A gyulafehérvári Bethlen-kollégium
A gyulafehérvári Bethlen-kollégium
A kath. egyháznak eme mozgalmával szemben a protestánsok sem maradtak tétlenül; sőt azt megelőzően is gondoskodtak maguknak szellemi erősségekről, főiskolákról.
Bethlen Gábornak, Erdély fejedelmének, célja lévén »a nemesség nagy részéből kipusztított ország regeneratiója«, 1629. év őszén, tehát hat évvel Pázmány alapítása előtt, megveti a nevéről nevezett kollégium alapját húszezer forintos alapítványnyal, kilencvenezer frtra becsűlt hét darab tokaji szőllővel, a nagyenyedi uradalommal és 2200 frt évi dézsmajárulékkal. E mellett a fehérvári iskolákban negyven alumnusra tesz alapítványt. – A főiskola 1630-ban kezdé meg működését négy tanárral (köztük Opitz Márton), kik a felsőbb tudományokat tanították és három kollaborátorral, mint a latin osztályok tanítóival. Hírneves tanárai voltak: Alsted, Basire Izsák, Piscator, Bisterfeld. A főiskola mellett virágzott fel az I. Rákóczi György fiait és a főurak gyermekeit magába fogadó udvari kollégium, szintén kitünő mesterek vezetése mellett, kik közül kimagaslott Kereszturi Pál, ki nyelvismeretek mellett reálismereteket is közölt tanítványaival. Itt működött e század legnagyobb magyar realistája: Apácai Cseri János is, az első magyar encyclopaedia írója, a nemzeti nyelvért buzgó nagy mester, ki apostoli hévvel szorgalmazta a tanítás megújhodását, a tudományoknak magyar nyelven tanítását, és Erdélyben egy egyetem felállítását, hogy ifjaink ne legyenek kénytelenek külföldre vándorolni a tudományokért. A kollégium főiskolai rangját tanusítják az ott tartott theologiai vitatkozások, melyeken több ízben maga a fejedelem volt a bíró. Apácai Basireral való összetüzése miatt – a fejedelem kegyét vesztvén, Kolozsvárra költözött, mint az ottani ref. kollégium igazgatója. Tanítványainak jelentékeny része oda is követte a mestert. Ezután a fehérvári iskola csak úgy tengődött; később a tatárok dúlták fel; s az 1658-iki lengyel beütés hírére az egész feloszlott. Szerencse, hogy e kollégiumot Apafi Mihály fejedelem 1662-ben a kocsárdi táborban kelt rendeletével N.-Enyedre helyezte át. A kollégium új székhelyén megerősödött, kegyes alapítványokkal gyarapodott s kitünő tanárokkal dicsekedhetett, minő Páriz-Pápai Ferenc, a híres szótár-író, kit Apafi 1687-ben, mint követet küldött ki a németalföldi rendekhez, a svéd és dán királyhoz, a szász és brandenburgi választófejedelemhez s Helvetia rendjeihez.
A sárospataki kollégium.
