MÓRICZ ZSIGMOND ÉLETE.

Teljes szövegű keresés

MÓRICZ ZSIGMOND ÉLETE.
A VIDÉK életét a huszadik század magyar írói közül először Móricz Zsigmond vonta bele élesebb naturalista színezéssel novelláiba és regényeibe. Őserejű tehetség volt: gyökeresen eredeti, gazdagon termő, jellegzetesen alföldi levegőjű. Kitűnően meglátott jelenetek, élettől duzzadó hősök, pompás mellékszemélyek bukkantak elő elbeszélő munkáiból és színdarabjaiból. Életszemlélete, alakrajzolása, stílusa sok meglepetést hozott. Kifogyhatatlan bőséggel és fölötte érdekesen vezette olvasói elé falusi és városi embereit.
Móricz Zsigmond 1879. június 30-án született Tiszacsécsén, Szatmár megyében. Egyszerű református családból származott, szülei sokat küzdöttek az élettel. Tanulmányait a debreceni református gimnáziumban kezdte, a sárospatakiban folytatta, a kisújszállásiban fejezte be. 1899. őszén beiratkozott a debreceni református hittudományi karra, de csakhamar jogász lett, s az egyik debreceni hirlap szerkesztőségében vállalt újságírói munkát. Rokonai bejuttatták számgyakornoknak Budapestre a közoktatásügyi minisztériumba, utóbb a statisztikai hivatalban töltött egy évet, 1903-ban bekerült az Az Újság szerkesztőségébe. Szépirodalmi tárcáinak közlésétől egy ideig még saját lapja is elzárkózott; senki sem sejtette hírlapírótársai közül, milyen erős a művészi tehetsége. Időközben megnősült, gyermekei születtek, családi gondja egyre nagyobb lett. Lelki megújhodás és anyagi fölszabadulás volt számára, hogy 1908-ban bejutott a Nyugat szerkesztőségébe. Regényei és novellái sűrű egymásutánban követték egymást, 1909-ben előadták első darabját a Nemzeti Színházban. Most már meg tudott élni írói keresményéből minden egyéb mellékfoglalkozás és szerkesztőségi robotmunka nélkül is. A nyugatosok őt tartották legizmosabb tehetségű elbeszélőjüknek, Ady Endre lírája mellett az ő prózája volt a Nyugat egyik legfőbb vonzóereje. Annál kedvetlenebbül szemlélték irányát a klasszikus magyar hagyományokhoz ragaszkodó írói körök. Munkásságával kapcsolatosan számos irodalmi harc zajlott le. A világháború után mint a Nyugat egyik szerkesztője résztvett az irodalmi élet irányításában, a kölcsönös kiengesztelődés útját kereste, de a jobboldali és baloldali pártok merev ellenállását annál kevésbbé tudta enyhíteni, mert merész nyilatkozatai időnkint olyan helyzetekbe sodorták, amelyek nem voltak alkalmasak arra, hogy megnyerje a keresztény-nacionalista olvasórétegek osztatlan lelkesedését. Tehetségét mindenki elismerte, naturalista irányával és meglepő állásfoglalásaival sok ellenséget szerzett.
Adatok Móricz Zsigmond életéhez:
1879. – Móricz Zsigmond születésének éve. Június 30-án születik a szatmármegyei Tiszacsécse faluban. (Atyja, Móricz Bálint, szegénysorsú földmíves-iparos; anyja, Pallagi Erzsébet, papi család leszármazottja; mindketten kálvinista magyarok. Az írónak hat fiútestvére és egy leánytestvére van. Szülei nehéz nélkülözések között élnek, a családfő a tiszavidéki falvakban ácsmunkákat vállal, utóbb elköltözik Csécséről. «Az édesapám – olvassuk az író egyik visszaemlékezésében – kisgazda volt, és lobogós gatyában járt; az édesanyám, a paplány, Kossuth-imádatban nevelt. A falu, a szép Tiszaháton, ősmagyar, református lakosságú volt, s azok voltak a szomszéd falvak is mind. Nótás, mesés, víg, dolgos nép. Ebbe a világba idegen nép kultúrája csak az iskolán át szűrődhetett be. Ők még az ezeréves őskultúrában éltek.»)
1891–1894. – Móricz Zsigmond három évig tanul a debreceni református gimnáziumban. (Diák-emlékeit később a Légy jó mindhalálig lapjain kelti új életre.)
1894–1896. – Két évet tölt a sárospataki református gimnáziumban. (Diák-emlékei a Kamaszokban elevenednek meg.)
1896–1899. – Három évig jár a kisújszállási református gimnáziumba. Húsz éves korában itt tesz érettségi vizsgálatot. 1899. őszén beiratkozik teológusnak a debreceni református hittudományi karra. (Diák-emlékei a Forr a bor-ban.)
1900. – A debreceni református teológiáról átmegy a jogra, de nem vizsgázik. («Előbb beléptem a Debreceni Ellenőrhöz munkatársnak, azután a Debreceni Hirlaphoz segédszerkesztőnek. A Debreceni Ellenőrben jelent meg az első novellám. Címe: A bécsi bútor. Ezt a novellát később fölvettem a Tavaszi szél című kőtetembe. Egy szörnyűséges nagy regénynek az anyagát gyűjtögettem magamba. Ez a regény számtalan kötetből állt volna, és az egész magyarság életét felölelte volna a kunyhóktól a palotákig. Az óriási regény természetesen sohasem készült el, sőt az életharc miatt még a küszöbéig sem jutottam el, de azért ezek az ifjúkori ábrándok és tervek, amelyeket Debrecen homokos és szaharai porral telt utcáin szőttem, és pedig nagy nyomortól és még nagyobb reményektől űzve, nem maradtak eredmény nélküliek, mert tíz év mulva, mikor hozzájutottam a lehetőségekhez, hogy akár két kézzel oszthassam az írást, az ebben az időben kialakult nagy koncepciók részleteit kellett csak előszednem, és további tíz esztendőre volt írnivalóm.») Ősszel Budapestre kerül. A tanári pálya elvégzésére szánja magát, de napidíjasi elfoglaltsága és írói tervei elvonják az egyetemi tanulmányoktól. (A következő években az Uránia folyóirat közli néhány irodalomtörténeti cikkét. Reviczky Gyuláról, Bajza Józsefről, Gyulai Pálról, Fazekas Mihályról ír népszerűsítő tanulmányokat. Nyarankint gyalogszerrel vándorol a nép között, így gyarapítja népköltési gyűjteményét. Sokat olvas: regényeket és esztétikai munkákat egyaránt.)
1903. – Ettől az évtől kezdve 1909-ig Tisza István politikai napilapjában, az Az Újság szerkesztőségében, dolgozik. (Tudósításokat ír az irodalmi és tudományos társaságok üléseiről, apró cikkeket ad a lap vasárnapi gyermekmellékletébe. Jelentékenyebb dolgokkal nem bízzák meg. Havi száz korona fizetéséből éppen hogy megél. Csekély keresetét azzal pótolja, hogy munkát vállal a Magyarország Vármegyéi című monografia-sorozat szerkesztőségében.)
1905. – Huszonhat éves. Feleségül veszi Holics Eugéniát. Neje okleveles tanítónő, egy felvidéki tisztviselő-család gyermeke. (Sötét udvari lakásban laknak, igényük alig van, így is nagyok a gondjaik. Első gyermekük meghal, másik fiúkat is korán elvesztik. Leánygyermekeik nevelésében van a legfőbb örömük.)
1908. – Életének sorsdöntő esztendeje. A Nyugatban megjelenik feltűnést keltő elbeszélése: a Hét krajcár. («Mindenből kiábrándulva, mindentől elkeseredve, a kisfiam koporsója mellett írtam meg elbeszélésemet. Ez a kis elbeszélés meghozta a teljes sikert, annyira, hogy megjelenése után szinte eltűnt az addigi kilenc-tíz éves vergődés emléke. Az egész irodalmi közvélemény úgy tekintett, mint kész, érett, megállapodott írót, s többé nem úgy, mint kezdőt. Attól kezdve nem győztem eleget írni, hogy lecsapoljam a bennem árvízszerűen föltorlódott mondanivalókat.»)
1909. – Harminc éves. A Nemzeti Színházban előadják első színdarabját. (Elbeszélő munkái a Nyugatban olyan hatást és ellenhatást váltanak ki, mint Ady Endre versei.)
1910. – A Sárarany megjelenése. (A regény alakjainak sötét naturalista ábrázolása megdöbbenést kelt. A radikális írói körök melegen ünneplik a szerzőt. Őmaga később sem vont vissza semmit faluábrázolásának igazságából. «Harminc évvel azelőtt írtam – mondja a Pesti Napló 1938. évfolyamában – első regényemet, a Sáraranyt. Az elmúlt harminc évben semmi újat nem találtam, s nem tanultam a faluról s a falu népéről. Abban a regényben az volt az érzésem hogy a falu népe éppen úgy tele van tehetséggel, mint bármely más társadalmi réteg, de a nép emberének tehetsége nem juthat felszínre, és nem alakulhat át cselekvő energiává, mert hiányzik a szükséges kultúrális kiképzés. Ezt jelenti a szó, sárarany. Az az arany, mely sárként használódik el az emberi élet útjain. A tehetség, mely elpang az emberiségtől megfosztottságában. Nem engedtetik meg nekik, hogy mindent megtudjanak, amit tudniok kellene. Mint egy homályos szobában, állandó homályban kell leélni az életüket. Az én iskolai pajtásaimból ma ugyanolyan megjelenésű s életfelfogású öreg parasztok lettek, amilyenek az ő akkori öregapjuk volt.»)
1917. – A Fáklya megjelenése. (A református papság és az egyházi érzületű hívők megütközéssel fogadják a világháború véres viharai között is feltűnést okozó regényt.)
1919. – Megválasztják a Kisfaludy-Társaság tagjává. Nem sokkal utóbb a bolsevista áramlat hozzáférkőzik személyéhez. Néhány ügyetlen lépéséért – az ellenforradalom győzelme után – a keresztény-nemzeti irány vezéremberei felelősségre vonják. (Távozik a Kisfaludy-Társaságból, darabjait évekig nem adják a Nemzeti Színházban.)
1926. – Negyvenhét éves. Első feleségének halála után nőül veszi Simonyi Máriát. (Második felesége drámai művésznő, az író több darabjának színpadi ábrázolója.)
1929. – Szülőfaluja díszpolgárrá választja. (Ezen a szatmármegyei tájon van Cseke is Kölcsey Ferenc sírjával. «Magyarországnak Budapesttől legtávolabb eső helye Tiszacsécse, egy nap alatt lehet csak oda eljutni, reggel hét órakor indul az ember, és este hét órakor érkezik meg, közben utazik gyorsvonaton, vicinálison és autón» mondta a hírlaptudósítónak az író. Szülőfalujában lovasbandériummal várják, diadalkaput emelnek tiszteletére, s szülőháza előtt nagy lelkesedéssel adják át számára a díszpolgári oklevelet. A református istentiszteleten az egyik prédikáló pap rámutat arra, hogy ezer esztendő óta folyik a magyar földön az úri muri, s Móricz Zsigmondhoz hasonlóan még senki sem emelte föl szavát a népért, a parasztság siralmas életének megjavításáért. Az ünneplést követő lakomán a kerület országgyűlési képviselője az egész magyarság nemzeti büszkeségeként köszönti az írót. Fölolvassák több miniszter, számos közéleti előkelőség és néhány testület üdvözlő levelét és táviratát.)
1930. – A Nyugat miatt a szocialisták is, a zsidók is támadják. (Osvát Ernő halála után a Nyugat irányítását Móricz Zsigmond és Babits Mihály veszik át mint szerkesztők és kiadók; a Nyugat-csoport régi fővezérének, Ignotus Hugónak, neve lekerül a folyóirat címlapjáról. A Nyugat régi barátai hálátlanságot vetnek az új szerkesztő-tulajdonosok szemére. A Népszava szerint Móricz számára Ignotus, Hatvany és elvbarátaik törtek utat, írásművészetének ők teremtettek közhangulatot, s a regényíró most hátba támadja a forradalmi események miatt lehetetlenné és kényelmetlenné vált jóbarátokat. Ignotus száműzetése idején és Hatvany bebörtönözése alatt néma maradt a híres író, szociális küldetését megtagadta, a hatalommal szemben meghunyászkodott. Móricz és Babits! «Hallják-e ezek az urak a jelen feléjük rivalgó zajában a jövendőnek szemrehányó csöndjét? Vagy talán már úgy el vannak foglalva Prohászka Ottokár emlékének dicsőítésével, Tormay Cecilék, Berzeviczy Alberték, Ravasz Lászlóék és Bangha páterék kiengesztelésével, hogy nem érnek rá a jövőbe figyelni? Inkább a kisfaludystákkal, akadémistákkal, napkeletistákkal szövetkeznek, hogy megteremthessék a mindíg csak jobbfelé sandító, áruló írástudóknak nagy nemzeti egységét? Figyelmeztetés volt, amit írtunk. Vigyázat, mázolva, a Nyugat már nem Ady Endre és Ignotus szellemében szerkesztett folyóirat többé.»)
1939. – Hatvan éves. Megkezdi önéletrajzának közreadását. (Második feleségétől történt elválása után Leányfalun él, onnan jár be Budapestre. Ereje teljében írja regényeit, elbeszéléseit és hírlapi cikkeit az Est-lapoknak.)
1940. – A Kelet Népe szerkesztője. (Társadalomtudományi folyóiratával a magyar parasztság szellemi és erkölcsi színvonalát akarja emelni: «A magyar népnek föl kell támadnia halotti poraiból is, hogy a rá váró életet megmentse.»)
Irodalom. – A Nyugat Móricz-száma. 1924. évf. (Elek Artur, Fenyő Miksa, Földessy Gyula, Földi Mihály, Harsányi Zsolt, Horváth Henrik, Ignotus Hugó, Karinthy Frigyes, Kárpáti Aurél, Kosztolányi Dezső, Kuncz Aladár, Laczkó Géza, Lengyel Géza, Lengyel Menyhért, Nagy Endre, Schöpflin Aladár, Szilágyi Géza, Szirti Gyula és mások cikkei.) – Juhász Géza: Móricz Zsigmond. Budapest, 1928. – Halmi Bódog: Móricz Zsigmond, az író és az ember. Budapest, 1930. – Féja Géza: Móricz Zsigmond. Budapest, 1939. – Móricz Zsigmond: Életem regénye. Budapest, 1939.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages