Kemény János emlékezete
Kemény János emlékezete
Második nagyobb munkája Gyöngyösinek az 1693-ban megjelent Poraiból megélemedett Phoenix vagyis Kemény János emlékezete, mely három könyvben és húsz énekben Kemény János erdélyi fejedelem életéről szól. Keménynek Lónyai Anna iránt való szerelmét s keze elnyeréséért való küzdelmét festi. Mikor végre már jegyese lesz, Kemény, II. Rákóczi György seregében Lengyelországba megy, a csata szerencsétlen kimenetele után tatárfogságba kerűl, honnan csak hosszú szenvedés és nagy váltságdíj lefizetése után szabadúl meg, de hazatérvén, elveszi Lónyai Annát. E szerelmi történet kiegészítéseül a harmadik könyvben elbeszéli Kemény erdélyi fejedelemségét s a nagyszőllősi csatában történt elestét.
Az előadás szárazabb, mint a Murányi Vénusé, jellemzése fogyatékos, leirása csak akkor válik költőivé, mikor Kemény fogságát, a békók készítését és a kovácsokat rajzolja. Máshol a szoktot terjengősség jellemzi művét, mint pl. ott, a hol Kemény vadászatát írja le, elősorolván még a kutyákat is származásuk és tulajdonságaik szerint; vagy a hol a jegykendő alakjait, az Echóval való beszélgetést rajzolja. Kitérései az eseményt csak nyújtják, de nem segítik elő a hős céljait.
