Bajza élete
Bajza élete
Bajza József Szücsiben, Hevesmegyében, 1804 január 31-én született, ág. ev. vallású nemes szüléktől. Tanulását 1811-ben Gyöngyösön a Ferenc-rendiek gimnáziumában kezdte s Pesten folytatta, hol előbb bölcseletet, azután jogot hallgatott. 1824-ben Pozsonyban bevégezvén tanúlmányait, egy évet törvénygyakorlaton unokabátyja, Földváry Ferenc hevesi alispánnál töltött. E rokona oldalán mint követi írnok jelen volt az 1825–27-iki nevezetes országgyűlésen, hol Széchenyi emlékezetes fellépése mély hatást tett lelkére. Érdeklődése a színház iránt szintén ez időből való: az országgyűlés ideje alatt magyar színészek is voltak Pozsonyban, s Bajza szorgalmasan látogatta előadásaikat; különösen Kántorné »isteni játéka« ragadta el. Az országgyűlés végével Pesten Matkovich protonotárius mellé a kir. tábla jegyzőjének esküdött föl s 1828-ban ügyvédi oklevelet nyert. Csakhogy ő, ki már ekkor lelke egész hevével az irodalmon csüngött, az ügyvédi pályához nem érzett semmi kedvet. Ezért hát 1829-ben Pesten telepedett meg, hogy egészen az irodalomnak éljen.
Ekkor már meglehetősen ismerték a nevét. Kisfaludy Károly vezette be az irodalomba, ki az Esthajnal című dalából egyszerre felismerte a valódi tehetséget. Az Aurorában 1823 óta számos költeménye látott napvilágot, melyek közül az 1826-ból való Boréneket országszerte énekelték. De igazán csak 1828-ban kezdték nevét emlegetni, mikor a Tudományos Gyűjteményben első nagyobb széptani dolgozata: Az epigramma theoriája megjelent. A műfajnak nemcsak elméletét adja benne, hanem ismerteti ó- és újkori nevezetesebb mívelőit is s végül sorra bírálja a magyar epigrammaköltőket. A későbbi Bajzának már több vonása feltetszik e dolgozatban. Így fejtegetéseinek gyakorlatisága és véleménynyilvánításának egyenessége. A megbíráltak egyike, Szentmiklóssy Alajos, sértve érezte magát a bírálattól s Czáf és Igazítás címmel (Tud. Gyűjt. 1829.) felszólalt ellene. Bajza visszavágott, még pedig oly élesen, hogy szenvedélyessége barátait is meglepte. Válasza (Szükséges felelet egy hivatlannak szükségtelen észrevételeire) ritka erkölcsi bátorságról s meglepő vitázó erőről tanúskodik. Kíméletlen a nyerseségig, de érezzük, hogy tollát nem személyes indokok, hanem elvek s az ügynek szeretete vezetik.
Bajza József.
