Heron,
Heron, ’Ηρων. – 1. Alexandriából való gépész-mathematikus, Ctesibiusnak tanítványa, ki a harmadik évszáz végén s a másodiknak elején élt Kr. sz. e. Igen sok munkát írt, melyekből néhány reánk is maradt (így περι της αυτοματοποιητιχης = hogyan kell automatákat készíteni, πνευματιχα = a fuvókészülékekről 2 könyvben [ennek egy kézirata, a konstantinápolyi, valamikor Mátyás király könyvtárában volt], βελοποιχα = a nyílpattantyúkról, χειροβαλιστρας χατασχενη και συμμετρια = a kézi parittyagép szerkezetéről és arányosításáról, περι διοπτρας = a dioptráról stb. stb., melyeket részben már kiadott W. Schmidt, Leipzig, 1899, részben még kiadni készül), de jobbára csak átdolgozott és rövidített alakban. A geodaesiának nevezetes s tőlünk ismert legrégibb művelője. – Az ú. n. H. labda nem az ő találmánya. – Irodalom: A. Heller, Gesch. der Physik I. k. (Stuttgart, 1882) s ugyancsak tőle a Pallas N. Lexikonában. – 2. Proclus tanítója, mathematikus, kinek életét Heraclius császár uralkodása idejére teszik, s ki valószínűleg átdolgozója az alexandriai Hero pneumaticájának, szerzője a mű ú. n. fiatalabb recensiójának. Neve alatt egy de machinis bellicis s ugyancsak egy geodaesia cz. mű (kiadta Barozzi, Venetiis, 1572 ill. Vincent a Not. et Extraits 1858. évf.-ban) járnak. – 3. Byzantiumi születésü excerptor, kit némelyek a 10. század közepe tájára tesznek. Tőle fenmaradt egy (’Ανωνυμου, ητοι ’Ηρωνος Βυζαντιου) πολιορχητιχα ες των ’Αϑημαιου, Βιτωνος, ’Ηρωνος ’Αλεξανδρεως, ’Απολλοδωρου και Φιλωνοχς cz. kivonat (kiadta Wescher a Poliocrétique des Grecs, Paris, 1867, 195–279. ll.). Krumbacher (Byz. Literaturgesch.) a fentebbi geodaesiát is neki tulajdonítja. V. R.
