Bornemisza és Telegdi
Bornemisza és Telegdi
A tridenti zsinat által újjászervezett és a jezsuitáktól lelkesített katholikus egyház hazánkban is megkezdi az ellenreformáció nagy munkáját a század utolsó negyedében. Az eddig néma egyház szó- és tollharcba küldi legkiválóbb embereit, főpapjait, a kik előbb legfeljebb ha nyers erőszakkal igyekeztek a reformációnak útját állani. Telegdi Miklós pécsi püspök indítja meg a küzdelmet, kinek prédikációiról már tudjuk, hogy tulajdonképen nem egyebek mint Bornemisza beszédeinek cáfolatai. BORNEMISZA és TELEGDI egykorúak voltak, valószínűen 1535-ben születtek mindketten, az irodalmi működést korán megkezdték, legfontosabb műveiket egyidőben adják ki, nagyfontosságú tevékenységüket, egyúttal életüket is körülbelül egyszerre végezték be. Bornemisza, kinek halála évét biztosan nem tudjuk, 1583-ban nyomatja utolsó művét, mint éjszak-nyugoti Magyarország protestáns szuperintendense, Telegdi pedig 1586-ban hal el, mint pécsi püspük és az esztergomi érsekség adminisztrátora.
Fáradatlan munkásságuk főkép Nagyszombatra és környékére terjedt ki; ugyancsak Nagyszombatban állanak egymással szemben, mint személyes ellenfelek, egyik a kath. vallást terjesztvén, másik a protestáns híveket ótalmazván.
Telegdi Az keresztyensegnec fondamentomairol című munkájának előszava. (Bécs, 1562.)
Tulajdonképen prédikációikban is folyton egymással vitáznak, még ha nem említik is egymás nevét, de azért szükségesnek látják mindketten külön vitairatokkal is előállani. Bornemisza támadja meg először Telegdit 1577-ben, mire Telegdi 1580-ban felel és ettől fogva majd mindenik év meghozza vagy a Bornemisza vagy a Telegdi polemikus termékét.
