XXVII. CSALÁD. BAGOLYFÉLÉK. STRIGIDAE.
XXVII. CSALÁD.
BAGOLYFÉLÉK.
STRIGIDAE.
BAGOLYFÉLÉK.
STRIGIDAE.
A baglyok életmódja és külseje annyira jellemző, hogy más madarakkal álig téveszthetők össze. Alakjuk tömzsi, mert rövid nyakúk, gömbölyü macskaszerű fejök van, szemeik nem a fej oldalán vannak, hanem előre tekintenek, a mi valóságos «arczot» kölcsönöz nekik, melyet körszerüen tollkoszorú határol és sürű, kemény tollazat borít. A tollkoszorú csak kevés fajnál hiányzik. Testöket lágy, dús tollazat födi s még az evezők és fark is puha, a tollsugarak inkább rojtosak, nem keményen összeállók, úgy hogy reptük teljesen nesztelen. Csőrük tövét kemény, szőrszerü tollazat fogja körül, melyből éppen csak kampójuk, a kávák hegye látszik ki. Lábuk is igen jellemző, mert a hátulsó ujj vetélő, azaz előre vagy oldalra fordítható oly formán mint a harkályoknál. Csüdjük és lábujjaik többnyire apró, finom tollazattal vannak borítva. Legtöbb bagoly éjjeli madár s a nap szakát nyugalmas pihennéssel tölti valami faoduban, üregben, fülkében. Éjjel azonban zsákmány után látnak s madarakat, kisebb emlősöket, rovarokat stb. ragadoznak. A sötétben nagy szemöknek kitünő hasznát veszik, de nem áll, hogy nappal nem látnak. Fészköket leginkább fa- és sziklaodvakba, üregekbe, sőt a földre rakják, vagy elhagyott varju és ragadozómadár-fészkeket foglalnak le. Tojásaik rendesen gömbölyüek, tiszta fehérek. Más madarak a nappal mutatkozó, gúnyasztó baglyokra igen haragusznak s mérgesen reájuk támadnak, össze csoportosulnak körüle.
A) ALCSALÁD. FÜLESBAGLYOK. BUBONINAE.
B) ALCSALÁD. MACSKABAGLYOK. SYRNIINAE.
C) ALCSALÁD. GYÖNGYBAGLYOK. STRIGINAE.
