A visszahatás lelke Pázmány lángszellemének kialudtával el nem lobban; utódai LÓSY, LIPPAY, SZELEPCSÉNYI, SZÉCHENYI kiket a katholicizmus élet-harcának vezetésére maga nevelt, érseki székével öröklik hagyományait is, s a jezsuita iskolák egész sorozatát szervezik: Lippay Trencsénben és Rozsnyón, Szelepcsényi Lőcsén, Selmecen, Szakolcán és Zsolnán, Széchenyi Budán, Egerben, Kőszegen, Esztergomban és Pécsett; mellettök vetekedő buzgósággal és áldozattal az egyházi és világi nagyok létesítik: mint gróf Draskovics György győri püspök a nyitrai, Matyasovszky László nyitrai püspök az eperjesi és nagybányai, Báthori Zsófia a kassai és pataki, Báthori István a kolozsvári és nagyváradi, Apor István a brassai, szebeni és gyulafehérvári intézeteket, Kisdi Benedek egri püspök a kassai egyetemet, hogy másokat ne emlegessünk. Mind e helyek, melyeket kiemeltünk, valódi hadi terv szerint, ügyes számítással és következetes kivitellel, úgy vannak kiválasztva, hogy a katholikus támadást egyenesen a protestantizmus vidékeire, népesebb városaiba vigyék be, hogy azt romboló erővel nyomják el. S egészen addig, a míg a derék és hazafias kegyes tanító-rend nálunk meg nem honosodik, az összes katholikus intézeteket a jezsuiták vezetik: 1688-ban már 29 középiskola és 2 egyetem van kezökön, az összes papnevelő házakkal melyek közül még feloszlatásukkor is tizenkettőben működnek. S mind e telepek tűzfészkeiből égi veszedelemet visznek az új egyház szorongatott hajlékaira.