Sabacon, Sabacos
Sabacon, Sabacos, Σαβακων, Σαβακως (héberül Seveh, Sua, So, assyriai feliratokban Sabhi és Sabe, aegypt. Shabak, aethiop. szintén Shabak), Napata vagyis Nubia (Aethiopia) és egy ideig Aegyptus királya, Kr. e. 730 és 728 között Bockhoris aegyptusi királyt legyőzte, sőt állítólag elevenen el is égette s azután tiz évig bitorolta az Aegyptus fölötti hatalmat. Vele kezdődött az aethiopiai, másként a 25. dynastia, melynek tagjai rajta kívűl még Sebichus és Taracus valának, a kik összesen 730-tól 672-ig uralkodtak. Ezen aethiopiai királyok egészben véve jól feleltek meg feladatuknak és sokat fáradoztak, hogy a sinylődő Aegyptust megint felvirágoztassák; de az assyriai királyokkal szemben mindmegannyian a rövidebbet húzták. Így járt maga Sabacos is. Midőn t. i. Hosea, Izrael királya kérelmére 720-ban Syriába indult, hogy ott Sargon assyriai királylyal összemérje fegyverét, attól Raphiánál (Refah, Gazától Délre) nagy vereséget szenvedett, mire a Delta apró főnökei az aethiopiai igát lerázták. Utódai voltak Sebichus (l. o.) és Taracus (l. o.), mely utóbbival az aethiopiak uralma Aegyptus fölött az assyriaiak diadalai folytán 672-ben véget ért. V. ö. Maspéro, Gesch. d. morgenländisch. Völker im Altertum (383 skk.). M. L.
