LATIN IRODALOM: A MAGYARORSZÁGI KÖNYVNYOMTATÁS KEZDETE.

Teljes szövegű keresés

LATIN IRODALOM: A MAGYARORSZÁGI KÖNYVNYOMTATÁS KEZDETE.
A MAGYAR KIRÁLYI udvar és az előkelőbb papi körök szívesen látták a külföldi tudósokat és művészeket, résztvettek a nevezetesebb irodalmi és tudományos kérdések megvitatásában, könyveket gyüjtöttek, az új könyvek szerzőit bőkezűen segítették s büszkék voltak arra, hogy a magyarországi mecenások nevét Olaszországban, Németországban és Lengyelországban is széltében emlegetik. Az újító törekvések lelkes pártolását mutatja, hogy Mátyás király uralkodása idején a könyvnyomtatás is helyet kapott Magyarországon.
Az első könyvnyomtató műhelyt Kárai László budai prépost támogatásával Hess András német nyomdász rendezte be Budán. Ebből az úttörő nyomdából került ki 1473-ban a legrégibb magyarországi nyomtatvány: a latinnyelvű Budai Krónika. A vállalat csak rövid ideig állott fenn, mert a könyvgyüjtők a pazar fénnyel kiállított kéziratokért szívesebben adtak pénzt, mint a kezdetleges nyomtatványokért, de azért hatása mégsem kicsinyelhető. A magyarországi írók közelebbről is megismerték a könyvnyomtatás mesterségét s azontúl fel-felkeresték latin kézirataikkal a külföld sajtóit.
Az első magyarországi nyomda megalapítója, Kárai László, a bécsi egyetemen végezte tanulmányait. Itthon Mátyás király udvarában előkelő állásokra alkalmazták. Királyi titkár, budai prépost, majd alkancellár volt, bizalmas külföldi küldetésekben vett részt. Így került 1470 őszén Rómába, ahol sikerült kieszközölnie II. Pál pápa támogatását Mátyás király csehországi politikája számára. Rómából hozta magával Hess András nyomdászt s megbízta pártfogoltját azzal, hogy nyomdát rendezzen be Budán. Hess András a Budai Krónika latin ajánlólevelében szép szavakkal emlékezett meg jótevőjéről, elmondván, hogy ő László úr meghívására jött Magyarországba, itt egy ideig nem kapott munkát, míg végre most a prépost támogatásával kibocsáthatja Magyarország krónikáját. Kinek ajánlhatná jogosabban az úttörő kötetet, mint nagylelkű gyámolítójának?
A legrégibb magyarországi nyomtatvány, a Chronica Hungarorum, más néven a Budai Krónika, 1473-ban jelent meg. Hatvanhét levélből áll. Alakja kis ívrét. Címlapja és lapszámozása nincs. – Betűi azokhoz a betűkhöz állnak legközelebb, melyeket a németek által alapított első római nyomda használt. A szöveg elég tetszetősen emelkedik ki a terjedelmes lapszélekkel ellátott fehér papirosból. Ezen a könyvön kívül a budai sajtónak még csak egy termékét ismerjük, ezt is 1473-ban adták ki. A húsz levélre terjedő latin könyvecske első része Nagy Szent Vazulnak a pogány költők olvasásáról szóló munkája, második része Sokrates halálának története Platon nyomán. Többen ezt a kis negyedrétű nyomtatványt s nem a Budai Krónikát tartják a budai nyomda első kiadványának, ez az elsőség azonban épen olyan vitás, mint annak feltevése, hogy maradt az első magyarországi könyvnyomtatóműhelynek még egy harmadik terméke is: Galeottus Martius egyik műve, a Liber De Homine. Ez a hetvenhat levélből álló, ívrétű nyomtatvány a hely és év jelzése nélkül jelent meg valamelyik külföldi nyomdában. Nincs egyetlen megnyugtató érv sem, hogy előállítását a budai nyomdához kössük.
A magyar történettudomány 1890-ig Mátyás király unokaöccsét, Geréb László erdélyi püspököt tartotta a magyarországi könyvnyomdászat megalapítójának; ekkor azonban Fraknói Vilmos kimutatta, hogy a Chronica Hungarorum ajánlólevelében emlegetett László úr nem Geréb László erdélyi püspök, hanem Karai László budai prépost. Mivel Ladislaus de Kara Somogymegyéből származott, nevének helyes kiejtése és írása – az ottani Kára falu neve után igazodva – Kárai László. Ennek a kiváló egyházi férfiúnak köszönhetjük azt a dicsőséget, hogy az első hazai sajtó felállításával a könyvnyomtatásban többek között megelőztük Ausztriát, Angolországot, Spanyolországot, Svédországot, Dániát és Lengyelországot. Az Olaszországból idehozott német nyomdász valószínűleg az óbudai prépostság házában rendezte be műhelyét nagylelkű magyar pártfogója költségén.
A Budai Krónikát alig nyomhatták száznál több példányban. Ebből a történeti értékű kiadásból ma is őriznek egy-egy példányt a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában, a budapesti Egyetemi Könyvtárban, a bécsi Nemzeti Könyvtárban, továbbá München, Lipcse, Róma, Modena, Páris, Prága, Krakkó, Szentpétervár közkönyvtáraiban. – Az 1480-as évektől kezdve már megindult a külföldön a magyarországi származású és magyar vonatkozású latin könyvek nyomása. A nyolcszázharminchat lapra terjedő Breviarium Strigoniensét azaz Esztergomi Breviáriumot Feger Teobald budai könyvárus nyomatta ki (Velence, 1480); mellette más budai könyvkereskedők is serényen vállalkoztak a kapósabbnak igérkező egyházi könyvek kiadására. – Megjelent a magyar szentek legendáinak első gyüjteménye is; Legendae Sanctorum Regni Hungariae. (Strassburg, 1486.) – Mikor Mátyás király Budát egy új egyetem székhelyéül jelölte ki s a tervezett budai főiskola igazgatójául meghívta Niger Péter domonkosrendi szerzetest, a neves német hittudós Mátyás királynak ajánlotta Clipeus Thomislarum címmel Velencében kinyomatott teologiai munkáját. Ebben a könyvben módfelett magasztaló hangon ír pártfogójáról. (1481.) Az egyetem felállításának gondolata a győzhetetlen királytól származik, a legdicsőbb király tartja el a tanárokat és a tanulókat, aranyait bőven osztogatja az iskolásoknak, a tanítványok számára ő rendelt szállást, élelmet és mindent, amire csak szükség van. Ez az egyetemnek tervezett papnevelő-intézet a domonkosrendiek budai kolostorában nyert elhelyezést s ennek emlékét Niger Péter könyve őrizte meg. – Nevezetes ősnyomtatvány Turóczi János krónikájának két kiadása: a brünni és az augsburgi (1488). Mind a kettőnek számos példánya maradt fenn. A brünni kiadás előbb jelent meg, mint az augsburgi, az utóbbinak ismét két kiadása van, az egyikben Hunyadi Mátyás még csak Magyarország és Csehország királya, a másikban már Ausztria hercege és Bécs ura is. Az 1490 es évektől kezdve Temesvári Pelbárt és Laskai Ozsvát munkáiból egyik kiadás a másik után látott napvilágot.
Kiadások. – Chronica Hungarorum. Buda, 1473. (Az úttörő nyomtatványnak nem volt külön címlapja. Első lapján így kezdődik szövege: Ad venerandum dominum Ladizlaum prepositum ecclesiae Budensis, prothonotarium apostolicum, nec non vicecancellarium serenissimi regis Mathiae in cronica Hungarorum Andree prefatio.) – Basilius De legendis poeticis. Buda, 1473. (Ennek a nyomtatványnak sem volt külön címlapja. Lapfeje az első levél előlapján: Leonardi aretini in opusculum Magni Basilii de legendis poeticis Prefatio incipit feliciter. Lapfeje a tizenötödik levél hátlapján: Apologia Socratis incipit.) – Chronicon Budense. Budae, 1838. (Podhradczky József jegyzetes szövegkiadása.) – Chronica Hungarorum. Impressa Budae, 1473. Typis similibus reimpressa. Budapestini, 1900. (Fraknói Vilmos hasonmáskiadása Ranschburg Gusztáv könyvárus költségén.)
Irodalom. – Szabó Károly: Régi magyar könyvtár. II. köt. Budapest, 1885. – Szabó Károly és Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár. III. köt. Budapest, 1896. – Fraknói Vilmos: Karai László budai prépost, a könyvnyomtatás meghonosítója Magyarországban. Budapest, 1898. – U. az: Chronica Hungarorum. Hasonmás-kiadás bevezetéssel. Budapest, 1900. – Apponyi Sándor: Hungarica. Három kötet. Budapest és München, 1900–1925. – Domanovszky Sándor: A Budai Krónika. Századok, 1902. évf. – Gulyás Pál: A könyv sorsa Magyarországon a legrégibb időktől napjainkig. Magyar Könyvszemle. 1923. évf. – Huszti József: Platonista törekvések Mátyás király udvarában. Minerva. 1924. évf. – Ballagi Aladár: Buda és Pest a világirodalomban. Budapest, 1925. – Novák László: A nyomdászat története. I. köt. Budapest, 1927. – Thienemann Tivadar: Irodalomtörténeti alapfogalmak. Minerva, 1927–1929. évf.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages