LATIN IRODALOM: VITÉZ JÁNOS.

Teljes szövegű keresés

LATIN IRODALOM: VITÉZ JÁNOS.
A TUDOMÁNYOK és művészetek újjászületésének korszaka Magyarországban is megtalálta a maga lelkes híveit. A Hunyadiak alatt, különösen Mátyás király uralkodása idején, Magyarország a renaissance törekvések egyik tűzhelye lett. Áldozatrakész támogatója volt minden humanista törekvésnek VITÉZ JÁNOS váradi püspök, később esztergomi érsek. Vitéz János, mint a zágrábi egyházmegye papja, Zsigmond uralkodása alatt lépett a magyar királyi kancelláriába s ott gyorsan emelkedett. Mikor 1445-ben elnyerte a váradi püspökséget, Váradot a magyarországi humanista törekvések egyik középpontjává tette. A humanista irodalomban mint levélíró és mint szónok örökítette meg nevét. Cicero követője volt, klasszikus latinsággal írt. Még hivatalos levelezésébe is belevitte a cicerói latin stílust. A könyvgyüjtők sorában első helyen állott. Nagy összegeket költött könyvei gyarapítására; sikerült is elérnie, hogy latin kézirattárának ritkaságai miatt váradi bibliotékáját a korabeli híresebb könyvtárak közé sorozták.
Vitéz János váradi udvarában – 1445 után – számos külföldi humanista nyert otthont és kényelmes ellátást. Itt élt többek között a dalmáciai születésű VERGERIUS PÉTER PÁL, a páduai Carrara hercegi-család udvari szónoka, költője, történetírója és pedagógusa; a lengyel eredetű SZÁNOKI GERGELY, egy időben Hunyadi János fiainak nevelője, váradi kanonok, később lembergi érsek; a cattarói MACSINJAIN MIKLÓS modrusi püspök és pápai követ, aki egy boldog telet töltött a váradi püspök mellett. Ezek a művelt papok Vitéz János vezető szellemének fényében lelkesen vitáztak a korukat érdeklő tudományos és irodalmi kérdésekről.
Mikor Mátyás királyt II. Pál pápa 1465-ben felhatalmazta a pozsonyi egyetem megalapítására, a szervezés munkáját Vitéz János vállalta el. Híres külföldi tanárokat hívott meg a magyarországi főiskolához. Közöttük volt REGIOMONTANUS, eredeti nevén Müller János, korának hírneves német csillagásza. Négy évig tanított a pozsonyi egyetemen (1467–1471) s itt készített asztronómiai műveit részint Mátyás királynak, részint Vitéz Jánosnak ajánlotta. Ez a jeles matematikus és csillagász Kopernikus előtt már félszázaddal előbb rájött arra, hogy a föld forog a nap körül. Magyarországból való távozása után Nürnbergben telepedett le, itt csillagvizsgálótornyot szerelt fel, nyomdát alapított s értékes felfedezésekkel gyarapította a tudományt. Hírneve akkora volt, hogy a római szentszék a naptár átjavításának megbeszélésére meghívta az örök városba. Itt halt meg 1476-ban, életének negyvennegyedik esztendejében. A pozsonyi egyetemen vele együtt működő tanárok sorában egy sem volt hozzáfogható, bár néhányat a kor nevesebb tudósai között emlegettek. A szepességi származású KROMPACHI KOCH LŐRINC hittudományi előadásokat tartott; a lengyelországi ILKUSCH MÁRTON a filozófiai karban tanított; GATTUS JÁNOS a matematika és a jog tudományos művelésében vált ki. Mindezek felszentelt katolikus papok s egyben teológiai doktorok voltak, magukkal hozták a külföldi egyetemek skolasztikus rendszerét, egyidejűleg szívesen foglalkoztak a renaissance-kor által felvetett tudományos problémákkal. Sajnos, egyetemi tanári működésük csak néhány esztendőre terjed, azután elhagyták katedrájukat. Koch Lőrinc visszatért a bécsi egyetemre, Ilkusch Márton budai plébános és királyi asztrológus lett, Gattus János püspöki méltóságot nyert Olaszországban.
VITÉZ JÁNOS 1408-ban Horvátországban született magyarajkú földbirtokos nemes családból. A zágrábi püspöki egyházmegyében lépett papi pályájára. Előkelő humanista műveltsége olaszországi iskolázottságra vall. A magyar királyi kancelláriában viselt állása mellett Hunyadi János titkára és fiainak nevelője volt. Mikor a váradi püspök elesett a várnai csatában, a római pápa őt nevezte ki váradi püspökké 1445-ben. 1465-ben esztergomi érsek. 1467-ben megalapította a pozsonyi egyetemet. Élete végén összeesküvést szőtt egykori tanítványa, Mátyás király ellen, de pártütése nem sikerült s a király egy időre fogsággal büntette. 1472-ben halt meg. Bebörtönözésével uralkodója nemcsak a felségárulót és az ország első papját alázta meg, hanem a Hunyadi-ház egyik odaadó hívét s régebben magának a királynak is nagy jótevőjét.
Kiadások. – Vitéz János kéziratait a prágai káptalan könyvtára, a müncheni királyi könyvtár és a mölki kolostor könyvtára őrizte meg. Klasszikus latinsággal írt politikai leveleinek gyüjteménye a bécsi Nemzeti Könyvtárban van. Az utóbbi gyüjteményt Ivanich Pál kanonok, Vitéz János udvari lelkésze állította egybe. Diplomáciai küldetései alkalmával mondott beszédei közül ismeretesek: a magyar rendek nevében V. László magyar királyhoz intézett két beszéde (1452); ugyanilyen beszéde III. Frigyes császárhoz a korona visszaadása érdekében (1453); V. László nevében a pápai követhez és a császári követhez intézett két-két beszéde (1454); III. Frigyes császárhoz intézett két beszéde (455); V. László nevében a pápai követnek adott egy-egy válasza (1455–1456). – Schwandtner János György: Scriptores rerum Hungaricarum. Bécs, 1746. (A levelek gyüjteménye.) – Fraknói Vilmos: Vitéz János politikai beszédei. Budapest, 1878. (A beszédek gyüjteménye.)
Irodalom. – Fraknói Vilmos: Vitéz János könyvtára. Magyar Könyvszemle. 1878. évf. – U. az: Vitéz János esztergomi érsek élete; Budapest, 1879. – Ábel Jenő: Adalékok a humanizmus történetéhez Magyarországon. Budapest, 1880. – U. az: Egyetemeink a középkorban. Budapest, 1881. – Bunyitay Vince: A váradi püspökség története. Három kötet. Nagyvárad, 1883–1884. – Fraknói Vilmos: Vitéz János származása. Katolikus Szemle. 1888. évf. – U. az: Hunyadi Mátyás király élete. Budapest, 1890. – U. az: Miklós modrusi püspök Magyar Könyvszemle. 1897. évf. – U. az: Mátyás király magyar diplomatái. Századok. 1899. évf. – Apponyi Sándor: Hungarica. Három kötet. Budapest és München, 1900–1925. – Békesi Emil: Magyar írók Hunyadi Mátyás korából. Katolikus Szemle. 1902. évf. – Olasz József: Szánoki Gergely. Irodalomtörténeti Közlemények. 1903. évf. – Zsák Adolf: Egy ismeretlen Vitéz-kódex. Magyar Könyvszemle. 1907. évf. – Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XIV. köt. Budapest, 1914. – Fináczy Ernő: A renaissancekori nevelés története. Budapest, 1919. – Ballagi Aladár: Buda és Pest a világirodalomban. Budapest, 1925. – Huszti József: Francesco Maturanzio magyar vonatkozású költeményei. Egyetemes Philologiai Közlöny. 1927. évf.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem