A fejedemli udvar
A fejedemli udvar
Ezekre az ifjakra kétségkivül nagy hatással voltak a fejedelem kiváló erényei s a fényes udvari élet, melyet a külföldi követek és tisztek, polgári és katonai méltóságok, újsághozó futárok megjelenése és a gyakori ünnepélyek élénkké és váltoaztossá tettek. A fölkelések idején alkalma nyilt a magyarságnak a diplomaciai küldetésekben is kitűnnie. A török portához, a francia, orosz és lengyel udvarokhoz s európa más fejedemleihez folyvást úton volt egy-két követség, melyekre Thököly és Rákóczy rendesen magyar embereket alkalmaztak. Éles ész, a viszonyok megitélése s ügyes felhasználása tekintetében különösen kiváltak már Thököly idejében: Absolou Dániel, Szirmay András, Rákóczi alatt: Ráday Pál, Pápay János, Brenner Domokos szepesi prépost, Vetésy László és mások.
II. RÁKÓCZI FERENC ARCKÉPE MÁNYOKI ÁDÁMTÓL.
(Az eredeti festmény a szász király tulajdona.)
De nemcsak elevenség, hanem előkelőség is jellemezte Rákóczi udvarát. Fény és gazdagság több főúr családi várában is volt található, így Forgách Simon galgóci, Csáky Mihály szepesi várában s az Esterházy, Barkóczy, Andrássy-családoknál, s különösen nagy műízléssel párosúlva Bercsényi ungvári várában; de valamennyit felülmúlta Rákóczi udvarának kápráztató fénye, igazán fejedelmi pompája. Egyik-másik vára, mint a munkácsi, sárospataki, szerencsi, valóságos múzeuma volt a festmények, hímzett szőnyegek, gyönyörű fegyverek és ötvösművek remekeinek. Ünnepélyes alkalmakkor maga s főúri környezete vagyont érő pompás öltözetekben jelentek meg. Rákóczi sokat tartott arra, hogy udvari ezredei s egyéb hadai külsőleg szintén rendesek, sőt díszesek legyenek, ezért fegyverzetükre, ruházatukra mindig sokat költött, s a vitézi nyalkaság főbüszkesége lett a kurucoknak.
A sárospataki Rákóczi-vár.
Ez a pompaszeretet s a hadi élet szükségei a hosszú hadjárat viharai közben is állandó foglalkozást nyújtottak a különböző iparágaknak és a kereskedelemnek. Rákóczi általában nagy gondot fordított nemcsak az állami és fejedelmi jószágok jó karban tartására, hanem a közgazdaság valamennyi ágának rendezésére; figyelme kiterjedt mindenre, a mivel az ország jóllétét oly kedvezőtlen viszonyok közt is előmozdította. – Tudomány és műszeretetének is nevezetes emlékei vannak. Ez a szenvedély úgyszólván apai örökség volt a Rákócziaknál, kik az irodalomnak mindig lelkes pártfogói voltak; ezen felül sokat építkeztek és sokat áldoztak az iskolákra. A fejedelem apjánál dolgozott a híres Kupeczky János, s mint az ő udvari képírója egész a szabadságharc végeig nála tartózkodott a nem kevésbbé hírneves Mányoki Ádám, kinek mesteri keze alkotta egyik legszebb arcképét (l. mellékleteink közt), s a kit kibujdosása után Ágost lengyel királynak ajánlott. Kivüle azonban dolgoztatott másokkal is, így: Bogdán G. Jakabbal Kassán, Mindszenti Mihálylyal Egerben, Meliczky Lászlóval Belényesen.
