Sotades
Sotades, Σωταδης. – 1. Az új comoediának egyik költője Athenaeből. Két drámájának czímét ismerjük: εγκλειομεναι (a zár alatt tartott nők) és παραλυτρουμενος (a ki váltságdíjjal kiszabadít). Lásd Koch, C. A. fr. 2, 447 sk. – 2. A thraciai Maroneából származó költő, a κιναιδολογος-nak v. ιωνικολογος-nak, egy obscoenus drámai műfajnak legfőbb képviselője. A χιναιδοι (Suidas s. v. Σωταδης a χιναιδος-t a ϕλυαξ-szal egynek veszi) eredetileg ion utczai bohóczok voltak, kik ünnepi mulatozások, vásárok stb. alkalmával durva tréfáikkal, a névből következtetve tán asszonyi ruhában mulattatták a népet. Ezek a népbohózatot emelték idővel irodalmi szinvonalra, akár S. tette meg ezt elsőnek (Strab. 648: ηρξε δε Σ. μεν πρωτος του κιναιδολογειν), akár mások szerepeltek e téren elődjeiként (Athenaeus [620C] szerint az aetoliai Alexander, a miletusi Pyres, Alexes és többen). Mindenesetre tény, hogy S. annyira fölülmúlta összes versenytársait a κιναιδολογος művelésében, hogy az egész műfajt jellemző versmértéket az ő nevéről neveztékel metrum Sotadeumnak. Költeményeinek tartalmát az erős gúny és a személyes támadás jellemezték, bár ezek (mint a Suidastól közölt egynehány költeményczímből) következtethetjük: εις ‘´Αιδου καταβασις, Πριηπος, εις Βελεστιχην, ’Αμαζων) mythologiai keretben, talán főleg tragikus tárgyak travestiáiban történtek. Athanaeus (p. 620 sk., a főhely S. életére vonatkozólag) mondja el, hogy Ptolemaeus Philadelphus megbosszankodva azon, hogy S. az ő házasságát, a nővérével Arsinoéval kötött természetellenes frigyet, gúny tárgyává tette, a költőt Caunus szigetén elfogatta és egy ólomhordóban a tengerbe sülyesztette. Életével és költészetével irodalmilag nemcsak fia Apollonius foglalkozott, hanem a pergamumi Carystius is, a ki, mint Apollonius, egy συγγραμμα-t írt róla, továbbá Hegesander a υπομνηματα-ban. Töredékeit G. Hermann gyűjtötte egybe. Elem. doctr. metr. 445 sk. L. ezenkívül Hermann Reich, Der Mimus 1, 1 (1903) 233 skk. ll. H. GY.
