AZ IFJÚSÁGI IRODALOM.

Teljes szövegű keresés

AZ IFJÚSÁGI IRODALOM.
BÁR a kiadói ügyesség nagy gondot fordított arra, hogy a külföld népszerűbb ifjúsági írói magyarul is megszólaljanak, az eredeti könyvek győzelmesen törtek előre. Az Athenaeum-részvénytársaság, Franklin-Társulat, Singer és Wolfner-cég és a Szent István-Társulat az ifjúsági iratok egész tömegét hozta forgalomba.
A gyermekvers és a gyermekregény: ennek a két műfajnak jegyében virágzott az ifjúsági irodalom. Olykor a felnőttek nagynevű írói is szívesen kísérleteztek a gyermekvilággal. Kiderült, hogy a fiúknak és a leányoknak nehezebb írni, mint a felnőtteknek. A meseszövő tehetség mellett itt külön mesemondó stílus és igen fínom lélekismeret kellett.
Az ifjúsági szépirodalom mellett egyre jobban fölvirágzott az ifjúsági ismeretterjesztő irodalom is. A szórakoztatva tanító népszerűsítés követelményeinek kevesen tudtak eleget tenni, de néhány író mégis jól beszélt a gyermekek nyelvén, s könnyed átadó képességével közelebb hozta a tudás világát az ifjúság lelkéhez.
A serdülő ifjúsághoz szóló folyóiratok közül a katolikus Zászlónknak volt a legnagyobb hatása. Évről-évre tömegesen olvasták Az én Újságom, Jó Pajtás, Tanulók Lapja, Magyar Lányok, Magyar Cserkész évfolyamait is. A vallás-felekezeti alapon működő kiadók folyóirat-vállalatai is szembetűnő sikerrel dolgoztak az ifjúság irodalmi nevelése érdekében. (A katolikus Kis Pajtás, és Nagyasszonyunk, a református Erő, az evangélikus Ifjú Évek, a zsidó Remény.)
Két szerkesztő: IZSÓF ALAJOS (szül. 1870. Vághosszúfalu, Nyitra megye), katolikus áldozópap, budapesti hitoktató, utóbb állami polgári iskolai tanár, a Zászlónk ifjúsági folyóirat megindítója és első szerkesztője. – Abban az időben kezdte meg működését, amikor az ország fővárosa a keresztény világnézet számára végképen elveszettnek látszott. A belső városrészek elzsidósodása, a szocialista külvárosok, az ellenséges sajtó súlyossá tették a papság helyzetét, de Prohászka Ottokár szellemének követői nem vesztették el hitüket a katolikus gondolat jövőjében. Izsóf Alajos egyrészt a diákság szervezésével, másrészt a Zászlónk megalapításával a szociális érzékű modern papok első soraiban küzdött eszményi diadaláért. A legtehetségesebb szerkesztők egyike volt, folyóiratát még a nem-katolikus ifjúság is szívesen olvasta. Új laptípust teremtett a gyermekek számára, érdekfeszítő olvasnivalókkal szórakoztatta diákjait, irodalmi pályázataival és szerkesztői tanácsadásaival sikeresen egyengette a tehetségek útját. Folyóiratának első száma 1902-ben Prohászka Ottokár jelmondatával indult győzelmes útjára: «Magyar ifjúság, neked élned, virágoznod kell. Elhervadnod, elpusztulnod nem szabad!»
RADVÁNYI KÁLMÁN (szül. 1887. Ipolyszalka, Hont megye), a budapesti érseki katolikus gimnázium tanára, a Zászlónk szerkesztője, a Szent István Akadémia tagja. – Folyóiratával, a diákvilág lelki kérdéseinek gondozásával, kitűnő tapintatú szerkesztői üzeneteivel a keresztény ifjúság ezreit irányította. Ösztönös érzéke volt a kéziratok megválogatásában, hatásosan művelte az ifjúsági elbeszélő és színműirodalmat. A gyermekvilág határain túl is érdemes írónak és színházi kritikusnak bizonyult. Irodalmi tanulmányainak és bírálatainak java része az Életben jelent meg. – Munkái: Mind hősök ők. Színmű. Budapest, 1920. – A gelencei fényjelek. Színmű. Budapest, 1921. – Karcsi nagyon beteg. Színmű. Budapest, 1921. – Apátlan székelyek. Színmű. Budapest, 1921. – Neked adom a szívemet. Versek. Budapest, 1923. – Nyugat országain keresztül. Útirajzok. Budapest, 1923. – Hazafelé. Regény. Budapest, 1924. – Horogh István et Comp. Berlin, 1924. – Napsugárleventék. Berlin, 1924.
Népszerű ifjúsági könyvek:
Abonyi Árpád: Három vitéz magyar baka meg egy káplár kalandjai, Miklós vitéz, Rákosi György utazása, Magyar fiúk Afrikában. – Altay Margit: Az amerikai leány, Leánysors. – Ábrahám Ernő: Csudaszarvas. – Babay József: Mi, huszonketten. – Babits Mihály: Aranygaras. – Balázs Sándor: A kivándorló fiú. – Balogh Anna: A szikra kipattant, Új hajtások. – Bartóky József: Fínom fickók. – Bibó Lajos: Ladikon az ősmagyar hazába. – Blaskó Mária: Magyar Misi a vörös világban, Új honfoglalók, Tövisek között, Pityu. – Bokor Malvin: Velencések, Árpádvér. – Bónyi Adorján: Kata nagy leány lesz. – Bródy Sándor: Az egri diákok. – Dánielné Lengyel Laura: Rolandné, Vera naplója. – Dénes Gizella: Két fehér galamb. – Ego, családi nevén Fried Margit: Novák Magda, Pesti lányok, Mai leányok. – Farkas Gyula: Forrongó lelkek. – Fertsek Ferenc: Fickó meg a többiek, Pubi és a körülmények, Bábú a polcon. – Ifj. Gaal Mózes: Mildi meséi, A nyár szigetén.– Garády Viktor: A búrok földjén, A néger királyok kincse. – Gárdonyi Géza Mindentudó Gergely bácsi, Nagyapó tréfái, Nevető könyv, Bolond Istók. – Gombos Albin: A grönlandi titok, Hájas Muki.– Gyomlay László: Fergeteg, Korompay Pista öröksége, A bártfai harangok, A szabadkai diákok. – Gyökössy Endre: A palotai cserkészek, A hazavándorlók, Ezüst furulya. – Havas István: Csodálatos paripa, A várkúti fiuk. – Herczeg Ferenc: Mesék. – Jakab Ödön: A két imposztor. – Jókay Lajos: Az árva fiú. – Kaffka Margit: Kis emberek, barátocskáim. – Kanizsai Ferenc: Cserebogár. – Komlós Aladár: Római kaland. – Kosáryné Réz Lola: A János utcai leánykolónia, Hamupipőke. – Krudy Gyula: A cirkuszkirály, Az utolsó vörössapkás, Utazás a Tiszán. – Kun Andor: Janika Amerikában. – Lampérth Géza: Három pápai diák, A kis dárdás meg a nagy dárdás, A munka hőse. – Lovik Károly: A leányvári boszorkány. – Lőrinczy György: Aranykarikák, A bitófalvi harang szava, A bujdosók, Az igmándi bég. – Mauks Kornélia: Fehér rózsa, Zörgő harasztok. – Molnár Ferenc: A Pál-utcai fiúk. – Móra Ferenc: Öreg diófák alatt, Falun-városon, Rab ember fiai, Csatavári Csatavér, Filkó meg én, Kincskereső kis ködmön, Dióbél királyfi. – Móricz Zsigmond: Boldog világ, Légy jó mindhalálig. – Nógrády László: Háború a Balatonon, Légy résen, Jómadarak. – Orbán Dezső: Az ezüstflotta kincse, Az én földem. – Paulini Béla: Dugasz Matyi birodalma, Gombóc Kelemen. – Pásztor József: Az aranyszőrű egérkirály, Négylábú bajtársaink. – Pogor Ödön: Az enyéim. – Pohárnok Jenő: Észak csillaga. – Roboz Andor: Nemo, Klárika. – Sas Ede: Tányértalpú koma, Csali Pali, Hihihi Palkó. – Sárándy István: Titokzatos vizeken. – Somlay Károly: A boldogság szigete. – Stadler Frida: Kakuk Piroska, Valaki vár engem. – Szederkényi Anna: Márika. – Szemere György: Két fiú története, Füllentő Gergely. – Szondy György: A ragyogószeműek, A meséskönyv álmai, Május királynője, Bölcsők, Testvérke naplója. – Tábori Piroska: Gyermekversek. – Teveli Mihály: Izenet a másvilágból, Az én kis hőseim. – Thirring Gusztávné: Amit gyermekeimnek meséltem. – Toma István: A hegyaljai diákok. – Tomcsányi János: Nagymagyarországból Kismagyarországba. – Tordai Ányos: Tinódi, Mikes Kelemen, Margit királyleány. – Tóth Tihamér: A művelt ifjú, A jellemes ifjú, A vallásos ifjú. – Török Sándor: A felsült óriás. – Várnai Zseni: Furulyaszó. – Victor Gabriella: A pataki vár gyöngye. – Zöldi Márton: Világjáró Lábas Péter. – Zsoldos László: Árnyékherceg.
Irodalom. – Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Tizennégy kötet. Budapest, 1891–1914. – Gulyás Pál: Népkönyvtári címjegyzék. Három kötet. Budapest, 1910–1916. – Szemák István: A magyar ifjúsági irodalom története. Budapest, 1924. – Benedek Marcell szerkesztésében: Irodalmi lexikon. Budapest, 1927. – Ványi Ferenc szerkesztésében: Magyar irodalmi lexikon. Budapest, 1927. – Horváth Kálmán szerkesztésében: Ifjúsági könyvtári jegyzék. Budapest, 1931. – Olasz Péter: A serdülő fiú a magyar regényben. Szeged, 1932. – Szondy György: A magyar ifjúsági irodalom gyermekkora. Kecskemét, 1933. – Drozdy Gyula: Móra Ferenc mint ifjúsági író. Néptanítók Lapja. 1934. évf. – Berend Klára: Az ifjúság irodalmi érdeklődése. Szeged, 1935. – Újvári Lajos: Mai gyermekirodalmunk. Magyar Szemle. 1935. évf. – U. az: A mai gyermek és a könyv. Budapest, 1936. – Sziklay László: Egy-két szín ifjúságunk lelki arcából. Protestáns Tanügyi Szemle. 1937. évf. – Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1939-től. – Karácsony Sándor: Szondy György. Protestáns Szemle. 1939. évf.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages