PONCIÁNUS HISTÓRIÁJA.
PONCIÁNUS HISTÓRIÁJA.
A KÖZÉPKOR rendkívül népszerű meséje, a Ponciánus históriája, szintén megjelent magyar fordításban. (1573.)
Ez a híres mese, a hét bölcs mester története, egyike volt a világirodalom legelterjedtebb novelláskönyveinek. Számos kéziratban és fordításban olvasták. A magyar fordítás a latin Ponciánus-szöveg nyomán készült s egy főmese keretében tizenöt kisebb mesét foglalt magában. A főmese elmondja, hogy Ponciánus római császár fiát, Diocletianust, hét bölcs mester neveli távol az udvartól. Midőn az ifjú hazatér, mostohaanyja el akarja csábítani, de az ifjú ellenáll a bűnös asszony csábításainak, ezért a császárné hamis vádat emel ellene Ponciánus előtt. A császár fölháborodva hallja, hogy fia aljas merényletet tervezett felesége ellen, fiát mindjárt halálra ítéli s az ártatlan ifjú mégsem szólhat, mert előzőleg kiolvasta egy csillagból, hogy neki hét napig egy szót sem szabad kiejtenie. Mesterei segítségére sietnek. A hét mester hét napon át hét elbeszéléssel védi Diocletianust, viszont a császárné hét elbeszéléssel iparkodik gyors cselekvésre unszolni férjét. A nyolcadik napon megszólal az ifjú, leleplezi mostoháját s elmondja a maga elbeszélését. Az igazság kiderül, a gonosz mostoha halállal lakol, Diocletianus megkapja atyja birodalmát.
A hét bölcs mester története keretes elbeszélés. A keretes alakú elbeszélő munkákban az író belekezd történetének elmondásába, de elbeszélését félbeszakítja újabb elbeszélésekkel, ezek a főtörténetből szervesen válnak ki s utóbb ismét szervesen kapcsolódnak bele a főtörténetbe. A Ponciánusról szóló keretes mesegyüjtemény magyar fordítója híven követte az előtte fekvő latin szerkezetet s szövegén csak munkájának vége felé kezdett rövidítgetni. Nagyon gyöngén fordított. Mondatait nehézkesen szövegezte.
Kiadások. – A Ponciánus-mese indiai eredetű. Keleti és nyugati feldolgozásainak száma rendkívül nagy. Elterjedés dolgában szinte vetekedett a Szentírással s fölülmulta a legnevezetesebb görög-római költői művek népszerűségét. A könyvnyomtatás még kapósabbá tette. Latinból lefordították a modern nyelvekre s száz és száz kiadásban árusították. Csak a XIX. században fogyott el olvasóközönsége. A magyar Ponciánus fordítóját nem ismerjük. Temérdek sajtóhibával éktelen fordítása Eberus Balázs bécsi nyomdász műhelyéből került ki: Poncianus históriája azaz hét bölcs mesterek mondásit csuda szép hasonlatossággal foglalván mi módon a császár fiát Diocletianust hétszer haláltul megmentették legyen. Bécs, 1573. (A nyomdász latin ajánló leveléből megtudjuk, hogy a kiadás gróf Salm-Neuburg Eck győri főkapitány és pozsonyi főispán nászünnepére készült. Neki is van ajánlva a fordítás. A XVII. században új kiadásai jelentek meg. Több meséje átment a magyar nép meseköltészetébe.) – Heinrich Gusztáv szövegkiadása: Poncianus históriája. Budapest, 1898. (Régi magyar könyvtár.)
Irodalom. – Toldy Ferenc: A magyar költészet története. 2. kiad. Pest, 1867. – Szabó Károly: Régi magyar könyvtár. I. köt. Budapest, 1879. – Beöthy Zsolt: A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban. I. köt. Budapest, 1886. – Bodnár Zsigmond: A magyar irodalom története. I. köt. Budapest, 1891. – Heinrich Gusztáv: Poncianus históriája. Budapest, 1898. – Horváth Cyrill: A régi magyar irodalom története. Budapest, 1899. – Beöthy Zsolt: A XVI. század szépprózája. Képes magyar irodalomtörténet. Szerk. Beöthy Zsolt és Badics Ferenc. I. köt. 3. kiad. Budapest, 1906.
