A ROMÁN ÉPÜLET-CSOPORT.
A ROMÁN ÉPÜLET-CSOPORT.
Irta: Dr. Czobor Béla
Irta: Dr. Czobor Béla
Az Árpádházi vezérek és királyok korából reánk maradt emlékeink befogadására, ezen korszak építészeti stíljét jellemző román kápolna és kolostor-részlet épült.
A tervező építész hazánk legfényesebb emlékét, a Vasmegyében fekvő jaáki XIII. századi apátsági templomot választotta mintául. E templom három hajós román bazilika, melyet még a tatárpusztítás előtt építettek a Francziaországból hozzánk betelepedett benczések. Méltó párja ezen emlékünknek a zsámbéki prépostsági templom, melyet a franczia prémontreieknek köszönhetünk s romjaiban is nagybecsű anyagát képezi a hazai műtörténetnek.
A jaáki templom nagy pusztuláson ment keresztül a tatárok betörésekor és szomorú sorsában osztozott Magyarország legtöbb építménye. Rogerius váradi kanonok, a «Carmen miserabile» szerzője határozottan állítja, hogy Székesfehérvár, Esztergom és Pannonhalma tudtak csak ellentállni a duló csordáknak s kerülték ki pusztító fegyvereiket. Ez az oka, hogy az Árpádok korából feltünően kevés építmény és egyéb emlék maradt reánk.
A tatárok kivonulása után, visszatérvén IV. Béla királyunk dalmácziai bujdosásából, hozzáfogott országa újbóli megalapításához. Az elűzött szerzetesek felkeresték egészen vagy félig romba dőlt monostoraikat és serényen hozzáláttak azok helyreállításához. Igy történt ez Zsámbékon és Jaákon is, mely utóbbinak annyi évszázadon át többszörösen átépített templomán a XIII. századi restaurálás nyomai maig felismerhetők. Omode győri püspök 1256-ban kelt oklevele, mely a jaáki apátsági templomnak felszenteléséről szól, a restaurált egyház második consecratiójára vonatkozik.
Szükségesnek véltük ezen adatok fölemlítését, mert e nélkül azt gondolhatná az olvasó, hogy a jaáki apátsági templom a tatárpusztítás után épült és eredeti román részleteiben minden változás nélkül maradt reánk.
A jaáki templom gazdag szobrászati diszítése, mely keleti oldalán a három apsison, különösen pedig nyugati főbejáratánál érvényesült, adta a gondolatot Alpár Ignácz építésznek e pompás kapuzat hű lemásolására.
A román épület-csoport megalkotására oly szűk hely állott rendelkezésre, hogy az egész jaáki templomot még kisebb méretekben sem lehetett volna utánozni. Ez okból és tekintettel az Árpádok korából maig fenmaradt emlékeknek nem nagy számára, a nagyobb méretű templom helyett az építész kisebb román kápolnát tervezett, melynek nyugati homlokzatára a fényes jaáki főkaput, szobrászati művekkel megrakott ormójával együtt szembeötlő redukálás nélkül felhasználhatta.
Nagyobb fejtörést és utánjárást okozott a kápolnához csatlakozó kolostor úgynevezett keresztfolyosójának kiépítése. Sem Jaákon, sem hazánkban máshol nem maradt fönn az Árpádok korából román stílű kolostor, melyet hű utánzatban bemutathatott volna. Kénytelen volt tehát a franczia benczés kolostorok mintájára, részben a jaáki templom műrészleteinek, mint motivumoknak felhasználásával alkotni meg a díszesen sikerült keresztfolyosót s annak egyik szárnya mellett a praelatusi lakást, az ú. n. palatiumot.
Ez utóbbinak kiépítésére azon szerencsés eszme vezetett, hogy ő császári és apostoli királyi Felségének számára, a kinek legmagasabb védnöksége alatt országos kiállításunk rendeztetett, a közönséges szokástól és chablonoktól eltérő alakban rendeztessék be néhány helyiség, mely külön «király-pavillon»-t feleslegessé téve, Ő Felségének és az uralkodó ház családtagjainak pihenőül szolgáljon.
Középkori kolostoraink legdíszesebben kiképezett részét rendszerint azon lakosztály képezte, melyben a rend főpapja, az apát lakott. Előkelő vendégek érkeztekor az apát a szerzetesek egyszerű czelláihoz hasonló lakó szobába vonult s termeit átengedte magas vendégeinek. Ime így lőn az apáti lakás Ő Felségének berendezve, a mi által történelmi kiállításunk keretében, a honfoglalás idejéből és az Árpádházi elődöktől származó emlékek közvetlen szomszédságában sikerült pihenőt nyujtani a legalkotmányosabb koronás királynak, kinek dicső uralkodása alatt nemzetünk a honfoglalás ezeréves ünnepét megérte.
Ámbár a királyi lakosztály nem tartozik tulajdonképen a történelmi főcsoport kiállítási épületeihez: teljesség kedvéért annak rövid ismertetésétől mégsem tekinthetünk e helyen el.
Kezdjük szemlénket a főbejáratnál. A Nádor-szigetről, mely a kiállítás tartamára félszigetté lőn átalakítva, a történelmi főcsoport épületeihez kényelmes, a közlekedésre elég széles középkori stílben alkotott fahíd vezet, mely a Schulz Ferencz építész által a vajdahunyadi vár elé tervezett hídra emlékeztet.
21. ábra. A történelmi főcsoport bejárata a híddal.
A főbejárat hatalmas ívnyílása felett (21. ábra), melynek érdekességét fölvont rácsozata csak emeli, téglákból szerkesztett lőréses folyosót látunk a djakovárinak mintájára, két oldalt pedig egy-egy kaputornyot, mely a főbejáratot őrzi. A magasabbik torony a felsőmagyarországi e nemű emlékek alakjára négyszögű alkotás, sisakjának sarkain kis toronyfiakkal, elől pedig csinos erkélylyel, melyet az építész a vajdahunyadi várról kölcsönzott.
A kisebbik torony hű utánzata a segesvári hajdani bástyatoronynak, mely ma már nem létezik ugyan, de a mester saját eredeti felvételei alapján rekonstruálta azt. Ennek későbbi kapuja felett a Magyarország Védasszonyát (Patrona Hungariae) ábrázoló festmény élénk díszt kölcsönöz.
A bejárat összképének hatásához hozzájárul sz. István barok szobra is, mely a mult században a budavári főegyház homlokzatát ékítette s a templom stílszerű restaurálásakor régi helyéről elmozdíttatván, a történelmi főcsoport épületeinek élénkítése czéljából itt elhelyezést talált.
22. ábra. A kolostor udvara.
A főbejáraton belépve, a román épületcsoport földszintes, nemes egyszerűséggel alkotott palotája (22. ábra) köti le figyelmünket. Külsején sz. István király és sz. Adalbert érsek, a keresztények e két apostolának domborképeit látjuk. Sz. Adalbert volt Magyarország egyik legelső és kiváló hittérítője, a ki Gejza fejedelem fiát Vajkot (sz. István pogány neve) is megkeresztelvén, apostoli buzgalmat fejtett ki a pogány magyarok megtérítésének nagy munkájában.
A palotának két bejárata van. Az egyik a torony csarnokából, a másik a palotához csatlakozó keresztfolyosóból nyilik. Az előbbi bejárat gerendás mennyezetű előszobába vezet, mely Ő Felsége kiséretének van szánva; innét a váróterembe jutunk, mely a pécsi dóm kápolnáihoz hasonlón gazdagon polychromirozott s mezőkre osztott famennyezettel bír. Három hatalmas ablak világítja meg a termet, melyek üvegfestményei a magyar történelem ugyanannyi kimagasló eseményét ábrázolják. Az egyiken azon jelenetet látjuk, a mint Asztrik érsek szent Istvánnak II. Szilveszter pápától a koronát hozza s ünnepélyesen átnyujtja a fejedelemnek. A másikon Magyarország magna chartájának, az arany bullának kiadása ábrázoltatik, a mint II. Endre királyunk alattvalóinak ezt a híres szabadság-levelet, mely alkotmányunknak ma is alapja, átadja. A harmadik üvegfestményen Nagy Lajos királyunk látható tudósoktól és művészektől környezve.
Az egyik ajtó felett ő Felségének monogrammja, ezzel szemben a másik felett pedig – mely a keresztfolyosóba vezet – az ország Árpádkori czímereit tartó angyalok között a Patrona Hungariae domborképe ékeskedik, a kinek oltalmába ajánlotta sz. István halála előtt országát és hű magyar népét.
A váróteremből nyiló pazar byzanczi stíllel vegyes román ízlésű helyiség a Felség fogadó terme, gazdag diszítésű kandallóval és fülkeszerűn kiképezett pihenővel. A fogadóteremből egyenes kijárat vezet a szomszédos kiállítási helyiségekbe és bejárat a Felség dolgozó szobájába, melyet tölgy és mahagoni fából készített plafond fed. E helyiségből, melyben szintén fényes kandalló emelkedik föl a plafonig, két ajtón át a tóra néző teraszra lehet jutni, honnét a kiállítás egy részének pompás látképe tárul elénk.
A Felség számára az Alpár eredeti tervrajzai szerint alkotott butorzattal fényesen berendezett helyiségek sorát a toilette-szoba rekeszti be.
100. ábra. A román épületcsoport a tó felől.
A történelmi kiállítás tulajdonképeni területe a palota és kápolna közé ékelt román keresztfolyosóban kezdődik. Ennek külső homlokzatát Ő Felségeik védszentjeinek – assisi szent Ferencz és magyar szent Erzsébet – szobrai ékesítik.
)
24. ábra. Tympanon a kolostor-udvar ajtaja felett.
A négyszög alakban épült keresztfolyosó gazdagon diszített oszlopos nyilt árkádjaival (23–26. ábra) határolja körül a kolostor csinos udvarát, a tó felé pedig ékes ablakai kilátást engednek a szabadba. A nyomott keresztboltozat és falak diskrét festése összhangban áll a kolostort megillető nyugalommal.
25. ábra. Oszlopok a keresztfolyosóból.
26. ábra. Részlet a keresztfolyosóból.
Itt e nyilt csarnokban két pogány-magyar sírlelet eredeti helyzetében bemutatva fogalmat ad nagyszámú hasonló leleteink felől, melyek nyomán Anonymus, III. Béla királyunk jegyzőjének adatai szerint a honfoglalás nagy munkáját feltüntető térképet összeállítani sikerült.
Egy másik térkép az ország állapotát tünteti föl sz. István királyunk korából, s mellette a falon és az árkádok között legrégibb építészeti és szobrászati emlékeink maradványai részint eredetiben, részint gipszmásolatokban találtak helyet. Árpádházi királyaink korából fönmaradt eme kiváló becsű tárgyak méltatását, melyek nevezetes építészeti iskolázottságról tanuskodnak, külön tanulmányban alább adjuk.
27. A kápolna főbejárata (a jaáki templom díszkapuja).
A keresztfolyosóból egy kisebb méretű oldalajtó nyílik a román kápolnába. Ne ezen, hanem a fényes főkapun (27. ábra) lépjünk be, mely gazdagon diszített oszlopsoros bélletével (az «Agnus Dei»-t ábrázoló dombormű a jaáki kápolnáról van véve, mert a jaáki templomon eredetileg létezett dombormű, mely angyalok között a Megváltót ábrázolta, annyira elpusztult, hogy rekonstruálható nem volt) és ormóján Krisztus és az apostolok szobraival, jelképi érteményű alakzataival nemcsak meglepi, hanem egészen el is ragadja a szemlélőt. A diszítmények változatosságában nyilvánuló középkori leleményesség és a formák finomsága méltán avatják e főkaput nemcsak Magyarország, de Közép-Európa egyik legszebb emlékévé, melyet elsőrangú kül- és belföldi műtörténészeink versenyezve méltattak munkáikban.
A jaáki templom nyugati homlokzatán álló s költségkimélésből elhagyott iker-tornyáért vajmi csekély kárpótlást nyujthat az orma fölé tervezett toronyszerű végződés, mely a fényesen kiképezett portalét inkább nyomja, mint annak arányait emeli.
Megjegyzendőnek vélem, hogy a jaáki főkapuzat gazdag diszítése a századok viharaitól igen megviselve maradt reánk. Ezen utánzásában a feltünőbb hiányok pótolva lettek.
A kápolna belsejébe lépve, a külsején látható gazdag szobrászati díszítés daczára, a hatás fokozódását érezzük: a pécsi dóméra emlékeztető polychromfestés színpompájának kápráztató erejével meglepő benyomással van a szemlélőre.
28. ábra. A kápolna belseje.
A három hajóra osztott kis kápolna (28. ábra) aranyozott oszlopfői a jaákinak hű másolatai. Ezek arányai szerint vannak az egész helyiség méretei szabva. A főszentély (apsis) aranyozott alapú mozaikot utánzó festményben Krisztus áldó alakját ábrázolja, kinek egyfelől angyal mutatja be a magyar szent koronát, másfelől pedig mellette egy másik angyal a hit világát jelképező gyertyát tartja.
A diadalíven (arcustriumphalis) ugyanazon vallásos és hazafias feliratot olvassuk, melylyel Joób érsek (1185–1203) esztergomi székesegyháza díszkapuját ékesíté: «MENTEM SANCTAM SPONTANEAM HONOREM DEO ET PATRIAE LIBERATIONEM» (Szent és kész elmét, tiszteletet Istennek és a hazának szabadságot). A déli mellékhajó kis apsisában szintén arany alapon Magyarország Védasszonyának képe van festve sz. János és sz. Márk evangélisták jelvényei között. Az északi mellékhajó egyenes záródású, apsis nélkül; az összes ablakokat üvegfestmények ékesítik.
Az oszlopsoros árkádok felett sz. István királyunk dicséretét olvassuk, melyet az apostoli lelkű fejedelem életírója Hartvik regensburgi püspök (1105–1126) mond felőle: «ERAT VERO REX VIR IUSTUS ET FIDELIS IN OMNIBUS ACTIBUS SUIS DEO PERFECTE DEDITUS, PER VOTUM ET OBLATIONEM SEMET CUM REGNO SUO SUB TUTELA PERPETUE VIRGINIS DEI GENITRICIS MARIE PRECIBUS ASSIDUIS CONFERENS» HARTVICUS EPISCOPUS VITA S. STEPHANI REGIS CAP. XII. (Vala pedig a király igaz és hű férfiú minden cselekedeteiben, Isten iránt teljesen odaadó, ki magát országával együtt, fogadalom- és felajánlással Isten anyjának, a boldogságos szűz Máriának védelme alá ernyedetlen imáival helyezé».
A szentély mysticus összhangját legkevésbbé sem zavarják a benne elhelyezett üvegszekrényekben felhalmozott Árpádkori kincsek és régiségek, melyek közül több, sz. István királyunkra vonatkozván, ereklyeszámba megy, az egyházi szerelvények sorozata pedig épen e kápolnában legméltóbb helyén van.
Festői képet nyujt az egész román épület-csoport a tó felől, gazdag tagozásával osztva meg a különben stíljének jellegénél fogva nehézkes épülettömeget. – Hazánk Árpádkori kulturájának reánk maradt emlékeit megfelelőbb épületben nem mutathattuk volna be, mint épen az érdemes benczések monostorának utánzásában, mert ahogy a keresztény hit világa, ép úgy a kultura első sugárai is az ő czelláikból indultak ki és tömörültek éltető fénynyé a magyar látóhatáron.
