A ROZSDÁSTORKÚ PIPIS. Anthus cervinus (PALL.) 1811.
A ROZSDÁSTORKÚ PIPIS.
Anthus cervinus (PALL.) 1811.
Anthus cervinus (PALL.) 1811.
[Motacilla cervina PALL. – Anth. rufogularis BRHM. – A. ruficollis HEUGL.]
Jegyei: igen hasonlít a réti és erdei pipishez, csakhogy tavaszszal és nyáron torka, sőt néha begye és oldalai is, úgy szemöldöke rozsdavörös (néha halvány megyszínű árnyalattal); fiatalok és őszi madarak, ha már téli tollazatot öltöttek, szintén nem rőt torkúak s egészben szakasztott olyanok, mint réti pipis, csakhogy a farcsik e fajnál sohasem egyszínű, hanem mindig fekete szárfoltokkal behintett; hátukon is a szárfoltok igen nagyok, élesen kirivók, feketék.
Mértéke: H. 14,8–16,1; Sz. 8,2–8,95; F. 5,8–6,4; L. 2,2–2,4; Cs. 1,1–1,3 cm.
Néhány évtizeddel ezelőtt azt hitték, hogy ez déli faj, mely Afrikában fordul elő s ujabban is akadtak ornithologusok, a kik nem is akarták külön faj gyanánt megkülönböztetni. Ma tudjuk, hogy a magas Északot lakja s Skandinávia északi részeiben, úgy Oroszország, Szibéria hasonló öveiben Kamcsatkáig fordul elő s csak télen vándorol melegebb tartományokba. Tromső szigetén több párban fészkelve találtam. Egy fészekben julius 15-én tollas fiókák voltak.
Hazánkban a 80-as évek végeig mint kiválóan ritka átvonulót ismertük. PETÉNYI 1843-ban Tisza-Földváron szerzett 2 példányt a Nemzeti Múzeumnak; 1869 májusban pedig Gömörmegyében, Meleghegy vidékén, BRUSEK lőtt egy példányt; JUKOVITS a Fertő körül észlelte a 60-as évek elején; HERMAN O. 1867-ben, a Mezőségen, Gyekénél kerített egyet a kolozsvári múzeumnak; Sopron vidékén 1883 májusban FASZL szerzett egy példányt a Szt. Benedekrendüek főgymnaziumának gyüjteménye számára; CSATÓ az 50-es években októberben Alvinczről kapott egy darabot s egy másikat Konczánál lőtt; egy 1886 szeptember 20-án Remeténél lőtt tojót gyüjteményében őriz. 1890 május 10-én Dinnyésen 8 darabot s 15-én 2 darabot lőttem s azt tapasztaltam, hogy a szikes, rövid gyepű szigeteken szerettek tartózkodni. Azóta minden őszszel rendesen találtam a Velenczei tónál s a part mentén elterülő gyepekről, répaföldekről, gazos ugarokról rebbentettem föl őket, különösen szeptember utolsó harmadában és október elején. Többnyire a réti pipisek társaságában vagy külön mutatkoznak s keltökben nyujtott, finom bíísz-bíísz hangon szólnak. A ki hangjukat ismeri, mindenkor biztosan megkülönböztetheti őket a réti pipis csapatban, mert ez utóbbiak gyors szt-szt-szt hanggal szállnak föl. Tavaszszal májusban vonul át, a mikor a réti pipisek már régen elvonultak. 1895 május 17-én a Fertőnél, Eszterházánál is lövetett egy 
, mely HUSZTY Ö. gyüjteményében Lékán áll. Gazdaságilag természetesen nálunk nem jöhet tekintetbe, de itt időzése alatt, úgy mint hazájában is, hasznos.
, mely HUSZTY Ö. gyüjteményében Lékán áll. Gazdaságilag természetesen nálunk nem jöhet tekintetbe, de itt időzése alatt, úgy mint hazájában is, hasznos.
