’Ανδχοληψια, ανδροληψιον
’Ανδχοληψια, ανδροληψιον, attikai törvény szerint az a forbátjog, melynél fogva az idegen állam területén meggyilkolt athenaei polgár rokonainak szabadságukban állott amaz államhoz tartozó emberek közül, ha az illető állam a gyilkost felelősségre nem vonta vagy ki nem szolgáltatta, kezeseket fogni s a gyilkosságért maguknak ily úton elégtételt szerezni. Az elfogott kezesek száma nem lehetett több háromnál. Az ide vonatkozó athenaei törvény Demosthenesnél maradt föl a köv. alakban: ’Εαν τις βιαιω ϑανατω αποϑανη, υπερ τουτου τοις προσηχουσιν ειναι τας ανδροληψιας, εως αν ϒ, δικας του ϕονου υποσχωσιν η τους αποχτειναντας εχδωσι την δε ανδροληϕιαν ειναι μεχρι τριων, πλεον δε μη (Dem. Aristocr. p. 647). Az elfogott idegeneket a panaszos Athenaeben törvényszék elé állította s rendes törvénykezési úton bevádolta, hogy a földijök által elkövetett gyilkosságért bűnhődjenek. Hogy mi lőn az ily vádlottak sorsa, nem tudjuk; de ha az á. jogtalannak bizonyult, a vádlót bűntetéssel sujtották. Az á. azon régi vallásos felfogásból származott, a mely szerint a gyilkosság megboszulása a hátramaradt rokonoknak szent kötelességök, melynek elmulasztása az istenek bűntetését vonta magára. V. ö. Meier és Schömann. Att. Process. 2. kiad. 344. sk. l. D. I.
