Mária Teréz újításai
Mária Teréz újításai
Fordulat állott be az egész, de különösen a katholikus oktatás-ügy terén a hétéves háború befejezése után. Barkóczy Ferencz és Esterházy Károly püspökök kivették papnövendékeiket a jezsuiták keze alól és világi papokra bízták őket. Bécsben, különösen Portugalliából, Francia- és Spanyolországból való kiutasításuk után, megcsökkent a jezsuiták hitele, s az egyetemen, a melyet sok magyar ifjú látogatott, jezsuita-ellenes szellem kapott lábra. Újítást sürgettek mindenfelől, s ekkor Mária Terézia Migazzi bécsi érsek és Van Swieten Gellért elnöklete alatt tanúlmányi bizottságot állított fel. A bécsi egyetemre új tanárokat hoztak külföldről; ezek jobb kézikönyveket írtak, a melyeket aztán nálunk is elfogadtak. 1766-ban Mária Terézia a helytartó-tanács kebelében Magyarország számára is állított föl tanúlmányi bizottságot. Ez az országot tíz tanúlmányi kerületre osztotta föl, s mindegyik élére egy-egy főigazgatót állított; az elemi iskolák számára külön felügyelők voltak rendelve. Az oktatás-ügy belső fejlesztéséről is gondoskodtak. Ürményi József és Terstyánszky Dániel új tanítási szabályzatot (Ratio Educationis) dolgoztak ki, de ez csak később lépett életbe.
A fontosabb újítások közé tartozott még a selmeci bányász-akadémia fölállítása 1760-ban; a nagyszombati csonka egyetemnek orvosi karral való kiegészítése, s a jogi és az orvosi kar kebelében világi tanárok alkalmazása. Csak az ékesszólás, a bölcsészet s a történelem tanítása maradt a jezsuiták kezében a szerzet eltörléseig. A főiskola régi jellege egészen megváltozott, midőn 1777-ben Budára helyeztetett át.
A népnevelésről is gondoskodott Mária Terézia. A főurakat és a főpapokat fölszólította a népiskolák pártolására, s 1770-ben elrendelte, hogy a megyék minden évben jelentést tegyenek a tanítók helyzetéről, számáról, az iskolák hiányainak pótlása módjáról. Természetes, hogy mind ezen intézkedések csak később váltak gyümölcsözőkké.
