LATIN IRODALOM: MÁTYÁS KIRÁLY, A RENAISSANCE-URALKODÓ.

Teljes szövegű keresés

LATIN IRODALOM: MÁTYÁS KIRÁLY, A RENAISSANCE-URALKODÓ.
MÁTYÁS KIRÁLYT humanisták nevelték, humanisták vették körül, humanisták dicsőítették. A nagy tehetségű uralkodó harminckétévi uralkodása alatt belső erő és külső tekintély dolgában egyaránt magasra emelte Magyarországot. Budai palotájában a renaissance-kor ízlésének sok kincse tündökölt. A görög-római istenek szobrai, antik műtárgyak, díszes faragványok, pompás falfestmények, művész tervezőkre valló bútordarabok díszítették termeit. A király gazdagon jutalmazta az udvarában élő olasz építészeket, szobrászokat és iparművészeket. Minden érdekelte, amiben az ókor ragyogását látta. Kincseket költött arra, hogy kényelemben és fényben társaloghasson dúsan javadalmazott humanistáival.
Élesen látó volt fantáziájában szertelen, tetteiben kiválóan gyakorlati érzékű. Államférfiúi munkásságában is a humanista korszak igazi szülötte, a renaissance-fejedelem típusa: pompakedvelő, nagyrátörő, terveit minden eszközzel keresztülhajtó. Hatalmas egyénisége még leveleiből is kidomborodik. Diplomáciai ügyeiben vagy maga vetette papírra mondanivalóit, vagy tollba mondta levelét, esetleg megbízást adott egy-egy bizalmasabb papjának, hogy foglalja írásba üzeneteit. Saját szövegezésű írásai pongyolák voltak, de kíméletet nem ismerő határozottsága és duzzadó önérzete minden mondatából kitetszett. A külső formánál többre becsülte a gondolatok és tettek súlyának éreztetését. Kancelláriai tisztviselői a klasszikus levelek utánzására törekedtek. Elég munkájuk volt, mert a király élénk levelezésben állott Európa számos udvarával. Főleg a római szentszékkel érintkezett sűrűn, de sokat levelezett az olaszokkal, németekkel, csehekkel, lengyelekkel, franciákkal és svájciakkal is.
«A renaissance-emberben – írja Riedl Frigyes – a test szilajsága, az indulatok féktelensége szorosan összeforr a művészet és a pompa iránt való érzékkel; megvan benne a fantázia élénksége, a szellemi tehetségek sokoldalúsága, de alattomossággal és szónoki csalfa szóbőséggel egyetemben; az antik világ értelmes bámulata és emellett nyers babona; finom elmésség és kérlelhetetlen erély. Mind ez így van Mátyásban is. Képzelete hatalmas és rendetlen. Óriási tervek forrnak benne, mint olvasztókemencében a nemes ércek és a füstölgő salak. Hol a cseh királyi, hol a német császári koronát akarja megszerezni. Ugyancsak a dunai tartományokat akarja meghódítani és a törököket Európából kiűzni, keresztény hitre téríteni és a Kaukázusba visszaszorítani. Majd ismét kalandos ürügyek alatt Konstantinápolyban a szultán trónusára akar ülni… Politikai terveinek leleményessége, föllépésének ereje, céljainak nagyszerűsége, eszközeinek kiméletlensége a nagy Machiavelli tanítványává teszik, Machiavelli előtt. A renaissance-politikusok nemcsak egy-két állammal számítottak, hanem bevonták egész Európát terveiknek hálójába. A földrajzi határ szélesbülését mindjárt felhasználták állami kombinációikban. Ezt látjuk, ha Mátyást nézzük is. Egy XV. századbeli elme lázas erélye és gazdag képzelete működik előttünk őserejének félelmetes szépségében. Van benne valami vad fenség, mint azokban a királyi oroszlánokban, melyeket budai palotájának állatkertjében tartott és melyeket Janus Pannonius megénekelt. Egy nagy művész, kiben korának művészi ösztöne államalkotásban és politikai kombinációkban nyilvánul. Ő maga valóságos politikus-művész, mint ahogy udvarában Traui Jakab építő-művész vagy Benedetto De Majano szobrász-művész volt. Minden politikai gondolat, mely Mátyás előtt támadt Magyarországon, kicsinyes ahhoz képest, amit ez az izzó képzelet és az a törhetetlen, de fontolgató akarat megteremt… Ő át akarja ültetni az olasz műveltséget Magyarországba: Budán a legválogatottabb olasz műtermékekkel díszíti királyi palotáját. Egyre rendel szobrokat, képeket, festett kódexeket, bútorokat, érmeket, szőnyegeket Olaszországból és különösen a renaissance szülővárosából: Firenzéből. Senkisem tudta Olaszországon kívül a firenzei nagy művészi és irodalmi jelenségeket jobban megbecsülni, mint Mátyás. Nem elégszik meg a nagy művészek műveivel, őket magokat is udvarához kívánja csalni… Megnevezzem-e egyenként mind e fényes bolygókat, melyek Mátyás ragyogó napja körül keringenek? Külföldi tudósokat, orvosokat, művészeket, magyar főpapokat és zászlós urakat, kik Olaszországban nevekedtek és most ezen, az Alpeseken innen páratlan udvarnak szellemi ékességei? Ehhez fogható társaság soha többé nem gyűlt össze Budán.»
Kiadások. – Mátyás királynak több mint félezer latin levelét Fraknói Vilmos gyüjtötte össze és magyarázta: Mátyás király levelei. Két kötet. Budapest, 1893–1895.
Irodalom. – Csánki Dezső: I. Mátyás udvara. Budapest, 1894. – Fraknói Vilmos: Hunyadi Mátyás király élete. Budapest, 1890. – Csánki Dezső: A renaissance és Mátyás király. Budapesti Szemle. 1891. évf. – Schönherr Gyula: Hunyadi Corvin János. Budapest, 1894. – Riedl Frigyes: A magyar irodalom főirányai. Budapest, 1896. – Berzeviczy Albert: Beatrix királyné. Budapest, 1908. – Gulyás Pál: Mátyás király könyvtára. Budapest, 1916. – Fináczy Ernő: A renaissancekori nevelés története. Budapest, 1919. – Huszti József: Platonista törekvések Mátyás király udvarában. Minerva. 1924–1925. évf. – Fraknói Vilmos, Fógel József, Gulyás Pál és Hoffmann Edit: Bibliotheca Corvina. Mátyás király budai könyvtára. Budapest, 1927.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages