Delator
Delator, följelentő. A quaestiók behozatala után minden oda tartozó vádért jutalom járt (pénzben v. kitüntetésben), ha a vádlottat elitélték. Lex. rep. 76. 77. Cic. Balb. 57. Tac. ann. 4, 20. 2, 32. 3, 19. Különösen kaptak oly vétségek följelentésén (delatio), melyek vagyoni büntetéssel jártak, mivel az elkobzott vagyon egy része a följelentőnek esett jutalmul. Ebből gonoszlelkű emberek jövedelmező foglalkozást cisnáltak maguknak kivált a császárság idején; hamis delatorok szigorú fenyítése sem tudta megszüntetni a bajt. Maga Tiberius is gyakran büntette őket; de azért nem volt hajlandó e lelketlen üzelmeknek véget vetni, sőt úgy tekintette a delatorokat, mint a törvények védőit. Tac. ann. 4, 30. CS. JÓ.
