Aetna
Aetna, Αιτνη. – 1. 3313 m. magas hegy Sicilia keleti részén, m. Etna, a siciliaiaknál M. Gibello, vagy il Monte. Gazdag mythus övezi: némelyek szerint Jupiter dobta Typhon és Enceladus gigasokra (Pinde. Ol. 4, 10. Aesch. Prom. 363. Verg. A. 3, 578), mások szerint Vulcanus és cyclopsainak műhelye. Cic. div. 2, 19. Magyarázási kisérletek: Lucr. 6, 639. Sen. ep. 79. Jól irja le Lucilius Aetna cz. költeményében (l. Lucilii, 3). V. ö. Nissen, Ital. Landeskunde I. 250, 274, 277, 280. Thuc. (3, 116) három kitörését említi, melyek közül a második valószínüleg azonos a marmor Parium 479-re tett kitörésével, a harmadik pedig 425-re, a pelop. háború 6-ik évébe esik. Kr. u. 40-ig még 10 kitörését említik, de Seneca idejében már kialudtnak tartották. – 2. Város a hegy déli oldalná (m. S. Maria di Licodia), melyet Hiero alapított 476-ban azáltal, hogy Catina lakosait kitelepítve a várost újra gyarmatosította s nevét megváltoztatta. E városalapitást dicsőitette Aesch. Αιτναιαι cz. tragoediája. A római időben A. Verrestől sokat szenvedett. Cic. Verr. 3, 18. Strab. 6, 273.–3. Nympha, kiről a hegy nevét kapta, Uranus és Gaea, vagy G. és briareus leánya (fragm. hist. Graec. 4, 296, 381), Sicanus nővére. – 4. Aetnaeus, Jupiter neve Sic.-ban, hol Αιτνια ünnepeit ülték kocsiversennyel (Pind. Ol. 6, 96); továbbá a Vulcanusé (Eur. Cycl. 595); és a cyclopsoké. Verg. A. 3, 678. Irodalom: Sartorius v. Waltershausen, Atlas d. A. 2. Aufl. v. Lasaulx. Leipzig, 1880. T. K.
