KATONA JÓZSEF.

Teljes szövegű keresés

KATONA JÓZSEF.
A MAGYAR drámairodalom a XIX. század második évtizedében még gyermekkorát élte. Ezidőtájt egy lelkes fiatal író sietett a pesti magyar színtársulat támogatására dráma-átdolgozásaival: KATONA JÓZSEF.
Mint egyetemi hallgató és kisegítő színész számos érzékenyjátékot írt át németből magyarra. (A Mombelli grófok; István, a magyarok első királya; Aubigny Clementina.) A színházlátogató közönség ízlése szerint dolgozta ki darabjait, ingyen állt a társulat rendelkezésére, hazafias buzgóságból gyarapította a színészek műsorát.
Eredetinek látszó színművei közül legrégibb a Monostori Veronka. (1811) A váratlan fordulatokkal telt lovagdráma hőse, Szentlőrinci Lóránt középkori magyar földesúr, nőül veszi Monostori Veronkát, egy elszegényedett nemesúr leányát, de különféle szerelmi kalandokba bonyolódik, elszakad nejétől s csak hosszas szenvedés után egyesül hitvestársával. Várurak küzdelme, nőrablás, csábítás, méregpohár, orgyilkosság, párbaj, cselszövények töltik ki a vitézi játék jeleneteit. Csak látszólag eredeti drámája a szerzőnek, valójában Veit Weber német író egyik elbeszélő munkája a forrása. (Tugendspiegel.) Megvan benne a német rémtörténetek minden jellemző tulajdonsága, a szívet facsaró helyzetektől kezdve a hősök őrült dühöngéséig. Hasonló rémségek és siránkozások vannak a Luca székében. (1812.) Személyei magyar nevűek, de a hangulat, meseszövés, jellemfestés német. Vérhanti gróf hűtlenséggel gyanúsítja ártatlan nejét s háziorvosa segítségével, aki reménytelenül szerelmes a grófnéba, bosszút esküszik ellene; a boldogtalan asszony hátborzongató szenvedéseken megy keresztül, végre leleplezik a háziorvost, a grófné ártatlansága kiderül. Ezen a színdarabon, helyesebben ismeretlen eredetijén, Kotzebue és Shakespeare együttes hatása észlelhető: motívuma az előbbinek Menschenhass Und Reue című drámájából s az utóbbinak Hamletjéből kerültek ki. A borzasztó torony (1814.) szintén németből való átdolgozás: egy névtelen szerzőjű lovagregény dramatizálása. Rettentő börtönök, ádáz lovagok, elvetemült cselszövők szerepelnek benne; várakat dúlnak fel, nőt rabolnak, ártatlanokat gyötörnek a színjátékban; az igazság mégis diadalmaskodik: Dittmár Adolf lovag nőül veszi Matildot, a lövensteini várúr leányát.
A Ziska (1813) című kettős nézőjáték hőse a cseh huszita vezér. Az első részben a nagyravágyó cseh nemes a husziták élére áll, elfoglalja Prágát, megalázza Vencel cseh királyt és úrrá teszi a huszitákat Csehországban; a második részben diadalokat arat, leányát feleségül adja báró Dube Andráshoz és meghal. A kettős történeti drámán Schiller Wallensteinjának hatása látszik. A nagyravágyás és hála, a szeretet és bosszú összeütközésének rajza a hős tetteiben és jellemében olyan törekvésű, hogy megfeleljen a magasabb irodalmi igényeknek is.
Jeruzsálem pusztulása (1814) Titus és Berenice szerelmi történetéről szál. Berenice, a szép zsidónő, kiszökik Jeruzsálemből a római táborba, hogy Titust, Jeruzsálem ostromlóját, megölje. Szándékát nem hajtja végre, mert beleszeret a római hadvezérbe. Titus is megszereti a királyi vérből származó asszonyt, feleségül akarja venni s nem sokat törődik Jeruzsálem ostromával. Ekkor a Berenicébe szerelmes Florus cselszövénye folytán kiderül, hogy a szép zsidónő élete nem szeplőtelen; Titus elfordul Berenicétől, beveszi Jeruzsálemet, de megparancsolja, hogy a templomot kíméljék; Florus azonban, Jeruzsálem egykori helytartója, álnok módon felgyujtatja a szent épületet. A zsidók kétségbeesése határtalan. Berenice leleplezi Florust, Titus lealázó büntetést mér reá s a feldúlt Jeruzsálem romjain kibékül kedvesével. A szomorújátéknak van néhány megrendítő jelenete. A kétségbeesett jeruzsálemi zsidókat, a vallásos fanatizmus és hazaszeretet őrjöngőit, az éhező férfiak és nők csoportját hatásosan szerepelteti az iró. Rikító színekkel fest, de tragikus pátosza enyhíti színezése nyerseségét. Szemmel láthatóan törekszik a helyes lélekrajzra. A kéjvágyó Berenice, az erényes Titus és a kapzsi Florus mellett főkép a jeruzsálemi zsidók szerepelnek kiélezett jellemvonásokkal. Rémség és siránkozás jócskán van ebben a darabban is, de a borzalmas jelenetek hatását néhány költői epizód némikép enyhíti.
A drámaíró egyben lírikus is volt. Nem sok verse maradt fenn: gondolati elemekben bővelkedő, antikméretű és rímes lírai alkotások. A gyermekkort, a barátságot, a magánosságot, a természetet, az alkonyt, az éjszakát, a holdat, az évek elmúlását borús tépelődéssel énekelte meg; gyakori ihletője a szerelem; hazafias érzelmeinek nem adott kifejezést. Lírája német hatást mutat; a magyar költők közül Csokonai Vitéz Mihály, Kisfaludy Sándor s különösen Berzsenyi Dániel olvasgatása látszik meg versein; az alföldi élet néhány jellemző képe is felmerül költészetében. Kortársai nem ismerték líráját – csak egy verse jelent meg nyomtatásban – de ha közreadta volna rímes és rímtelen vallomásait, akkor sem keltett volna hatást, mert nyelvújító különösségeiben, tájszavaiban, nehézkes kifejezéseiben, meg-megzökkenő verselésében bajosan gyönyörködhettek volna az egykorúak. Érzelmes költeményei közül legsikerültebb: Egy könny Betti sírhalmára. Búsongó elégiája ábrándos ifjúkori szerelmének emlékét őrzi; mint pesti joghallgató szerelemre gyulladt szállásadójának, az egyetemi könyvtár szolgájának, leánya iránt; de Rocsnik Bettit szülei férjhez adták s a fiatal nő rövid házasság után meghalt.
Katona József drámai munkái közül a következők maradtak fenn. – A Mombelli grófok avagy az atya és az ő gyermekei. Nézőjáték három felvonásban. (Kézirata 1811-ből. Eredetije Hassaureck német író rémdrámája: Der Vater und seine Söhne. Bécs, 1807.) – István, a magyarok első királya. Nézőjáték négy felvonásban. (Eredetije Girzick Ferenc pesti német színész magyartárgyú német színműve: Stephan der Erste König der Hungarn. Pest, 1792.) – Aubigny vagyis a vallás miatt való zenebona Franciaországban IV. Henrik alatt. Vitézi darab négy szakaszban. (Valamelyik német Aubigny-dráma nyomán.) – Monostori Veronka vagy a harc két ellenkező igaz ügyért. Nemzeti vitézi szomorújáték öt felvonásban. (Német forrásának meséjét magyar földre hozta, hőseinek magyar neveket adott, valamivel többet akart nyujtani a puszta átdolgozásnál.) – Luca széke. Dráma három felvonásban. (A szerző magyar népies elemeket is szőtt a német lovagdráma átdolgozásába: ilyen a Luca széke babonája s a tót deák és a cigány szerepeltetése.) – A borzasztó torony vagyis a gonosz talált gyermek. Eredeti nézőjáték öt felvonásban. (Igazi rémdráma. A borzalmas elemek halmozása szinte már a komikum határán mozog lapjain. A forrásául szolgáló, ismeretlen szerzőjű német regény címe Der böse Findling oder der Schauerthurm, 1798. A magyar dramatizálás eléggé szöveghez-tapadóan veszi át a regény párbeszédeit és kompozícióját.) – Ziska vagyis a husziták első pártütése Csehországban. Eredeti nézőjáték négy felvonásban. (A kettős dráma első része. Valószínűleg valamelyik német lovagdráma átdolgozása. Shakespeare és Kotzebue stílusának ihlető hatása szembetűnő.) – Ziska a taboriták vezére. Eredeti nézőjáték négy felvonásban. (A kettős dráma második része A nézőjáték hősei elég talpraesetten beszélnek a második részben is. a borzadály és érzelgés kiélezése itt is erős.) – Jeruzsálem pusztulása. Eredeti vitézi szomorújáték öt felvonásban. (Lehet, hogy a szerző közvetlen forrása Josephus Flaviusnak a zsidók háborújáról szóló történeti munkája volt, valószínűbb azonban, hogy ez a tragédia is valamelyik német rémdráma átdolgozása.) – Mindezek kéziratos drámák. Nem jelent meg annak idején nyomtatásban a szerző egyetlen vígjátéka sem: A rózsa vagyis a tapasztalatlan légy a pókok között. A szerző ezzel a színdarabjával figyelmeztetni akarta imádottját, Déryné Széppataki Rózát arra, hogy színésznői könnyelműsége bajba keverheti s ledér viselkedése nem illik férjes nőhöz. Meséje egyszerű. Elek, a szerelmes ifjú, rózsát ad Katicának s arra kéri a kacér asszonyt, hogy őrizze meg a virágot; alig érkezik meg Lajos hadnagy, Katica neki ajándékozza a rózsát; a két vetélytárs egymásnak esik, párbajt akar vívni, ekkor kiderül, hogy a hadnagy Katicának bátyja. A vígjáték gyönge kísérlet. A szerzőben sem bonyolító ügyesség nincs, sem jellemző erő. (Valószínű, hogy itt is német forrás után dolgozott s az idegen vígjátékot a maga esetére alkalmazta.)
A felsorolt drámai munkák közül irodalomtörténetíróink a Jeruzsálem pusztulását találták legjobbnak. – Gyulai Pál szerint Katona József, a fiatal jurátus, ebben a darabjában szakított a német lovagdrámával s az akkori közönség ízlésével. Most fordult Shakespeare felé. Az események külső bonyodalma helyett iparkodott a bensőt keresni, a jellemet rajzolni, a szív örvényeit festeni, csakhogy a tragikai felé emelkedve a borzalmasba tévedt. Egyes alakok s néhány gondolat Bánk Bánra emlékeztetnek. A nyelv is emelkedettebb és drámaibb, mint előbbi műveiben. (Katona József és Bánk Bánja. Budapest, 1883.) – Bayer József szerint Katona József drámaírói pályáján a Bánk Bán előtt a Jeruzsálem Pusztulása jelzi a legkiemelkedőbb pontot. Régebbi színdarabjaiban csupán az ügyes átdolgozót látjuk, itt az eredeti drámaírói tehetséget. Ez a szomorújáték hidalja át a nagy ürt Bánk Bán és a többi Katona-dráma között, a Bánk Bánon kívül ez az egyetlen ma is élvezhető színműve. Senki sem írt nálunk ennél különb drámát előtte; senki sem találta el ennyire a tragédia nemes pátoszát, színpadi hatásosságát. (A magyar drámairodalom története. I. köt. Budapest, 1897.) – Alexander Bernát is elismerően nyilatkozott a drámáról. (Shakespeare és Katona József. A Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Újfolyam. 36. köt. Budapest, 1903.) – Rákosi Jenő túlzó módon magasztalta. (Katona József. Képes magyar irodalomtörténet. Szerk. Beöthy Zsolt és Badics Ferenc. II. köt. 3. kiad. Budapest, 1907.) – Vértesy Jenő szerint tárgya a legvisszataszítóbb. (A magyar romantikus dráma. Budapest, 1913.) – Waldapfel József alaposan foglalkozott méltatásával. (Jeruzsálem pusztulása. Irodalomtörténeti Közlemények. 1929. évf.)
KATONA JÓZSEF Kecskeméten született katolikus családból. 1791. november 13-án keresztelték. Egyik jobbágyőse a XVII. század közepén került Szatmár megyéből Kecskemétre, a család innen ágazott el az Alföld különböző községeibe. A Katonák szegény emberek voltak földművesek, fuvarosok, mesteremberek; de már a drámaíró atyja, idősebb Katona József, a tekintélyesebb kecskeméti iparosok közé tartozott. Bár egyszerű takácsmester volt, folyékonyan beszélt latinul, szabad idejében szívesen olvasgatott, olykor verseket is írt. Nejétől, Borbok Ilonától, hat fia és három leánya született; legidősebb fiát, a drámaírót, nagy gonddal neveltette. Az ifjabb Katona József a pesti, kecskeméti és szegedi kegyesrendi iskolákban végezte gimnáziumi és filozófiai tanulmányait, 1810-ben beiratkozott a pesti egyetem jogi karára. Az egyetemi könyvtár egyik szolgájánál lakott, sokszor megfordult a könyvtárban; különösen Katona István magyar históriájának kötetei vonzották, de érdeklődéssel forgatta a külföldi történeti munkákat is. Esténkint színházba járt. Mint műkedvelő játszó, Békési József álnéven, maga is fellépett, sőt némi sikert is aratott a pesti magyar színpadon. Szüleit megdöbbentette ez a «delectans actorság». Mikor hírét vették színészkedésének, könnyek között kérték, ne hanyagolja el tanulmányait. Ettől kezdve inkább csak mint színdarabíró támogatta a pesti színészeket, egészen 1815-ig; ekkor a magyar színésztársaság, nyolcévi pesti szereplése után, eltávozott a fővárosból. Színészi és írói próbálkozásain kívül még egy nevezetes eseménye volt élete ezen korszakának: Déryné Széppataki Róza színésznő iránt érzett szerelme. De Déryné nem méltatta figyelmére a különc magatartású, szótlan ifjút, aki sem szépségével, sem vagyonával nem vált ki hasonlókorú társai közül. Mikor a színészek vidékre mentek, Katona József letette az ügyvédi vizsgát s négy évig dolgozott a fővárosban. Eleinte ügyvédsegéd volt, utóbb irodát nyitott, de jövedelme nem állt arányban szorgalmával. Ügyfelei rosszul díjazták, meg is csalták. Mivel ügyvédi pályája nem kecsegtette jobb jövővel s szülei is egyre jobban unszolták a hazatérésre, elhatározta, hogy visszamegy szülővárosába. 1820-ban folyamodott a kecskeméti városi alügyészi állásért, az őszi tisztújításon megválasztották alfiskálissá. Hazaköltözése után le kellett mondania nagyratörő írói terveiről, bele kellett illeszkednie a régi magyar alföldi városok sivár életébe. Hivatalán kívül szülei, testvérei és nőtlen tisztviselőtársai körében töltötte idejét. Gazdálkodott, vadászgatott, mulatságokra járt. Hivatali kötelességeit pontosan végezte, a szegény parasztnéppel jól bánt, szüleit szeretettel támogatta, 1826-ban főügyésszé választották. Négy évvel utóbb, 1830 április 16-án, harminckilenc éves korában hirtelen elhúnyt. Ebéd idején szívfájásról panaszkodott, délután hivatalába indult, a városháza kapujában egy jajkiáltással összeesett. Szülei leghívebb támogatójukat vesztették el benne. Elmúlásának híre nem terjedt túl Kecskeméten; senki sem sejtette, hogy a legkiválóbb magyar drámaírók egyike szállt vele sírba. Sorsa a legszomorúbb költői sorsok egyike: élt anélkül, hogy észrevették volna; elhúnyt anélkül, hogy írói feltámadását remélhette volna.
Adatok Katona József életéhez:
1789. – A drámaíró atyja, idősebb Katona József kecskeméti iparos, házasságra lép Borbok Ilona kecskeméti hajadonnal. (A férj tizenkilenc éves, felesége tizennyolc; mindketten katolikus vallásúak; nemességük nincs. Idősebb Katona József, takácsmestersége mellett, városi alkalmazást is viselt: öt évig kézbesítő volt, egy évig hajdú, tizenkét évig anyagkezelő-sáfár. Gyermekéveiben a piaristák tanítványa volt, latin tudását gimnáziumi évei alatt szerezte.)
1791. – A drámaíró születésének éve. (Születésnapja nincs bejegyezve a kecskeméti római katolikus egyház kereszteltjeinek anyakönyvébe, de be van írva keresztelésének napja; 1791. november 13.)
1810. – Ez év novemberében Katona József megkezdi jogi tanulmányait a pesti egyetemen. (Tíz évet tölt Pesten mint jogász, jurátus és ügyvéd.)
1811. – A pesti magyar színtársulat szegényes műsorát fordításokkal és átdolgozásokkal gyarapítja. (Atyja bensőséges hangú levelezést folytat vele Kecskemétről, írásos üzeneteit és csomagjait a kecskeméti fuvarosok és kofák szállítják Pestre. A fiatalember mellett egyik testvéröccse is ott van a pesti kosztadó helyen, de a kisfiú gyöngén tanul, utóbb mesterségre fogják.)
1812. – Ez év januárjában Katona József joghallgató fellép a pesti magyar színpadon, a szintársulat kirándulásain több vidéki városban szerepel, megmarad műkedvelő színésznek a következő évben is. (Álnév alatt játszik, nem tehetségtelen színész. Édesatyja nem sejti, milyen utakon jár. A kecskeméti parasztok és mesteremberek szorgalmasan hordják leveleit Pestre. «Kecskemétről – mondja az egyik boríték – Katona József tanuló fiamnak szeretettel ajánlom Pesten. A szeminárium innenső oldalában lakozó Rocsnik Ignácné érdemes asszonyságnál.» A levelek a Dícsértessék a Jézus Krisztus fohásszal kezdődnek, ezt követik a jóságos atyai buzdítások, családi tudósítások, tiszteletküldések. «Kedves fiaim! Szeressétek egymást, most meg nem látogathatlak benneteket, mert ezen gyenge egészségemet féltem, netalán ismét elszalajtsam. Tisztelem a gazdasszonytokat. Most semmit sem küldhetek a gazdasszonytoknak, mert nem örömest viszi más, nem úgy, mint én akárkinek; hanem ha felmegyek, majd kipótolom az elmaradott fogyatkozást. Hogy vagy te? Hogy a kis Jancsi? Írj, mi ujság? Nálunk a bankónak nagy a veszedelme és a 2 forintost, 1 forintost csak az veszi el, aki akarja.»)
1813. – Harmadéves jogász, augusztus végétől kezdve jurátus. Szerelmes Széppataki Rózába. A híres énekes művésznő ebben az évben megy férjhez Déry István színészhez. (Déryné később így jellemzi naplójában a drámaírót: «Igen különös egyéniség volt. Nagy különc, szörnyű komoly mindig s igen rövid beszédű. Egy-egy szóval végzett mindent. Midőn Bánk Bánját írta, Petur bánt a maga számára írta. Éppen olyan volt az ő jelleme is. Szeretett volna színész lenni, de organuma nem volt hozzá: igen az orrából beszélt. Alakja elég csinos volt, sugár termettel, de arca nem volt szép. Haja gesztenyeszín, de az úgy állott, mint a szeg».) A végzett jogász egyrészt mint jegyző joggyakorlatot, folytat a királyi táblánál, másrészt beáll ügyvédjelöltnek Dabasi Halász Bálint ügyvédi irodájába. (Itt dolgozik éveken keresztül.)
1815. – Huszonnégy éves. Július végén befejezi a Bánk Bán első kidolgozását. Kéziratát elküldi a kolozsvári drámapályázatra. (A pályamű további sorsa ismeretlen. Bizonyára megérkezett Döbrentei Gábor és bírálótársai kezébe, de még kritikára sem tartották méltónak bár a tizenkét pályamű közül hatot emeltek ki és érdemesítettek bírálatra.) Ez év decemberében ügyvédi vizsgát tesz, fölesküszik prókátornak a pesti királyi táblánál. (Még két évig Halász Bálint irodájában marad mint ügyvédsegéd.)
1817. – Bárány Boldizsár ügyvéd baráti szivességből megbírálja a Bánk Bán első kidolgozásának kéziratos szövegét. A bírálat után Katona József hozzáfog tragédiájának második kidolgozásához. (Bárány Boldizsár maga is drámaíró és esztétikus. 1817. évi részletes Bánk, Bán-elemzése kéziratban maradt s csak félszázaddal később vált ismeretessé. 1836-ban közreadott Árpádi ház című színjátékában még egyszer visszatért a Bánk Bánra és sajnálkozott, hogy Grillparzer különbül oldotta meg feladatát a maga Bánkjával, mint «boldogult Katona József úr».)
1820. – Január 1-től november 1-ig önálló ügyvéd Pesten. Folyamodik a kecskeméti városi alügyészi állásért. (Horvát István, a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának és levéltárának őre, meleghangú bizonyítványt ad számára s úgy ajánlja őt, mint «kiváló figyelemre érdemest, mint a nemzeti múzeumi könyvtárt látogatók közül is egyikét a legszorgalmasabbaknak és általa régtől fogva ismeretes egyént».) A kecskemétiek november 2-ikán megválasztják, hivatalát december 1-én foglalja el. (Hamar megszeretik, igazságos ember, nem koppasztja a szegény népet.) A pesti őszi vásár alkalmával, november 15-én, megjelenik a Bánk Bán első nyomtatott szövege. (A Tudományos Gyüjtemény 1820. évfolyamának 10. kötetéhez csatolt előzetes előfizetési jelentése szerint: «Novemberi vásárkor megjelen Bánk-bán. Dráma 5 szakaszban. Szerzette Katona József. 1821. Békötve 1 fl. 30 kr. Költ Pesten, Octob. 10. 1820. Trattner J. Tamás». A könyvet kevesen vásárolják, a kiadás nagy része ott hever a Trattner-nyomda raktáraiban, voltaképpen csak a szerzőtől szétküldött tiszteletpéldányokat olvassák. Kisfaludy Károly is kap egy dedikált példányt a következő beírással: «Kisfaludi Kisfaludy Károly úrnak, szíves tisztelete és állandó barátsága jeléül a szerző».) A kecskeméti városi tanács száz forint tiszteletdíjat ad a szerzőnek, viszonzásul a «Kecskemét mezővárosa nemes főbírájához és tanácsához» intézett verses ajánlóleveléért. Ezt a verses hódolatát kötete élére helyezte a szerző. (Hogy miért nem vették észre a tragédia jelességeit szélesebb körökben, erre nézve az irodalomtörténetírás Gyulai Pál óta a következőkben állapodott meg. A közönség az 1820-as években a nyelvújító kifejezéseket, finomkodó nyelvet, szabályos verselést és az ősi dicsőség előtt való meghódolást várt a költőktől, Katona Józsefben pedig sem ezt, sem a nemzeti hiúságnak való hízelgést nem találta. A Bánk Bán iránt tanusított közöny nem Kazinczy Ferenc és Kölcsey Ferenc igazságtalanságában vagy Kisfaludy Károly irigységében rejlett, hanem magában az akkori divatban, a nyelvújító, hazafiaskodó, lírikus-epikus korban s leginkább dramaturgiai viszonyainkban. Katona József és Kisfaludy Károly ismerték, de nem szerették egymást. Katona József némi kicsinyléssel szemlélte a népszerű drámaíró sikereit, viszont Kisfaludy Károly nem tulajdonított jelentőséget a fiatal ügyvéd irói törekvéseinek. Katona Józsefnek fennmaradt egy kéziratos dramaturgiai értekezése, ebben Kisfaludy Károly Ilkáját boncolgatja, még pedig nem nagy jóakarattal. Kiérezhetni belőle, hogy nem tudja elfojtani szerencsés versenytársa iránt érzett bosszúságát.)
1822. – Bár a cenzúra megengedte a Bánk Bán kinyomatását, a bécsi udvar kémei, a konfidensek, felhívják I. Ferenc császár figyelmét a magyarországi irodalmi kihágásokra, többek között Katona József drámájára. (A Polizei-Archivban megőrzött titkos jelentés szerint: «Nemcsak a dráma tartalma, hanem egyes részletei is alkalmasak arra, hogy a magyarok gyűlöletét a német fejedelmek s általában a németek ellen lángra lobbantsa, fejlessze, táplálja. Nyilvánvaló, hogy az ilyen írók vakmerő törekvéseikben mindjobban megerősödnek, ha szigorú és megfelelő cenzúrával nem vetnek gátat azoknak. A magyar cenzúra Budán ezt nem teszi meg».)
1826. – Kecskemét városának novemberi tisztújításán Katona József vicefiskális első fiskálissá lép elő: alügyészből főügyész lesz. (Hivatala mellett ügyvédi gyakorlatot is folytat, prókátori mellékfoglalkozásából szép jövedelme van. Fizetésének és ügyvédi keresetének egy részét szülei és testvérei támogatására fordítja. Otthon étkezik, otthon lakik egy kis szobában. A társadalmi élettől nem vonul félre, gyakran mulat víg cimborák társaságában, az úri vadásztársaságnak ő a jegyzője. Ha vándorszínészek érkeznek a városba, szívesen támogatja őket. Éppen ebben az évben tesz kísérletet arra, hogy a színészetnek melegebb otthont teremtsen Kecskeméten. Több társával együtt beadványt intéz a városi tanácshoz, hogy a piaci mészárszék épületét alakítsák át színházzá. «Kedvetlenséget támaszt a lélekben – írja – mikor egy vagy más játszótársaság vagy csak puszta bábtáncoltató is nálunk megjelen és egy ily temérdek város nem tud annak egy becsületes fedelet mutatni, mely alá vonulhasson, sőt magunk is kénytelenek vagyunk olyan zugokba betérni, ahová különben betekinteni se volna kedvünk.» A tanácsülés elvben helyesli a tervet, de gyakorlati megvalósítását kedvezőbb időkre halasztja.)
1830. – Halála Kecskeméten április 16-án. Szülei kölcsönpénzből temetik el. (A költségükön állított első sírkő ma is megvan a kecskeméti városi múzeumban: «E szent kereszt alatt lévő gyászhalom fedezi néhai Katona József városi első fiskális úrnak hült porait. Hasznos életének virágzó 37-ik, hivatalának 11-ik esztendejében lelkét az ő kegyes teremtőjének hívséggel visszaadta 1830 április 16-ikán. Mélyen zokogó sóhajtások közt emelték szülei és négy testvérei 1832. 11. junii».) A városi tanács átveszi az elhúnyt tisztviselő hivatalos iratait, megvizsgáltatja a főügyészi hivatal pénztárát; a pénzkezelés körül némi szabálytalanság mutatkozik, a pénztári különbözetet a hagyatékból megtérítik. Az elhúnyt drámaíró ősz édesatyja rosszindulatot sejt a tanácsi határozatok mögött, pörbe száll a várossal, különféle anyagi követelésekkel áll elő, de küzdelme hiábavaló. A pénztári hiány fejében még fia szőlőbirtokát is elárverezik. (Az összegből rendbe hozzák a hivatali és egyéb adósságokat.)
1833. – Udvarhelyi Miklós színész, az elhúnyt drámaíró barátja, február 15-én előadatja Kassán a Bánk Bánt. Jutalomjátékául választja a tragédiát s Mikhál bán szerepét játssza benne. A tragédiának ő a fölfedezője. (A Kassán színészkedő s a darabban vele együtt szereplő Egressy Gábor, Bartha János, Megyeri Károly, Kántorné és Déryné ekkor ismerik meg a Bánk Bánt.)
1834. – Egressy Gábor Kolozsvárt jutalomjátékául választja a Bánk Bánt s augusztus 30-án eljátsza benne Ottó szerepét. (Bánk bán Lendvay Márton, Petur: Szentpétery Zsigmond, Mikhál bán: Udvarhelyi Miklós, Melinda: Déryné.)
1835. – A budai színtársulat február 27-én próbát tesz a Bánk Bán előadásával. (Bánk bán: Bartha János, Ottó: Lendvay Márton, Biberach: Megyeri Károly, Gertrudis: Kántorné, Melinda: Lendvayné, Egy békétlen: Szigligeti Ede. A Mátray Gábor szerkesztésében megjelenő Honművész folyóirat bírálata szerint: «E darab eredeti színműveink közt bizonyára egyik fő helyet érdemelne színi hatásra nézve, ha azok belőle kihagyatnának, melyek untatók és nem művelt színpadra valók; nevezetesen a hosszú elmélkedések, elbeszélések, asszonybecsmérlések s több más nyerseségek, melyeket a műveltebb érzésűek megdöbbenés, kacagás és némi sziszegés nélkül nem hallhattak. Ezen utóbbi cikkelyek csak durva nemzetek erkölcseihez, aljasabb színpadra s így aljasabb néposztályhoz is illők s a nemesebb publikum előtt soha tetszést nem nyerhetnek. A tetemes és fárasztó címszerepben Bartha úr játszott s több ízben előtapsoltatott. Kántorné asszony Gertrudist királynéi méltósággal és pompásan, Lendvayné asszony Melindát szokott jelességgel, Megyeri úr a cselszövő Biberachot finom művészi tökéllyel, Tóth úr Petur bánt s Lendvay úr Ottó herceget tűzzel adták».)
1839. – Május 23-án a Bánk Bán első előadása a pesti Nemzeti Színházban. (Egressy Gábor választotta jutalomjátékául, de a darab megbukott, ebben az évben nem lehetett többször előadni. Vörösmarty Mihály az Athenaeum hasábjain értékes bírálatot írt róla, elismerően szólt a korán elhúnyt szerző tehetségéről, de a főhős jellemzését gyöngének találta: «Legkevésbé sikerült Bánk bán karaktere, kiben nem látjuk azon szilárdságot, mely az általa elkövetett merész s nagyfelelősségű tetthez kívántatik». Az előadáson Széchenyi István is megjelent s a darabról ezt jegyezte fel naplójában: «Megfoghatatlan, hogy a kormány megengedi ily esztelenség előadását. Rossz, veszedelmes tendencia».)
1844. – Kecskeméten meghal a drámaíró édesatyja hetvenöt éves korában. (Négy év mulva elköltözik az élők sorából édesanyja is hetvennyolc éves korában.)
1845. – A pesti Nemzeti Színház újból megpróbálkozik a Bánk Bán színrehozásával, ezúttal sikeresen. (Az előadás Lendvay Márton javára történt; a hírneves művész Bánk nádor szerepét játszotta a darabban. A tragédiát ebben az évben hatszor adták elő, az egyik előadás jövedelmét az elhúnyt szerző nyomorban élő hozzátartozóinak, vak édesanyjának és gyámoltalan nőtestvérének, juttatták. A korszellem nemzeti lelkesedése szeretettel fordult a magyar érzéstől izzó drámai mű felé. 1846-ban hétszer, 1847-ben ötször, 1848-ban ötször játszották a Nemzeti Színház művészei: feltűnő nagy siker, ha számba vesszük, hogy aránylag milyen csekélyszámú még ebben az időben a pesti magyar színészet pártoló közönsége. A Bach-korszak cenzúrája nem engedte meg a tragédia szinrehozását, az előadások újabb sorozata csak 1858-ban kezdődött.)
1847. – Bánk Bán első előadása a költő szülővárosában. (Vidéken még később is csak olyan helyen játszhatták, ahol nagyobbszámú diákság vagy igen művelt közönség volt, mint például Kolozsvárt. Az elszánt kísérletezések nem hiányoztak. Egy három tagból álló vándorszínésztársulat 1863-ban még a hevesmegyei Atkár faluban is nagy lelkesedéssel adja elő a tragédiát.)
1858. – A pesti Nemzeti Színház előtt Tomori Anasztáz költségén felállítják Katona József szobrát. (A szobrot a gyulafehérvári születésű Züllich Rudolf készítette. Ez volt az első, szabadban felállított, nagyobb magyar szobor. Mivel senkinek sem tetszett, két év mulva eltávolították.)
1860. – Gyulai Pál akadémiai székfoglalója Katona Józsefről és a Bánk Bánról. (A tanulmány ugyanebben az évben jelenik meg a Budapesti Szemle hasábjain.)
1861. – A kecskemétiek szobrot emelnek Katona Józsefnek. (Züllich Rudolf műve.) Március 9-én a Bánk Bán operai átdolgozásának első előadása a pesti Nemzeti Színházban. (A tragédiának Egressy Bénitől átírt szövegéhez Erkel Ferenc költött megragadó zenét. Az első előadást maga a zeneszerző vezényelte, az est sikere rendkívüli volt. A dalmű jobban megragadta a színházlátogató közönséget, mint a szavaló dráma; kétszázadik előadása 1914-ben volt a budapesti Operaház színpadán; az Erkel-centenárium díszelőadásán is ez az opera szerepelt, mint a zeneszerzőnek s általában az egész magyar operairodalomnak egyik legértékesebb alkotása.)
1873. – Meghal a drámaíró utolsó férfitestvére, Katona Sándor kecskeméti takácsmester. (Testvéreinek leszármazottjai – többnyire földművelők és iparosok – ma is élnek az országban.)
1878. – Katona József síremlékének felállítása a kecskeméti temetőben. (Öt évvel később a költő szülőházát emléktáblával jelölik meg.)
1881. – Abafi Lajos közrebocsátja Katona József összes munkáinak gyüjteményét. (Verseinek gyüjteménye is ebben a kiadásban lát először világot. Öt évvel később jelenik meg Miletz János kötete újabb ismeretlen Katona-szövegekkel.)
1891. – Kecskeméten megalakul a Katona József Kör. (Célja a Katona-kultusz ápolása, a kecskeméti írók támogatása, a kecskeméti közönség irodalmi érdeklődésének ébrentartása.)
1896. – Május 13-án a Bánk Bán századik előadása a Nemzeti Színházban. (Bánk bán: Szacsvay Imre, Tiborc: Ujházi Ede, Gertrudis: Jászai Mari, Melinda: Márkus Emilia.) Ebben az évben nyitják meg, október 14-én, az új kecskeméti színházat a Nemzeti Színház tagjainak Bánk Bán előadásával. (A díszes épület 1916-ban, húszéves fennállásakor, a Katona József színház nevet kapja.)
1897. – Salvini olasz színész és társulata a budapesti Vígszínház színpadán Gauss Viktor fordításában eljátssza a Bánk Bánt. Az olasz előadást október 21-én a kecskeméti színházban megismétlik. (Az olasz színészek hazájukba is elviszik a drámát, de nem érnek el vele semmi sikert.)
1911. – A Bánk Bán Vészi József német fordításában a berlini közönség előtt is színrekerül. (A német közönség és a berlini kritika kedvezőtlenül fogadja.)
1915. – A Bánk Bán filmfeldolgozása a budapesti Tivoli mozgófényképszínházban. (Ebben az évben jelennek meg Budapesten az első magyar irodalmi filmek. Az úttörő vállalkozást a következő hat művel indítják meg: Arany János: Tetemre hívás, Gárdonyi Géza Göre Gábor, Herczeg Ferenc: Az aranyhajú szfinx, Jókai Mór: Szegény gazdagok, Katona József: Bánk Bán, Tóth Ede: A tolonc. A Bánk Bánt Janovics Jenő kolozsvári színigazgató dolgozza fel filmre.)
1928. – Vita a Bánk Bán színpadi átdolgozása körül. (Hevesi Sándor színszerű módosításokkal akarja előadatni a tragédiát a Nemzeti Színházban, érvelését a közvélemény vegyes érzelmekkel fogadja, kiváló írók és tudósok tiltakoznak az eszme megvalósítása ellen. A terv nem válik valóra.)
1930. – Emlékünnepek Budapesten és az ország több városában a költő halálának százados évfordulója alkalmából. A Nemzeti Színházban ez év nyaráig a Bánk Bán megéri 207. előadását. (Ugyaneddig az időpontig a Csalódások 71, a Peleskei Nótárius 139, a Szökött Katona 141, a Liliomfi 162, Az Aranyember 242, Az Ember Tragédiája 479 ízben kerül színre a Nemzeti Színház megnyitása óta.) Kecskeméten a költő hamvait új sírba helyezik, a sírra díszes emlékművet állítanak. Április 16-án a Kisfaludy-Társaság és a Katona József Kör együttes díszgyűlést tart a kecskeméti városháza nagytermében, a Nemzeti Színház tagjai a kecskeméti színház közönsége előtt előadják a Bánk Bánt. Megjelenik a Katona-emlékkönyv. (Ebben az értékes kötetben külön fejezet szól a költő földi maradványainak kihantolásáról.)
1931. – Budapest főváros emléktáblával jelöli meg azt a házat, ahol egykor a drámaíró lakott. (Az egykori Karacs-ház: VIII., Szentkirályi-utca 23.)
Kiadások. – Az 1821-ben megjelent Bánk Bánon kívül Katona József valamennyi drámája kéziratban maradt. – Néhány kisebb értekezésének a Tudományos Gyűjtemény adott helyet. (Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? 1821. évf.; A kecskeméti pusztákról. 1823. évf.) – Egyik költeményét Kisfaludy Károly szépirodalmi évkönyve hozta. (Vágy. Auróra. 1822.) – Halála után jelent meg szülővárosának történetéről szóló kis könyve Szabados Kecskemét, Alsó-Magyarország első mezővárosa, történetei. Hiteles levelekből összeszedte néhai Katona József, szabados Kecskemét városa főfiskálisa. Pest, 1834. (Kéziratát édesatyja rendezte sajtó alá.) – Néhány hivatalos fogalmazványa Huszár László közlésében: Katona József főügyészi dolgozataiból. Kecskeméti Lapok. 1874. évf. – Munkáinak gyüjteményét Abafi Lajos tette közzé: Katona József összes művei. Három kötet. Budapest, 1880–1881. (Nemzeti Könyvtár.) – Ugyanő külön is kiadta két drámáját: Luca széke. Budapest, 1883. (Magyar Könyvesház.) – Jeruzsálem pusztulása. Budapest, 1883. (Magyar Könyvesház.) – Újabb szövegek jelentek meg Miletz János könyvében: Katona József családja, élete és ismeretlen munkái. Budapest, 1886. (A rózsa című vígjáték, Kisfaludy Károly Ilkájának bírálata; történeti jegyzetek, családi levelezés.) – Bayer József kiadása: Katona József válogatott munkái. Budapest, 1907. (Négy színműve a Remekírók Képes Könyvtárában: Luca széke, Jeruzsálem pusztulása, A rózsa, Bánk bán.) – Horváth János: Katona-emlékek. Napkelet. 1930. évf. (Szemelvények értekező prózájából) – Hajnóczy Iván kiadása: Katona József vadásznaplója. Katona-emlékkönyv. Kecskemét, 1930. (Ugyanitt: Katona 1822. évi felirattervezete Koháry Ferenc herceghez, Kecskemét földesurához.)
Irodalom. – Amig a Bánk Bán fel nem tűnt a pesti Nemzeti Szinház műsorán, senki sem érdeklődött Katona József iránt. Ekkor kutatni kezdték az ismeretlen szerzőt s Erdélyi János felhívást intézett kortársaihoz az életrajzi adatok egybehordása ügyében. (Emlék Katona Józsefre. Társalkodó. 1840. évf.) Így jelent meg Katona József tisztviselőtársának, Csányi Jánosnak, életrajzi töredéke (Katona élete. Társalkodó. 1840. évf.), ezt utóbb Horváth Döme (Bánk Bán. Kecskemét, 1856.) és Toldy Ferenc (A magyar költészet kézikönyve. II. köt. Pest, 1857.) vázlatos Katona-életrajzai követték. Azután több adalék látott napvilágot (Déryné Széppataki Róza, Karacs Teréz, Vahot Imre), végül Gyulai Pál művészi kézzel rendezte a szétszórt tudósításokat s alapvető módon foglalkozott a Bánk Bán szerzőjének kéziratos hagyatékával is; Katona József és Bánk Bánja. Budapesti Szemle. 1860. évf. (Átdolgozott önálló kiadása 1883-ban.) – Emléklap Katona József emlékszobrának Kecskeméten történt leleplezési ünnepélyéről. Kecskemét, 1861. (Az ismertető részeken és magasztaló költeményeken kívül: Horváth Döme emlékbeszéde.) – Déryné naplója. A Kisfaludy-Társaság megbízásából sajtó alá rendezte Törs Kálmán. Két kötet. Budapest, 1879–1880. (Harmadik teljes kiadása Bayer Józseftől: Budapest, 1900.) – Karacs Teréz: Katona József színészkedése. Hol írta meg Bánk Bánt? Fővárosi Lapok. 1880. évf. (A drámaíró a pesti Karacs-házban lakott.) – Gyulai Pál: Katona József ifjúkori drámái. Budapesti Szemle. 1882. évf. (Mutatvány a szerző Katona-monografiájából: Katona József és Bánk Bánja. Budapest, 1883.) – Versényi György: Katona József lírája. Magyarország És A Nagyvilág. 1883. évf. (Ismertetés és méltatás.) – Ferenczy József: Katona József. Pozsony, 1884. (Életrajz a Magyar Helikon füzetei között.) – Miletz János: Katona József családja, élete és ismeretlen munkái. Budapest, 1886. (A szerző Katona József rokona volt, állami reáliskolai tanár. Új adatokban bővelkedő munkája nagy érdeklődést keltett.) – Váczy János: Katona József élete és ismeretlen munkái. Figyelő. 1887. évf. (Miletz János munkájának tanulmány. szerű méltatása.) – Bayer József: A nemzeti játékszín története. Két kötet. Budapest, 1887. (Katona József színészkedéséről és darabjai előadásairól.) – Breán Kázmér: Katona drámai működése Bánk Bán tragédiája előtt. Nagybányai áll. gimnázium értesítője, 1891. (Ifjúkori színműveinek ismertetése.) – Bayer József: Katona József írta-e a Tündéralmát? Erdélyi Múzeum. 1893. évf. (A tündéralma vagy Nádir és Nádine boszorkányos története című tündéries vígjáték Katona József műveként szerepelt Miletz János könyvében. Az énekes színdarabot Ernyi Mihály erdélyi színész írta német szöveg nyomán.) – U. az: Katona mint vígjátékíró. Irodalomtörténeti Közlemények. 1894. évf. – Heinrich Gusztáv: Katona József Aubigny-drámája. Egyetemes Philologiai Közlöny. 1894. évf. – Bayer József: A magyar drámairodalom története. I. köt. Budapest, 1897. – Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. V. köt. Budapest, 1897. – Zilahi Kiss Béla: Katona József élete. Budapest, 1900. (Magyar Könyvtár.) – Badics Ferenc: Magyar írók ügyvédi vizsgálatai. Irodalomtörténeti Közlemények. 1901. évf. – Alexander Bernát: Shakespeare és Katona József. A Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Új folyam. 36. köt. Budapest, 1903. – Terlanday Rudolf: Katona József születésnapja. Irodalomtörténeti Közlemények. 1906. évf. – Rákosi Jenő: Katona József. Képes magyar irodalomtörténet. Szerk. Beöthy Zsolt és Badics Ferenc;. II. köt. 3. kiad. Budapest, 1907. – Zilahi Kiss Béla: Katona József élete. Budapest, 1909. – Dobóczki Pál: Népies alakok az irodalomban a népies irány előtt. Budapest, 1912. – Vértesy Jenő: A magyar romantikus dráma. Budapest, 1913. – Zolnai Béla: Katona József egy elveszett fordításáról. Irodalomtörténet. 1915. évf. – Császár Elemér: Shakespeare és a magyar költészet. Budapest, 1917. – Hajnóczy Iván: Katona József Kecskeméten. Kecskemét, 1926. – U. az: Katona József színházterve. Napkelet, 1926. évf. – Nagy Margit: Katona József egy prózának nézett verse. U. o. 1926. évf. – Hegedüs Zoltán Katona József lírai költészete. Budapest, 1927. – U. az: Mikor gyüjtötte össze verseit Katona József? Irodalomtörténeti Közlemények. 1927. évf. – Hajnóczy Iván: Új adatok Katona Józsefről. Napkelet. 1928. évf. – Tolnai Vilmos: Ányos Pál verse Katona József ereklyéi közt. Irodalomtörténet. 1930. évf. – Waldapfel József: Jeruzsálem pusztulása. Irodalomtörténeti Közlemények, 1929. évf. – U. az: Katona drámái és kézirataik. U. o. 1930. évf. – Baros Gyula: Katona József emléke költészetünkben. Protestáns Szemle. 1930. évf. – Hajnóczy Iván szerkesztésében: Katona-emlékkönyv. A költő halálának százados fordulójára kiadja a kecskeméti Katona József Kör. Kecskemét, 1930. (Hajnóczy Iván: Katona-emlékek Kecskeméten; Katona József vadásznaplója; Katona felirattervezete Koháry herceghez; Csányi János: Katona József; Sebeshelyi Gábor: Bánk Bán; Marton Sándor: Katona József költői öntudatossága; Bartucz Lajos: Katona József földi hamvainak exhumálása; Hajnóczy Iván: Katona életének és műveinek bibliografiája; Liszka Béla: A kecskeméti színház és színészet multja.) – Horváth János: Katona-emlékek. Napkelet. 1930. évf. – A kecskeméti Katona József Kör kiadásában: Katona József új síremlékének felavatási ünnepélye halála évszázados fordulóján. Kecskemét, 1931. (Az exhumálás, temetés, síremlék felavatás, ünnepségek, előadások, emlékkiállítás.) – Kerecsényi Dezső: Katona József színi utasításai. Irodalomtörténet. 1931. évf. – Waldapfel József: Katona József és Veit Weber Tugendspiegele. Irodalomtörténeti Közlemények. 1931. évf. – U. az: A Borzasztó Torony forrása. U. o. 1931. évf. – U. az: A Bánk Bán történetéhez. U. o. 1931. évf. – U. az: A Katona Józseftől Versei gyüjteményébe másolt Az Estve című költemény szerzője. Magyar Könyvszemle. 1931. évf.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages