A XV. SZÁZADI NYELVEMLÉKEK SOROZATA.
A XV. SZÁZADI NYELVEMLÉKEK SOROZATA.
ZSIGMOND király és a Hunyadiak korából, beleértve II. Ulászló király uralkodásának első évtizedét is – szóval az 1400 és 1500 közé eső évszázadból – a magyarnyelvű szövegmaradványoknak elég jelentékeny sora jutott korunkra. A kisebb nyelvemlékeken kívül már négy kódexünk is van: a Jókai-kódex, a Bécsi-kódex, a Müncheni-kódex, az Apor-kódex.
Az eddig ismert XV. századi magyar nyelvemlékek betűrendes sorozata a következő:
Apor-kódex. – A XV. század második feléből. Ismertetése a legrégibb magyar bibliafordítás tárgyalásában.
Ábel-féle szójegyzék. – A római vatikáni levéltár egyik latin kéziratában a XV. század végéről. – Simonyi Zsigmond: Az Ábel-féle szójegyzék. Nyelvtudományi Közlöny. 1901. évf.
Bagonyai ráolvasások. – Az 1488. évből. Ismertetése a kisebb prózai és verses maradványok tárgyalásában.
Besztercei szójegyzék. – A XV. század első negyedéből. Ismertetése a szójegyzékek tárgyalásában.
Bécsi-kódex, – A XV. század második feléből. Ismertetése a legrégibb magyar bibliafordítás tárgyalásában.
Birk-töredék. – Az 1474. évből. Ismertetése a regulák tárgyalásában.
Breviáriumi mutatótábla. – Rövid szövegmaradvány a M. N. Múzeum tulajdonában a XV. század végéről. – Jakubovich Emil; Régi magyar breviáriumi mutatótábla. Magyar Nyelv. 1908. évf.
Budapesti glosszák. – A budapesti egyetemi könyvtár egyik XV. századi latin kódexében. – Zolnai Gyula: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. Budapest, 1894. – Szilády Áron: Sermones dominicales. Két kötet. Budapest, 1910. – Zolnai Gyula: A budapesti és németújvári glosszák. Magyar Nyelvőr. 1910. évf. – Mészöly Gedeon; Jegyzetek a Sermones dominicales szótárához. Magyar Nyelv. 1910. évf.
Csizió. – Az 1462. évből. Ismertetése a kisebb verses emlékek tárgyalásában.
Esztergomi glosszák. – Az 1463. évből. Ismertetése a glosszák tárgyalásában.
Fohászkodás. – A M. N. Múzeum egyik 1449. évi latin oklevelének hátlapján. A szöveg a század végére mutat. – Jakubovich Emil: XV. századi magyar fohászkodás. Magyar Nyelv. 1913. évf.
Gergely deák éneke. – 1499 előttről. Ismertetése a költemény tárgyalásában.
Göttweigi töredék. – A XV. század végéről. Ismertetése a kisebb prózai maradványok között.
János deák magyar nyelvmestere. – A XV. század első negyedéből. Ismertetése a szójegyzékek tárgyalásában.
Jókai-kódex. – A XV. század első feléből. Ismertetése a Szent Ferenc-legenda tárgyalásában.
Káromkodás. – Az 1479. év tájáról való latinnyelvű Dubnici Krónika szerint Nagy Lajos király magyar íjászai az 1355. évi zürichi csatában kedvükre mészárolták a svájci németeket s közben kegyetlenül káromkodtak. Egyik káromkodásukat magyar nyelven is leírta a krónikás. – Zolnai Gyula; Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. Budapest, 1894. – Domanovszky Sándor; A Dubnici Krónika. Századok. 1899. évf. – Makoldy Sándor: A káromkodás elterjedése és büntetése hazánkban 1850-ig. Ethnographia. 1926. évf.
Kolozsvári polgárok lajstroma. – Az 1453. évből. Névjegyzék a kolozsvári unitárius főiskola könyvtárában. – Zolnai Gyula: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. Budapest, 1894.
Laskai Ozsvát glosszái. – Az érdemes XV. századi szerzeteshitszónok jegyzetei. – Katona Lajos: Laskai Ozsvát három glosszája. Magyar Nyelv. 1906. évf.
Magyarországi Mihály beszédgyüjtentényének glosszái. – Az ismertnevű XV. századi szerzetes-hitszónok latin prédikációs kötetében található jegyzetek. – Sági István: Magyar bejegyzések a M. N. Múzeum egy ősnyomtatvány-kolligátumában. Magyar Könyvszemle. 1906. évf.
Mondseei tízparancsolat-töredék. – Az 1467. év tájáról. Ismertetése a kisebb prózai maradványok tárgyalásában.
Müncheni-kódex. – Az 1466. évből. Ismertetése a legrégibb magyar bibliafordítás tárgyalásában.
Németújvári glosszák. – A németújvári ferencrendi kolostor egyik 1470-ből való latin kódexében. – Fejérpataky László: A németújvári ferencrendi zárda könyvtára. Budapest, 1883. – Zolnai Gyula; Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. Budapest, 1894. – Szilády Áron; Sermones dominicales. Két kötet. Budapest, 1910. – Zolnai Gyula: A budapesti és németújvári glosszák. Magyar Nyelvőr, 1910. évf. – Mészöly Gedeon: Jegyzetek a Sermones dominicales szótárához. Magyar Nyelv, 1910. évf. – Karácsonyi János: Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1911-ig. II. köt. Budapest, 1924.
Nyirkállai Tamás glosszái. – Az 1475–1487. évi időközből. A pécsi püspöki könyvtárnak egyik XV. századi kódexében. – Zolnai Gyula: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás korából. Budapest, 1894.
Piry-töredék. – A XV. század végéről. Ismertetése a kisebb prózai maradványok között.
Római glosszák. – Ezeket Schönherr Gyula fedezte fel Rómában 1903-ban. A glosszák egy latinnyelvű kéziratos orvosi lexikonban maradtak fönn. Irásuk ideje a XV. század második felére tehető. – Schönherr Gyulának a Magyar Könyvszemle 1904. évf.-ban közölt ismertetése nyomán jelent meg: A Casanate-kódex magyar glosszái. Magyar Nyelv. 1905. évf.
Schlägli glosszák. – Az 1425. év tájáról. Ismertetése a glosszák tárgyalásában.
Sthlägli szójegyzék. – A XV. század első negyedéből. Ismertetése a szójegyzékek tárgyalásában.
Soproni szójegyzék. – A XV. század első negyedéből. Ismertetése a szójegyzékek tárgyalásában.
Szabács viadala. – Az 1476. évből. Ismertetése a költemény tárgyalásában.
Szalkai László glosszái. – Az 1488. évből. Az esztergomi főegyházmegyei könyvtárnak egyik latin kéziratában. – Zolnai Gyula: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. Budapest, 1894. – Szamota István: Szalkai László magyar glosszái. Nyelvtudományi Közlemények. 1895. évf. – Domanovszky Sándor: Szalkai László glosszái. Pozsonyi áll. reáliskola értesítője. 1901. – Melich János: Szalkai László glosszái. Nyelvtudományi Közlemények. 1905. évf.
Temesvári Pelbárt glosszái. – A XV. század végéről. A híres szerzetes-hitszónok a maga latinnyelvű munkáiban egyes latin szók magyarázására többhelyütt a megfelelő magyar szót is odavetette. – Szilády Áron: Temesvári Pelbárt élete és munkái. Budapest, 1880. – Zolnai Gyula: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. Budapest, 1894.
Török Imre verses üdvözlete. – Az 1485. évből. Ismertetése a kisebb verses emlékek között.
Várday Aladár levele. – 1490 előttről. Ismertetése a kisebb prózai maradványok között.
Verses jogi szabály. – Az 1484. évből. Ismertetése a kisebb verses emlékek között.
Vér András feljegyzései. – A gróf Teleki-család gyömrői levéltára őrzi azokat a latin okleveleket, melyekre Vér András földbirtokos a XV. század második felében magyar jegyzeteket írt. – Iványi Béla: Nyelvemlékek a gróf Teleki-család gyömröi levéltárában. Magyar Nyelv. 1913. évf.
Vér András menedéklevele. – 1493-ból való nyugtatvány a M. T. Akadémia tulajdonában. Ismertetése a kisebb prózai maradványok között.
A nyelvemlékek időrendje:
A XV. század első negyedéből valók: a Soproni szójegyzék, Besztercei szójegyzék, Schlägli szójegyzék, Sclägli glosszák, János deák magyar nyelvmestere. Közvetlenül csatlakozik hozzájuk: a Jókai-kódex. A XV. század második feléből való: a Bécsi-kódex és az Apor-kódex. 1453-ból: a Kolozsvári polgárok lajstroma. 1462: Csizió, 1463: Esztergomi glosszák, 1466: Müncheni-kódex, 1467: Mondseei tízparancsolat-töredék, 1470: Németújvári glosszák, 1474: Birk-töredék, 1475: Nyirkállai Tamás glosszái, 1476: Szabács viadala, 1478: Szitkozódás, 1484: Verses jogi szabály, 1485: Török Imre verses üdvözlete, 1488: Bagonyai ráolvasások, 1488: Szalkai László glosszái, 1490 előttről Várday Aladár levele, Gergely deák éneke, 1493-ból Vér András menedéklevele. A XV. század végé felé: Vér András feljegyzései, Göttweigi-töredék, Piry-hártya, Breviáriumi mutatótábla, Fohászkodás, Ábel-féle szójegyzék, Budapesti glosszák, Római glosszák, Magyarországi Mihály beszédgyüjteményének glosszái, Laskai Ozsvát glosszái, Temesvári Pelbárt glosszái.
Kiadások. – Régi Magyar Nyelvemlékek. A M. T. Akadémia kiadása. Négy kötetét Döbrentei Gábor nyomatta ki, egy kötetét Volf György adta közre. Buda, 1838–1846. és Budapest, 1888. (Tartalma számos rövidebb szövegmaradvány, a Halotti Beszéd, a Bécsi-, Müncheni-, Czech-, Guary-, Winkler- és Jordánszky-kódex.) – Nyelvemléktár. A M. T. Akadémia kiadása. Budenz József, Szarvas Gábor és Szilády Áron szerkesztésében. Tizenöt kötet. Budapest. 1874–1908. (A III. kötetnek Komáromy Lajos és Király Pál, a XV. kötetnek Szabó Sámuel és Katona Lajos a sajtó alá rendezője, a többi kötetet Volf György bocsátotta közre.) – Szilády Áron: Régi magyar költők tára. I. köt. Budapest, 1877. – Zolnai Gyula; Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. Budapest, 1894. – Új nyelvemléktár. A M. T. Akadémia kiadása. I. köt. Budapest, 1916. (A Bécsi-kódexet foglalja magában Mészöly Gedeon közzétételében.) – Horváth Cyrill: Régi magyar költők tára. I. köt. 2. kiad. Budapest, 1921. – Jakubovich Emil és Pais Dezső: Ómagyar olvasókönyv. Pécs, 1929.
Irodalom. – Az imént említett kiadásokhoz fűzött magyarázatokon kívül Toldy Ferenc: Az ó- s középkori magyar nemzeti irodalom története. Két kötet. 3. kiad. Pest, 1862. – Horváth Cyrill: Nemzeti irodalmunk a reformációig. Katolikus Szemle. 1891. évf. – Simonyi Zsigmond: A magyar nyelv. 2. kiad. Budapest, 1905. – Zolnai Gyula: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. Magyar Nyelv. 1905. évf. – Szily Kálmán: Régi nyelvemlékeink. U. o. 1914. évf. – Jakubovich Emil: Adalékok nyelvemlékeink sorozatához. U. o. 1919–1920. évf.
