Az első bécsi út
Az első bécsi út
Erre az időre esik első bécsi útja, melyet nagybátyjával, Kazinczy Andrással tett 1777-ben. Ekkor ismerkedett meg Gessnernek egy pár idilljével, Wieland Musarionával s egyéb műveivel, a melyek egészen magukkal ragadták az eszményi törekvésű ifjút. A Belvederben mohó vágygyal nézegette a festészet remekeit, kivált a németalföldi iskola mestereinek képeit, s a szép iránt természetes fogékonyságával bámúlta különösen Van Dyck művészetét, a melylyel nem tudott betelni. Szomorúan hagyá el Bécset, de avval az erős elhatározással, hogy a mint körűlményei engedik, hosszabb időt tölt Bécsben a képzőművészet bővebb tanúlmányozására. A mint Sárospatakra visszatért: két új könyvvel ismerkedett meg, a melyek kiváló hatással voltak reá. Baróti Szabó distichonaiból először ismerte meg a magyar mértékverseket, s csakhamar ő is próbálgatni kezde hasonlókat, a melyeket nem késett Barótival láttatni. De a másik új munka még nagyobb hatást tett Kazinczyra. Báróczytól a Marmontel regéinek fordítása először kelte érzéket benne a művészibb magyar próza szépségei iránt, a melyeket vizsgálni, tanúlmányozni és utánozni legfőbb célja lőn. »Még ma is bírom a könyvet – írja Kazinczy pályája vége felé – mert rajta van ifjú esztendein örömeinek emlékezete; még ismerem a helyeket, hol a Báróczy olvasásában fel-felsikoltozám. Már akkor felteven magamban, hogy az ő koszorúja után fogok törekedni minden erőmből, a mi lesz.«
Az ifjú költői álmadozásainak közepette így értek véget a sárospataki iskolai évek, s Kazinczy 1779 őszén Kassára ment patvariára, hol az ügyvédi segédkezés mellett idejét nagyrészt Hagedorn, Bürger, Gessner, Gleim, Jacobi és a már említett klasszikusok műveinek olvasása s e művek prózai és verses fordítgatása foglalt el. Itt gyulladt először szerelemre Rozgonyi Erzsi iránt, a kinek kedvéért a Siegwart klastromi történetét kezdé olvasni s fordítani. Kassáról 1781 elején Eperjesre ment a törvénygyakorlat folytatására, s itt szíve és elméje újabb táplálékot leltek. Másfél év múlva aztán Pestre jutott Bernáth József patvaristái közé s felesküdött a királyi táblánál. Pesti tartózkodása igen fontos lőn reá nézve, mert önmívelése nemcsak tanúlmányaitól vett határozottabb irányt, hanem az Orczy Lőrinc báróval s a Ráday Gedeonnal való ismeretségétől is.
Kazinczy ifjúkori arcképe. (1791.)
