Aether
Aether, αιϑηρ, a levegő, αηρ, felett képzelt könnyebb fénylő (αιϑω) légréteg; alatta van a nehezebb αηρ, melylyel nem keveredik össze (Lucr. 5, 495 skk.); az istenek lakhelyéűl szolgál. Hom. II. 2, 412. Verg. A. 12, 140. Mint istenség Hesiodusnál (theog. 124) Erebusnak és Nyxnek, Chaos gyermekeinek fia, Hemera testvére, tehát a nappallal, a fénynyel összetartozik. Az orphikus hymnusokban (5) belőle származik minden élet, ő a világszellem. Költők ezért azonosítják Jupiterrel. Verg. G. 2, 325. A régi philosophiában a termékenyítő melegnek forrása és alapja, a mely felfogás az orphikusok befolyása alatt keletkezett. F.
42. Aesopus (Róma).
