EÖTVÖS JÓZSEF ÉLETE.

Teljes szövegű keresés

EÖTVÖS JÓZSEF ÉLETE.
JÓSIKA Miklós már nagynevű regényíró volt, amikor új tehetség tűnt fel a magyar regényirodalomban: báró EÖTVÖS JÓZSEF. Munkássága a magyar regényirodalom és bölcselő próza fejlődésére egyaránt nagyjelentőségű. Eszmékben való gazdagsága csodálattal töltötte el kortársait.
Báró Eötvös József 1813 szeptember 3-án született Budán. Atyja, báró Eötvös Ignác, előkelő hivatalokat viselt s a nemzeti törekvések híveivel szemben a bécsi udvar politikáját támogatta; anyja, Lilien Anna bárónő, német születésű hölgy volt, haláláig sem tanult meg magyarul. A családi hagyományok nem táplálták sem nemzeti érzését, sem szabadelvű szellemét; annál jobban hatott rá nevelője, Pruzsinszky József; a hazafias gondolkodású, felvilágosodott férfiú nemes életelvekre oktatta. Sokat tett jellemének fejlődésére az is, hogy nyilvános iskolába járt, a budai királyi katolikus gimnáziumba. A pesti egyetemen tanárai közül különösen Horvát István hazafias leckéit hallgatta szívesen; ekkor kötött benső barátságot kitűnő tehetségű tanulótársával, Szalay Lászlóval. Tizennyolc éves korában elvégezte a jogot, húsz éves korában megszerezte az ügyvédi oklevelet, azután aljegyző lett Fehér megyében, majd fogalmazó a bécsi magyar királyi udvari kancelláriában. Közelről látta a megyei szervezetet, belepillantott a legfőbb állami hivatal belső életébe. Megfordult a pozsonyi országgyűlésen is; megismerkedett Széchenyi Istvánnal, Kossuth Lajossal, Deák Ferenccel, Wesselényi Miklóssal, Kölcsey Ferenccel és a magyar politikai élet többi vezetőjével. Külföldi tanulmányútja még jobban tágította látókörét; beutazta Svájcot, Németországot, Franciaországot, Angliát.
Atyja kívánságára 1837-ben bírói hivatalt vállalt Eperjesen a tiszamelléki kerületi táblánál. Eperjesen egész kis irodalmi kör volt ebben az időben. A jogakadémiai tanárok, a jogvégzett ifjak, a vármegye tisztviselői és a kerületi törvényszék gyakornokai szívesen társalogtak tudományos kérdésekről. Eötvös József itt kötött barátságot Trefort Ágostonnal és Pulszky Ferenccel. Hivatalát inkább csak névleg viselte, irodalmi tervek és politikai tanulmányok foglalkoztatták.
Első regényének, A karthausinak (1839–1841), megjelenése irodalmi esemény volt. Írói sikere még jobban elvette kedvét a tisztviselői pályától, visszavonult atyja egyik jószágára, utóbb felköltözött Pestre, az irodalomnak és politikának élt. A főrendiházban Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Teleki László és Batthyány Lajos mellett ő tartotta a leghatásosabb szónoklatokat a nemzeti reformok ügye mellett. 1842-ben házasságot kötött a békésmegyei alispán leányával, Rosty Ágnessel. Az országgyűlések idején Pozsonyban élt családjával, egyébiránt vagy a fővárosban vagy békésmegyei birtokán tartózkodott. Nemcsak szépirodalmi munkáival szolgálta a haladás ügyét, hanem tudományos cikkeiben is szót emelt a szabadelvű eszmékért. Mikor a Pesti Hirlap 1844 közepén a centralisták közlönyévé lett, Szalay László, Csengery Antal, Trefort Ágoston és Kemény Zsigmond társaságában ő segítette leginkább a felelős parlamenti kormány és a népképviseleti országgyűlés törvénybe iktatásának ügyét, ő küzdött a legerősebb érvekkel a nemesi kiváltságok és a vármegyei rendszer ellen. Eszméi 1848-ban valóra váltak, az első magyar felelős minisztériumban övé lett a vallás- és közoktatásügyi tárca. Fontos állásában nem sokat tehetett. A forradalmi események egyre viharosabbak lettek, 1848 őszén elmenekült az országból.
Néhány évig Münchenben lakott családjával. Hazatérése után buzgón dolgozott, hogy hangulatot keltsen az uralkodóházzal való kiegyezés eszméje mellett. A telet rendesen fehérmegyei birtokán, Velencén, töltötte; a nyarat svábhegyi nyaralójában, Budapesten; olykor lerándult békésmegyei birtokára, Tornyára, Orosháza mellé. A politikai ügyek az 1860-as évektől kezdve egyre jobban lekötötték. Barátai társaságában meg-megvitatta az új alakulás körülményeit, támogatta Deák Ferenc politikáját, benső barátja volt Andrássy Gyulának. Az 1861. és 1865. évi országgyűlésen Buda képviselőjeként jelent meg, a képviselőház tárgyalásaiban és a kiegyezés előmunkálataiban jó hasznát vették tanácsainak, 1867-ben Andrássy Gyula kormányában a vallás- és közoktatásügyi miniszteri tárcát vette át. Bár kultúrpolitikája nagyszabású volt, az ellenzék nem egyszer igen hevesen támadta. Mégis megmaradt miniszteri székében haláláig, 1871 február 2-ig. A nemzet nagy részvéte mellett temették el fehérmegyei családi birtokán, Ercsiben.
Egyéniségében a szépíró, bölcselő, szónok és államférfi tehetsége szerencsésen egyesült. Mint ember nemes gondolkodásával és gyöngéd lelkével példás emléket hagyott maga után.
Adatok Eötvös József életéhez:
1700. körül. – Szatmár vármegye földbirtokosai között feltünik nemes Eötvös Miklós szolgabíró, később alispán, a vásárosnaményi Eötvös-család első ismert őse. (Utódai közül Eötvös Miklós tábornokot Mária Terézia királynő 1768-ban bárói rangra emeli.)
1813. – Szeptember 3-án Budán báró Eötvös József születése. (Atyja, báró Eötvös Ignác földbirtokos, Sáros vármegye főispánja, belső titkos tanácsos, királyi főtárnokmester, megh. 1851; anyja, báró Lilien Anna csillagkeresztes hölgy, császári katonatiszt leánya, megh. 1858; testvéröccse Eötvös Dénes földbirtokos, megh. 1878.)
1824. – Ez év őszétől kezdve mint nyilvános tanuló a budai királyi katolikus gimnázium V. osztályos növendéke. (Addig otthon tanul, többnyire Ercsiben. Magyarul gyöngén beszél, családi nyelvük a német. Az V. és VI. osztály elvégzésével egyúttal be is fejezi gimnáziumi tanulmányait. Kitűnő diák, társai között az első.)
1826. – Tizenhárom éves. Beiratkozik a pesti egyetem filozófiai karára. (Az első év a mai VII. osztálynak felel meg, a filozófiát mindenki köteles elvégezni hittudományi, jogi vagy orvosi tanulmányai előtt. Legkedvesebb tanáráról, Horvát Istvánról, a következőket írja: «Azon óriási honszerelem hatalma, mely a tudóst elragadta, elragadta tanítványait is s elvonatkozva egészen tudományos érdemeitől, ha munkásságának ezen oldalát tekintjük is, sohasem hálálhatja meg a haza Horvát érdemeit. Nem volt tanítóink közt, kitől annyian tanulták volna a hazát szeretni.»)
1828. – Meglátogatja Virág Benedeket budai magányában, tiszteleg a Pestre érkező Kazinczy Ferenc előtt. (A széphalmi vezérnek jól esik a főrangú ifjú hódolata, szép jövőt jósol tehetségének, leveleket váltanak egymással. Eötvös, mint egyetemi pályáját befejező joghallgató, 1830-ban többek között a következőket írja agg mesterének: «Tekintetes Uram! Közelget az idő, melyen mindenki szíve érzelmeit az előtt, kihez vonzanak, szabadon kitárja, legyen hát szabad nékem is mély tiszteletemet, melyet Kazinczy Úr iránt már régen érzek, s hódolatomat, mellyel mint magyar tartozom, nyilván kimondanom. Mennyit köszönhet hazám a Tekintetes Urnak, én és minden igaz magyar mélyen érzi… Emlékezzék meg Kazinczy Úr rólam, ki vágyódó szemmel tekintek hazám tündöklő csillagira s bátran repülők feléjük, ha szárnyaim csak viaszok s a forró nap sugáraitól olvadnak is, már-már merülvén a feledékenység tengerébe, azt gondolom, hazámért halok s vígan merülök el. Alázatos szolgája B. Eötvös József.»)
1832. – Atyja Ercsiből magával viszi a pozsonyi országgyűlésre. (Ekkor már Fehér vármegye aljegyzője. Megismerkedik a politikai élet kiválóságaival, csodálattal tekint Kölcsey Ferencre. A Himnusz költője, a nagynevű szatmári követ, barátságot köt vele.)
1835. – Huszonkét éves. Megválasztják a Magyar Tudományos Akadémia tagjának. (Részint családja birtokain él és irodalmi munkáin dolgozik, részint közéleti gyakorlatot szerez: kancelláriai fogalmazó Bécsben, bíró Eperjesen.)
1838. – A Kisfaludy-Társaság tagja. (Már híres író s a főrendiházban is magára vonja a figyelmet szabadelvű politikájával. Atyja katolikus ókonzervatív mágnás, ő viszont az ellenzéki csoport egyik vezérszónoka. Sokat időzik Pozsonyban és Pesten, keresi az írók és tudósok társaságát.)
1842. – Esküvője Rosty Ágnessel. (Neje előkelő békésmegyei földbirtokos-leány. Gyermekeik közül 1848-ban születik Eötvös Loránd, az európai hírű fizikus.)
1844. – Irányító szerepe az országgyűlés főrendiházában és a Pesti Hirlap szerkesztésében. (A konzervatívok neheztelnek rá, a liberális nemesség magasztalja. Önzetlenségét és tehetségét egyformán elismerik.)
1848. – Az V. Ferdinándtól kinevezett első magyar minisztériumban április 7-én megkapja a vallás- és közoktatásügyi tárcát. (Az utolsó rendi országgyűlés szétoszlik, július elején egybegyűl az első népképviseleti parlament. Az országgyűlésen többször felszólal, javaslatokat terjeszt a képviselők elé, az idő azonban nem alkalmas reformok alkotására.) Szeptember havában lemond miniszterségéről, Pestről Bécsbe megy, innen Münchenbe menekül, a forradalmi idők megdöbbentik. (Honfitársai elkeseredve emlegetik távozását, nem tartják hazafias eljárásnak, hogy a legtöbb arisztokrata példájára ő is elhagyja a veszedelembe jutott hazát.)
1851. – Hazatér Németországból, budai villájába vonul vissza, irodalmi tervekkel foglalkozik. (A Magyar Tudományos Akadémia és Kisfaludy-Társaság ügyeinek intézésében érdemesen szolgálja az irodalom és tudomány érdekeit. A Kisfaludy-Társaságnak már a szabadságharc előtt elnöke, az Akadémia 1866-ban tiszteli meg az elnökséggel.)
1859. – Első erdélyi útja. Az Akadémia képviseletében résztvesz az Erdélyi Múzeum Egyesület kolozsvári alakuló gyűlésén. (Az erdélyi magyarok, élükön gróf Mikó Imrével, lelkesen ünneplik. A tisztelgések, beszédek, lakomák mind annak a közös nemzeti álláspontnak tanubizonyságai, hogy a magyar irodalom és tudomány egységes még akkor is, ha a politikai határok válaszfalat vonnak Erdély és az anyaország közé.)
1860. – Második erdélyi útja. (Vasút még nincs, fogaton járja be Erdélyt. A kolozsvári, besztercei, marosvásárhelyi, segesvári, székelyudvarhelyi, brassói, nagyszebeni, gyulafehérvári lakosság körében szép napokat tölt. A szászok is melegen ünneplik.)
1861. – Április havában megnyílik az országgyűlés. A felirati és határozati javaslat kérdésében Deák Ferenc álláspontjához csatlakozik, hatásosan védi a felirati párt felfogását. (Az országgyűlés feloszlatása után mindaddig tartózkodik a politikától, míg I. Ferenc József 1865. végén össze nem hívja az újabb országgyűlést.)
1867. – Mint vallás- és közoktatásügyi miniszter belép gróf Andrássy Gyula kormányába s megkezdi nagyszabású kultúrpolitikájának kiépítését. (Legkedveltebb három problémája: a vallásfelekezetek egyenlősége, a nemzetiségi kérdés megoldása és a népnevelés föllendítése.)
1869. – Harmadik erdélyi útja. (Mint vallás- és közoktatásügyi miniszter azért utazza be Erdélyt, hogy tájékozódjék az ottani iskolaügyi feladatokról. Aradig vasúton megy, onnan kocsin folytatja útját. Útiránya: Gyulafehérvár, Nagyenyed, Torda, Marosvásárhely, Segesvár, Székelyudvarhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Brassó, Fogaras, Nagyszeben. A hatóságok és a magánemberek egyforma ünnepléssel fogadják. Mindenütt megtekinti az iskolákat, meghallgatja a városok kívánságait, tárgyal az egyházak és nemzetiségek vezetőivel.)
1871. – Ötvennyolc éves. Február 2-án meghal Budapesten. (A képviselőházban Deák Ferenc búcsúztatja, temetése befejezéséig elnapolják a ház üléseit, az országgyűlés tagjai testületileg vesznek részt végső tisztességadásán. A beszentelés után koporsóját Pestről Ercsibe szállítják, az itteni kápolna sírboltjába temetik el édesatyja mellé.)
1879. – Budapesten az Eötvös-téren felállítják szobrát. (A szobor Huszár Adolf alkotása.)
1895. – Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter megnyitja a középiskolai tanárjelöltek tanulmányi házát: az Eötvös-kollégiumot. (A nagyhatású intézmény évtizedről-évtizedre számos kitűnő tudóst nevel a magyar tudomány javára.)
1901. – Voinovich Géza sajtó alá rendezi összes munkáinak kritikai kiadását. (A tulajdonjogot Eötvös Loránd egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az Eötvös-alapra ruházza olyan kikötéssel, hogy a jövedelmet a budapesti és kolozsvári Tanítók Házára fordítsák.)
1913. – Születésének százados évfordulója alkalmából számos irodalmi ünnep. (A Magyar Tudományos Akadémiában Berzeviczy Albert, Hegedüs István, Heinrich Gusztáv és Kozma Andor; a Kisfaludy-Társaságban Alexander Bernát, Beöthy Zsolt, Császár Elemér és Négyesy László újítják meg emlékét.)
Irodalom. – Toldy Ferenc: A magyar költészet kézikönyve. V. köt. 2. kiad. Budapest, 1876. – Ferenczi Zoltán: Báró Eötvös József. Budapest, 1884. – Falk Miksa: Kor- és jellemrajzok. Budapest, 1903. – Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. II. köt. Budapest, 1893. – Lehoczky Tivadar: A vásárosnaményi Eötvös-család. Turul. 1894. évf. – Milhoffer Sándor: Báró Eötvös József. Kecskemét, 1903. – Ferenczi Zoltán: Báró Eötvös József. Budapest, 1903. (Magyar Történelmi Életrajzok.) – Voinovich Géza: Báró Eötvös József. Budapest, 1903. (Báró Eötvös József összes munkáinak a Révai Testvérek által közrebocsátott teljes kiadásában és önállóan is. A M. T. Akadémia által jutalmazott mű.) – Fest Aladár: Báró Eötvös József és a fiumei kérdés. Akadémiai Értesítő. 1912. évf. – Heinrich Gusztáv: Eötvös és az Akadémia. U. o. 1913. évf. – Farkas Gyula: A Fiatal Magyarország kora. Budapest, 1932. – Kristóf György: Báró Eötvös József utazásai Erdélyben. Erdélyi Múzeum. 1932. évf. – Hajdu János: Eötvös József báró első minisztersége. Budapest, 1933.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem