A SZERECSEN SIRÁLY. Larus melanocephalus Natt. 1818.
A SZERECSEN SIRÁLY.
Larus melanocephalus Natt. 1818.
Larus melanocephalus Natt. 1818.
[Xema melanocephalum BOIE. – Xema caniceps BRHM. – Melagavia melanocephala BP. – Gavia melanocephala MEV].
Jegyei: körülbelül akkora, mint a danka sirály, kissé tömzsibb, s rövidebbnek látszó; az öregek evezői majd egész fehérek, csak az elsőnek van külső felén vékony fekete szegése, a fiatalok nagy evezői feketésbarnák, fehér szegélylyel. Nyáron az öregek hasonlítanak a danka sirályhoz, de csőrük rövidebb, vastagabb mint előbbié, lábuk élénk korálvörös, nem karmin; fejök, kivéve egy kis fehér, félholdalakú foltot a szem mögött; fekete, mely szín a tarkóra, nyakoldalakra, a torokra egyformán lenyulik s élesen elvágott; egész alsó test fehér, életben rózsás lehelettel; fark fehér; hát világosszürke; szem sötétbarna. Téli tollazatban az öregek feje fehér, fiatalabb példányok fültáján szürkés folt; a csőr tőben sárgás, vége felé vörös, hegye sárga. A fiatalok csőre barnásvörös; elöl feketés; lábak barnás hússzinűek; a szemen és halántékon feketebarnás folt, a hát ugyanily színben habozott; fark fehér, hegyén széles feketebarna sávoly.
Mértéke: H. 35–37; Sz. 30–31,5; F. 10–11; L. 5,2–5,4; Cs. 3–3,6 cm.
A Földközi- és Feketetenger partvidékeit s e vidékek mocsarait, tóságait lakja. Közönséges a Dobrudsában, Kis-Ázsiában. NATTERER a bécsi udvari muzeum őre 1817 márczius 30-án fedezte föl Triesztben.
Hazánkban ritkán fordul meg, alig néhányszor látták, habár régebben állítólag a Tiszánál költött is.* Hiteles példány is csak kevés van honi gyűjteményeinkben; kettő a Nemzeti Múzeumban. Az egyik, fiatal madár, Pomogynál (Fertőtó) 1892-ben; a másik, gyönyörű kiszínezett öreg, a Velenczei tavon Gárdonynál 1894 május 8-án lövetett. 1896 márczius 26-án ALMÁSSY GYÖRGY dr. barátom Deliblátnál (Temesmegye) látott két darabot. Pancsován 1895 augusztusban három darabot lőttek; ezeket én nem láttam.*
FRITSCH: Vögel Europa’s. 469. l.
Dr. KUHN L.: Torontálmegye madárvilága az ezredéves kiállításon. 63. l.
A Drávafokon – MOJSISOVICS szerint – hébe-hóba szintén előkerül. Gyakrabban – főleg vonuláson – a fiumei öbölben is mutatkozik. Innét valók a zágrábi múzeum példányai.
