GERGELY DEÁK ÉNEKE.
GERGELY DEÁK ÉNEKE.
A MAGYAR elégia egyik korai emléke Mátyás király idejéből: Gergely deák éneke Both Jánosról. Both Jánost Mátyás király követségbe küldte a török császárhoz, de az előkelő magyar úr többé nem tért vissza. Erről a szomorú esetről írta sirató énekét GERGELY, az elhúnyt követ szolgája. Panaszosan indítja meg énekét:
Gondom nekem yo nagy Ist .. masthan nem wolna
Feleym .. thyzthesseghewm twdom nagy volna
hogy az en zolgalth vram m .. nem holt wolna
Feleym .. thyzthesseghewm twdom nagy volna
hogy az en zolgalth vram m .. nem holt wolna
Mai nyelven:
Gondom nekem jó nagy Isten mostan nem volna,
Feleim közt tisztességem tudom nagy volna,
Hogyha az én szolgált uram meg nem halt volna.
Feleim közt tisztességem tudom nagy volna,
Hogyha az én szolgált uram meg nem halt volna.
Mikor rám vetette szemét – írja – szolgálatom kellemes volt nála, de elválasztották az én uramat nagy szolgálatra, követül elküldték Törökországba, bízik vala Mátyás király török császárban. Uram nagy gondba esett, mert nem hitte, hogy békességgel távozhatik a török császár földjéről. De Mátyás király hitt a töröknek. Magára vette az én uram a nehéz követséget, bár jól tudta, mennyi ellensége van a török földön. És betelt az én uram végzete, kiből nagy bánata van a királynak, mert követét többé nem látta meg.
A szomorú eseményt Gergely deák hét strófába foglalta s mindegyikben hármas rímmel kapcsolta egybe a strófa három sorát. Gyászoló énekében van valami, ami már az első hallásra megkapja az olvasót. A hűséges lélek úgy látszik tanult a népköltészettől, mert versformája magyarosan zeng, hangjának nincs latinos íze.
Kiadások. – Gergely deák éneke más néven: Siralomének Both János veszedelmén. Huszonegy sorból álló szövegét egy középkori latin jegyzőkönyv, a Paksy-kódex, őrizte meg. A kézirat Pesten a Mérey-család levéltárában maradt fenn, innen másolta le és adta közre Döbrentei Gábor: Régi Magyar Nyelvemlékek. II. köt. Buda, 1840. – Szilády Áron: Régi magyar költők tára. I. köt. Budapest, 1877. – Horváth Cyrill: Régi magyar költők tára. I. köt. 2. kiad. Budapest, 1921.
Irodalom. – Az említett szövegkiadásokkal kapcsolatos magyarázatokon kívül Toldy Ferenc: A magyar költészet története. 2. kiad. Pest, 1867. – Beöthy Zsolt: A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése. I. köt. 5. kiad. Budapest, 1888. – Bodnár Zsigmond: A magyar irodalom története. I. köt. Budapest, 1891. – Horváth János: A középkori magyar vers ritmusa. Berlin, 1928. – Császár Elemér: A középkori magyar vers ritmusa. Irodalomtörténeti Közlemények. 1929. évf.
