Novellái
Novellái
Kisfaludynak irodalmi vezérségre termettségét mi sem bizonyítja inkább, mint az a kiváló érzék, melylyel a magyar irodalom és költészet hézagait észrevette, valamint az a buzgó törekvés, mellye a hiányokat a maga erejéből is, de másokat is segítségül híva, betölteni igyekezett. Így ragadta meg figyelmét a magyar széppróza, kivált a novella-irodalom elhanyagolt volta, ezért buzdította írótársait is e műfaj ápolására, de maga is megpróbálkozott mind komoly, mind víg elbeszélésekkel kiszorítani az idegen termékeket, jobbára fércmunkákat. Az elsők közül Tihamér című hosszabb novellája emelkedik ki, melyben elég érdekfeszítő mese keretében romantikus jeleneteket mutat be a magyar középkor lovagi és hadi életéből. Tihamér résztvesz Nagy Lajos nápolyi hadjáratában, sokszor kockára teszi életét szeretett királyáért, de nem kevesebb veszélyt áll ki imádottjáért sem, Rózáért, a ki különben magyar lány, a kiirtásra kárhoztatott Zách-családnak olasz földre menekűlt ivadéka. Bár a befejezés ellenkezik mindennemű költői igazságszolgáltatással, bár a jellemrajz halvány, mégis e novella történeti tárgyával és felfogásával, valamint választékos stíljével, gyakran eleven előadásával mélyebb nyomokat hagyott hátra, még Arany Jánosra is hatott, a ki Tihamérnak nem egy motivumát használta föl Toldi szerelmében.
