Paetus
Paetus, az Aelius, Antonius, Caesennius, Fulvius, Papirius stb. családnak mellékneve: – 1. Q. Aelius P., Kr. e. 167-ben consul, pusztítva nyomult végig a liguriai területen. Liv. 45, 14. 17. – 2. S. Aelius P. Catus, Kr. e. 198-ban consul T. Quinctius Flaminiusszal (Liv. 32, 7. Plut. Flam. 2), (Liv. 34, 44. 35, 9), kitünő jogász, nemeslelkű ember. Tripertita czim alatt megírta magyarázatát, a melyet utóbb jus Aelianunnak neveztek. Kiváló jogi tudományáért kapta Enniustól a «catus» melléknevet. Cic. Brut. 20. Tusc. 1, 9. Cat. m. 9. – 3. Caecina P., Claudius császár idejében részt vett egy összeesküvésben s ezért törvény elé idézték. Midőn neje e szavakkal: «Paetus, nem fáj (Paete, non dolet)» szivébe szúrta tőrét s azután oda nyújtotta Paetusnak, ő is megölte magát ugyanazzal a tőrrel. Plin. ep. 3, 16. Dio Cass. 60, 16. – 4. Thrasea Paetus, l. Thrasea. – 5. L. Papirii, II, D, 3. B. G.
