LATIN IRODALOM: KISEBB KRÓNIKÁK.
LATIN IRODALOM: KISEBB KRÓNIKÁK.
A TIZEVNEGYEDIK századból való JÁNOS fráter históriai töredéke Nagy Lajos király tetteiről. János fráter ferencrendi szerzetes volt, Nagy Lajos király udvari papja, résztvett a nápolyi és lengyelországi hadjáratokban s személyes élményei alapján beszélte el az 1345. és 1355. évek közé eső eseményeket. Lendületesen, helyenkint költői színezéssel írt. Tüzes magyar, de azért tárgyilagos elbeszélő.
Érdemes történeti kútfő KÜKÜLLEI JÁNOS főesperes munkája Nagy Lajos király viselt dolgairól. Ezt az életrajzot a király halála után, 1390 táján, írta. Mint Nagy Lajos király papja és jegyzője, sok bizalmas dologról tudott, amellett okleveleket is használt műve megírásában. Nem nagyigényű ez az életrajz, itt-ott pontatlan is, stílusa is simításra szorult volna, mégis elsőrangú forrás a XI. század történetére. Az előkelő állású pap sok olyan dolgot jegyzett fel kéziratában, amelyek más krónikákban nem fordulnak elő. Viszont mivel emlékezőtehetsége volt a főforrása, ura viselt dolgaiból nem egy fontos eseményt kifelejtett.
JÁNOS fráter – családi nevén Kétyi János, másként Egri János – Nagy Lajos király gyóntatója volt, hadjáratain is kísérte a királyt.
Olaszországban az a megtiszteltetés érte, hogy ő tartotta az Aversa előtt megsebesült Nagy Lajos fejét, miközben a király lábából kihúzták a nyílvesszőt. Jánost később szerzetestársai a magyarországi ferences rendtartomány főnökévé választották, de néhány év mulva, az 1363. évi ferencrendi gyűlésen, letették hivataláról. Történeti feljegyzéseinek szövegét a XV. századi Dubnici Krónika őrizte meg számunkra.
KÜKÜLLEI JÁNOS – családi nevén: Tótsolymosi Apród János – több káptalan kanonoki javadalmát húzta. Övé volt a küküllei főesperesség is: innen ered általában használt neve. Nagy Lajos király bizalmas emberei közé tartozott. Életének utolsó éveit Esztergomban töltötte kanonoktársai között. 1397-ben már nem élt. Munkájának kéziratát a Dubnici Krónikán kívül a Budai Krónika és Turóczi János krónikája is megőrizte.
Kiadások. – János fráter történeti munkájának szövege Mátyás Flórián gyüjteményében: Historiae Hungaricae fontes domestici III. köt. Pécs, 1884. – Magyar fordítása Dékáni Kálmántól: János minorita Nagy Lajosról szóló krónikatöredéke. Magyarázatos fordítás. Budapest, 1910. – Küküllei János munkája a Schwandtner-féle gyüjteményben: Scriptores rerum Hungaricarum. I. köt. Bécs, 1746. – Magyar fordítása: Küküllei János: Nagy Lajos király viselt dolgai. Fordította Dékáni Kálmán. Brassó, 1906.
Irodalom. – Pór Antal: Nagy Lajos élete. Budapest, 1892. – U. az: János küküllei főesperes, Nagy Lajos király történetírója. Századok. 1893. évf. – Domanovszky Sándor: A dubnici krónika. U. o. 1899. évf. – Kiss István: Küküllei János munkájának kritikájához. Századok. 1915. évf. – Karácsonyi János: Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. Két kötet. Budapest, 1922–1924.
