DRÁMAI KÍSÉRLETEK.
DRÁMAI KÍSÉRLETEK.
A XVIII. SZÁZAD első felében a jézustársasági tanárok még latin nyelven írták iskolai drámáikat, de Faludi Ferenc Caesarját 1749-ben már magyarul játszották el a nagyszombati katolikus diákok. A piaristák iskoláiban is több nyoma van annak, hogy már 1750 előtt megpróbálkoztak magyarnyelvű színjátékok előadásával.
A diákok egyes sikerültebb vallásos darabokat az iskola falain kívül is eljátszottak. A kéziratban maradt Eszter-drámát színjátszásra szervezkedő dunántúli tanulók adták elő a falusi nép előtt. A kezdetleges kísérletből még a felvonásokra és jelenetekre való felosztás is hiányzik, egyedül a prológus és az epilógus válik külön a főrésztől. Párosrímű tizenkettősei az Ótestamentum Eszter-könyvének nyomain haladnak, a bibliai szöveget dialogizálják, anélkül azonban, hogy ki tudnák aknázni az önként kínálkozó drámai mozzanatokat. Szerzője ismeretlen. Szövegéből csak az derül ki, hogy a szerző: «tisztetelendő tudós úr» volt.
A másik bibliai dráma, Judit asszony históriája (1744), a moralizáló iskolai színjátéknak és a verses elbeszélésnek vegyüléke. Egyik dunamelléki város szerzetestanára írta abból a célból, hogy Holofernes és Judit történetével oktassa és mulattassa az asszonyokat. Drámának épen olyan gyenge, mint elbeszélésnek. Az ismeretlen szerző nem volt tisztában sem a verses elbeszélés, sem a drámai előadás kellékeivel. Szerkezet és jellemzés ismeretlen fogalmak voltak előtte. Nyelve színtelen volt, verselése kezdetleges. Négyesrímű tizenkettősei lomhán vitték odább a bibliai történetet.
Csíksomlyón nemcsak iskolai drámákat adtak elő a diákok, hanem misztériumjátékokat is. Évenkint más és más minorita szerzetestanár írta a bűnbánatra serkentő darabot az ájtatos székely búcsújárók épülésére. Ezeket a misztériumokat a csíksomlyói katolikus gimnázium diákjai játszották el a nagypénteki ájtatosságok alkalmával. Mivel a játékok legfőbb tárgya Krisztus kínszenvedése volt, az évenkint meg-megújuló téma földolgozásához nem kis lelemény kellett; ezért a passiójáték írására kevésbé alkalmas szerzetesek a hivatottabb elődök kézirataiból kölcsönöztek egyes szövegrészeket. Negyvennyolc ilyen nagypénteki színjáték jutott korunkra. (1741–774)
Kiadások. – Az Eszter-dráma 1720-ból való kéziratát a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi: Asverus király és Eszter az árva. – A «tragédiás magyar versekbe» öntött Judit-dráma nyomtatásban is megjelent: Ama bátor szívű és vitézi nagy erejű nevezetes Szent Judit asszonynak jeles dolgairól írattatott rövid história. Buda, 1749. – Fülöp Árpád kiadása: Csíksomlyói nagypénteki misztériumok. Budapest, 1897. (Négy passió közlése a Régi Magyar Könyvtárban.) – Bayer József kiadása: Egy magyar Eszter-dráma. Budapest, 1904.
Irodalom. – Bayer József: A magyar drámairodalom története. I. köt. Budapest, 1897. – Fülöp Árpád: Csíksomlyói nagypénteki misztériumok. Budapest, 1897. – Bayer József: Egy magyar Eszter-dráma. Budapest, 1904. – Alszeghy Zsolt: Magyar drámai emlékek a középkortól Bessenyeiig. Budapest, 1914.
