertyei alatt foly Tapoly vizébe.
5. Kaprontzi vőlgy, kettős patakjával, melly Kaprontz felett fakad; a’ másik patak pedig ennek ellenében van, és Varjú falutól foly-le.
6. Kükőmezői vőlgy; kezdődik Dukafalvánál, és Sálmány felé terjed, majd Kükőmező, Lutska, és Karátsonymező felé, Girált, és Vaspataka határjainál, a’ honnan patakja egygyesűl Tapoly vizével.
7. Kerekréti vőlgy; ered a’ Makovitzai Uradalomban, Mlinarótznál, holott Benedikótztól Radomához való által menetelnél a’ patak Radunkának neveztetik, és Kerekrétbe foly; nagyobbodván pedig Valykótz patakjával, Szobos, és Mátévágás alá foly; azután Zemplén Vármegyének széléig, ’s Vaspataka faluval általellenben foly Tapoly vizébe.
8. Medgyesi vőlgy; ered patakjával egygyütt, a’ Pálvágási hegyekből, melly alább Radvány vizével nagyobbodván, Medgyes falunak partyát mossa; azután pedig a’ Hanusfalvai folyóval egygyesűlvén, nyúgot felől napkelet felé foly.
9. KAPI, és Raszlavitzi vőlgy, mellynek más névvel Szegtsó patakja a’ Hertneki hegyekben fakad, magába vévén Töltszék alatt Ternyánka patakját, ketté hasíttya Ternye, és Szedekerte falukat; azután Fulyánka felé foly. Kapi alatt pedig 240ismét egy patakot fogad magába, melly Komlóskeresztesnek határjából, és Lipnik hegyéből ered, ’s Kapit, Németfalvát, és Ladát nedvesíti. Innen Finta felé foly ártalmas áradásaival, és végre Eperjes alatt ömlik Tartza vizébe.
10. Ondava; ered a’ Lengyel Ország’ szélén lévő hegyekből, ’s lefoly Ondavka falu alá, azután pedig több patakok által öregbíttetvén, Niklovához, melly mellett elfoly, minekutánna Alsó Orlichot meghaladta, Svidnik alá foly. Itten a’ Beszkéd hegyeiből lefolyó, magánál nagyobb vízzel öszve folyván, Dukla Lengyel Országi Város felé foly. Szvidnikon alól pedig Strovin, Duplin, és Tischinetz falukat mossa, holott Hotsa, magához hasonlító vizével egygyesűlvén, Boksza, és Sandaly vidékjeiben határt választó vízzé válik. Boksza Vára alatt Sztropkó Zemplén Vármegyebéli Város mellett foly-el; azután Csikvám Várától Körtvélyes felé foly, ’s Vásárhely, vagy tótúl Tarnoviscso alatt egygyesíttetik Tapoly vizével. Öszve kaptsoltatván pedig a’ Gödöni malomnál, Latortza vizébe folynak, melly már az előtt Ung, és Latortza folyókat kebelébe vette. Innen két mértföldnyire az erdők alatt öszve vévén folyásokat, Bodrog vizévé válnak; melly Imreg faluját nedvesítvén, ’s Szalai Gróf Barkótzinak jeles kastéllyát meghaladván, Zemplén alá foly; onnan pedig Sár. Patak alá, ’s végre Liszka, Bodrog Keresztúr mellett elfolyván, Tokajnál nyelettetik el Tisza vizétől.
11. Hotsa, mellynek patakja Beszkéd hegyeiből foly öszve. Nevezetesebb ezek között a’ határt választó víz, Sáros, és Zemplén Vármegyék között, melly Drietsna, Vladitsa, Staskótz, és Bukátz faluk között foly-el. Ez utólsó falu felett fogad magába egy hasonló patakot, a’ Zemplén Vármegyebéli Beszkédi hegyekből, melly minekutánna Hotsa alá érkezett, e’ falutól veszi nevezetét, ’s mintegy fél mértföldnyire folyván napnyúgot felé Ondava vizével egygyesíttetik.
Látván rövideden e’ Megyének nevezetesebb vőlgyeit, és kissebb folyóvizeit, következnek a’ nagyobb folyó vizei az előszámlálásra, mellyek között előfordúl:
241I. HERNÁD vize.* Szepes Vármegyéből foly e’ Megyébe által meglehetős nagyságú öblével, ’s midőn Abaúj Vármegyébe általfolyt, nem igen nagyobbodott-meg. Folyása tart e’ Megyében 2 mértföldnyire; Tehány faluhoz érvén, a’ hajdani Kőszegi Várnak omladékjainál foly-el, azután pedig Sz. Istvánt, Szokolát, Rusint meghaladván, Sárosba foly, ’s majd Kassa Városa felé kies változó habzásával.
De Hernado Istvánfi Lib. IX. f. 142.
II. POPRÁD. Ez is a’ Szepességből foly-által Sáros Vármegyébe Plavnitza falunál, Palotsa Mezőváros felé, ’s 2 mértföldnyi folyása után Volya falunál észak felé gördűlvén, Lengyel Országba foly által.
III. TARTZA. Ered Kárpát hegyeiben, a’ Répási hegyek felett, Szepes Vármegyének szomszédságában, a’ Toritzkai határban, felűl 1 mértföldnyire. Innen kifolyván, dél felé hajlik, ’s Berzevitzét, és Tartzát nedvesíti, mellytől neveztetett; azután Héthárs felé siet, ’s Szeben alatt elfolyván, Sz. Mihály felé tsergedez, azután pedig a’ Sárosi Vár alá, ’s a’ Városnak egy részén keresztűl foly, innen Eperjes alá; ezután Sz. Pétert, Somost, Lapis Patakot nedvesítvén, külömbféle vőlgyeken foly Széplakig Abaúj Vármegyének szélső falujáig; ezen alól pedig egy mértfőldnyire Hernád vizébe ömlik.
IV. SZÉKTSÓ. Lefoly a’ Hertneki hegyekből, ’s először Raszlavitzát mossa, azután Demetét, Töltzéket, ’s Kapit nedvesítvén, Eperjes alatt Sóvárnál foly-ki Tartza vizébe.
V. DELNA. Sebes folyással tsergedez három kútfőiből a’ Kakasfalvai hegyekből, ’s foly napkeletről nyúgotra Sóvár felé, hová fát is szállítanak rajta a’ sófőzésre; azután pedig Tartza vizébe foly, mellyel Eperjestől fél mértföldnyire, Enitzkénél egygyesíttetik.
VI. TAPOLY. Ered a’ Beszkédi hegyekben, Lénártfalvához közel, a’ honnan Maltzo, Gerlacho, Tarno, Sárpatak, és Bártfa alá foly; innen pedig ismét Újfalut, Chrabótzot, és Kurimát, majd Kutsenyt, Margonyát, Lasztzót, Nyirjest, és Giráltot öntözvén, Hanusfalva Mezőváros alá foly; innen pedig Zemplén Vármegyébe 242által folyván, külömbféle nevekkel illettetik, és a’ Bodrogban szakad vége folyásának.
VII. BREZNIK. Eredetét veszi ez is a’ Beszkédi hegyből, ’s napkeletről dél felé foly Komlós, és Zboróv felé; azután Makovitzát, Hoszszúrétet meghaladván, Bártfán alól Tapoly vizébe foly.
VIII. LUKAVITZA. Kifoly a’ Reffenhovi hegyekből, ’s minekutánna mintegy két mértföldnyire folyt vólna, Bártfának Altenbleich nevezetű külső Városába foly, mellyen alól nem meszsze Tapoly vizével egygyesűl.
IX. ONDAVA. A’ fellyebb elő adott Beszkéd hegyeiből lett eredete, melly minekutánna Niklovát, Svidniket, ’s más helységeket nedvesített vólna, Hotsával egygyesűlvén, Sáros Vármegyét Zempléntől elválasztya, ’s Vásárhely alatt Tapolyba foly.
Külömbféle kütfőin, és patakjain kivűl még savanyú vizekkel is bővelkedik e’ Ns Vármegye, mellyek között nevezetet érdemel 1-ször az Eperjesi savanyú víz, melly egy szép vőlgyben fakad, ’s magyarúl borkútnak is neveztetik, melly korsókba öntettetvén, nem tsak helyben, hanem másutt is árúltatik.
2 Gonoszkút, talám a’ mellette lévő ártalmas, és büdös köves szagot gőzölgő hat langtól neveztetett; egyébaránt vize mind az italra kedves ízű, mind pedig a’ fördésre nézve hasznos, ’s még inkább látogattyák az Eperjesiek, mint az előbbeni kútfőt, kivált tavaszkor; vize korsókban is árúltatik.
3. Czemétei savanyú víz, kies helyen van Gölnitz felé, Eperjestől mintegy 1/2 mértföldnyire, hegyek között; vize ennek is egésséges, és kedves ízű, de az előbbeniekhez tsak ugyan még sem hasonlítható.
4. A’ Bártfai savanyú víz, mintegy fél mértföldnyire van a’ Várostól; ízére nézve hasonlít az Eperjesihez, sőt mindenektől még sokkal többre betsűltetik, belső erejére nézve; de tsak ugyan nehéz büdöskőhöz hasonlító szaga van, ’s leginkább fördenek benne; kútfője hatható.
5. A’ Hoszszúréti, vagy tótúl Dluholukai, minthogy e’ falunak határjában buzog ki, mind italra, mind a’ fördésre alkalmatos.
6. Töltszéki savanyú víz, mind ízére, mind hathatósságára nézve nevezetes.
2437. Pálvágási kútfők, több helyeken buzognak-ki a’ földből, ’s gazdagon forranak, és kedves ízűek.
8. Bisztreni savanyú víz, réten forr-ki a’ földből, és jó ízű; de az előbbenihez nem hasonlít.
9. Radomeni, ez is réten fakad, Kerekrét felett, Radomnak határ szélénél, ’s meglehetős ízű.
10. Kakasfalvai savanyú víz, az idevaló hegyek között buzog-ki, és olly egésséges, hogy az előbbenieket majd felűl haladgya.
11. Lipótzi savanyú víz, meglehetős, de nem nevezetes.
12. Bujáki jó savanyú víz, mind ízére, mind belső erejére nézve.
13. Plaunitzi savanyú víz, Nagy Vanar felett fakad az erdőkben, ’s kúttya ugyan nem igen gazdag, de jó ízű.
Levegője e’ Vármegyének kiváltképen egésséges, és némelly része meglehetős termékenységű, lennel, és kerti veteménnyel, ’s káposztával is bővelkedik; jó vásznakat készítenek sok helyeken lakosai, melly sokszor oltsóbb vólna, ha a’ nyerekedő Rátzok Eperjesen, és más helyeken is a’ vevők elől öszve nem vásárolnák, a’ kik annakutánna Pesten nagy haszonnal, és uzsorával árúllyák-el. Barmai nem igen számosak, fája ellenben sok, halászattya tsekély. Bányái nevezetesek valának kivált Bártfa körűl, sőt arany bányái is valának Robert Károlynak idejében, mellyből származott az arany pataka nevezet is, tótúl Slav, vagy Zlato. Szeben Városa körűl is meg vagynak a’ régi arany bányáknak maradvánnyai. – Mindöszve 407 lakóhelyek vagynak benne, ’s az Egri, és a’ Munkátsi Püspöki Megyékhez tartozik.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages