Werbőczy István
Werbőczy István
WERBŐCZY ISTVÁN* 1470 körül született, mint ivadéka egy ugocsamegyei szerény köznemes családnak, képezve ki magát, korának egyik kiváló míveltségű férfia volt, ki széles körű jogtudománynyal, kiterjedt nyelvismeretekkel és klasszikai képzettséggel bírt, sőt még a theologiában is jártas volt, s mindehhez ritka szónoki erővel rendelkezett. Különös jártasságát a hazai jogban pedig elébb megyéjében, később a királyi kuriában teljesített bíráskodási működésének köszönte volt.
V. ö. Fraknói Vilmos: Werbőczy István a mohácsi vész előtt. Századok, 1876. 437. és 597. s. k. 1.
Werbőczy névaláírása.
Első politikai fellépésétől fogva (1492) állandóan annak a politikának volt előharcosa, melynek már fél század óta túlnyomóan a magyar köznemesség volt híve, és a mely nem a nyugottal való szövetségben, hanem magában a nemzetben kereste az ország erejét, s eredményt a köznemesség befolyásának, szemben az arisztokraciáéval, a magyar politikai életben túlsúlya emelésétől várt. Politikai iránya őt a Szapolyaiak pártjára vonta, melynek érdekében működött az országgyűléseken, s az országbíró és erdélyi vajda ítélőmesterévé történt előléptetése után (1502) ő fogalmazta az 1505-ki rákosi országgyűlésnek ama végzését, mely a trónutódlás iránt, nemzeti király választhatása céljából, intézkedett. És Werbőczynek, kinek az 1505-ki országgyűlés nemzeti jutalmat szavazott meg, hathatós befolyása volt az, mely az 1507-ki országgyűlésen keresztülvitte amaz intézkedéseket, melyek a köznemességnek az ország tanácsában jelentékeny részt biztosítottak.
